Pecz ÁrminA család vezetéknevét Petz formában írja sok forrás, korabeli hírlap, sőt a szakirodalom is. Kutatáskor erre az alakra is érdemes rákeresni. (Pest, 1820. október 18. – Budapest, 1896. április 6.) kertész. Ifjabb Pecz Ármin (1855–1927) kertész és Pecz Samu (1854–1922) műépítész, műegyetemi tanár apja.

Életpályája Édesapja, a Sopronból Budapestre települt gyógyszerész, 1828-ban meghalt, így a hét kiskorú gyermekével magára maradt édesanya nehéz körülmények között nevelte. Kereskedelmi iskolai tanulmányai után 1837. március 1-jétől kezdte elsajátítani a kertészeti ismereteket a pesti Füvészkertben. 1840 májusában kertészsegéddé minősítették.

Toszt Antalnak, a budai várkert udvari főkertészének"Toszt Antal, Várkert", István nádor, cs. kir. főherceg udvari személyzetének Kertészeti osztályán főkertész. In: Budapesti utasító 1848 (Budapest, 1848.) Sz. kir. Buda városa, 115. oldal. segédjeként 1840-től 1842-ig a Nádorkertben dolgozott.

1842. február 2-án Bécsbe utazott, s a Mühlbeck-féle kertbe szegődött el, ahol azonban csak nagyon mostoha feltételeket biztosítottak az alkalmazottaknak. 1843-ban rövid időre a bécsi Metternich kertben kapott állást, de még ebben az évben tovább vándorolt Poroszországba.

1843. december 4-től 15 hónap időtartamra Potsdamban, a királyi kertben tudott elhelyezkedni. Előmenetelére és ismereteinek bővítésére ez az időszak alapvető hatású volt. Itteni sokoldalú munkája közben a királyi képezdében hetente kétszer kerttervezésből is tudott órákat venni.

1845. március 2-tól Hamburgban, Reinhardt Bieker kereskedelmi kertészetében dolgozott. 1846-ban egy váratlan családi haláleset miatt hazajött. Nővére pesti vállalkozását átvette és kereskedelmi kertészetté bővítette. Sikeres működése eredményeképpen már 1847 őszén a Váci úton „Virág és növény kereskedő bolt”-ot nyithatott.

1848-ban Eötvös József a Ludoviceum területévé vált Orczy-park főkertészévé nevezte ki,„A kert anyagáról értékes adatot szolgáltat 1848-ban Petz Ármin főkertész, aki leltárt készít a fűzfákról, a nyárakról és szilekről, a nympha barlangról – a vizes árokról, a fácánosról –, a lóval hajtott vízemelő gépről. Pontosan felsorolja a szökőkutat, a kerek és négyszegletes virágágyakat, a nagy üvegházat, ahol még mindig akad narancsfa és sok örökzöld, úgynevezett »újhollandi« növény. A szokásos garnitúra, az ananászház, a gyümölcs és spárgahajtató, a szaporítóház és melegágyi felszerelés sem hiányzik. A kert még sokáig nyilvános jellegű marad, és még mindig nevezetessége Pest városának; de a közönség lassan a Városligetet látogatja – a kertet kőfallal veszik körül.” Csorna Antal: A pesti Orczy-kert. In: Műemlékvédelem, 1962, 4. szám, 222–223. oldalak. de a háborús viszontagságok kudarcai miatt (a kert többször elpusztult), főállása mellett már 1856-ban faiskolát alapított és kerttervek készítésével, kertformálással is foglalkozott. Anyagi sikerei eredményeképpen bővíteni tudta faiskoláját, melyet 1864-ben Kőbányára, a Gyömrői útra telepített. Magyarországon ekkor a legnagyobb területű és legszélesebb választékkal rendelkező kertészet az övé volt. Nemcsak hazai díszfákkal, hanem a külföldön ekkor dívó, keresett növényekkel, sőt gyümölcsfák termesztésével, értékesítésével is foglalkozott. Hirdetésein, szórólapjain kívül – felismerve ezek reklámerejét – sokszor szerepelt kiállításokon is, ahol számos díjat nyertek növényei. Szakmája érdekeinek képviseletére sem sajnálta idejét, a Magyar Országos Iparegyesület Kertészeti Szakosztályának elnöke, majd az Országos Kertészeti Egyesület egyik alapítója, s 1891–1895 között alelnöke volt.

Munkássága bélyegkép|jobbra|260px|Sírja Budapesten. Kerepesi temető: B. 567 Hazánkban elsőként létesített hatalmas törzsfagyűjteményt; a kereskedelmi kertészet és faiskolai termesztés egyik úttörője. Több mint 240 kerttervet készített s ezek nagyobb részét ő építette meg. Az ő nevéhez fűződik a Ludoviceum park átalakítása, a Múzeumkert tervezése, az Erzsébet sétány, a József nádor tér, az Eötvös tér, a Duna-parti korzók, az Üllői úti gyermekkórház kertje, a Közvágóhíd belső és külső kertje, az Iparcsarnok környé­ke, a Zerge utcai tanoda tornakertje stb. Készített tervet az Állatkertre is és felvetette – már az 1860-as években – egy Népkert gondolatát az Üllői úton, ezt azonban a székesfőváros nem fogadta el, s ekkor nem valósulhatott meg.

Fiai közül ifjabb Pecz Ármin folytatta apja tevékenységét, (aki később a Millenniumi kiállítás egyik rendezője volt), 1882. május 30-án adta át neki kertészetét.

Sírja a Fiumei úti sírkertben található, feleségével és építész fiával együtt nyugszik.Budapesti Negyed 7. évf. 3. (25.) sz. (1999. ősz)

Jegyzetek

Források

Rosenbach Ferenc: idősb Pecz Ármin (Kertészeti Lexikon, 1895.) Laposa József: Pecz Ármin idősebb 692-695. oldalak Gyászjelentése További információk

Kategória:Magyar kertészek Kategória:1820-ban született személyek Kategória:1896-ban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek