Tövisi Rácz Vilmos, Tóth Vilmos György (Budapest, 1889. március 31.A budapest-belvárosi római katolikus főplébánia keresztelési anyakönyve, 91/1889. folyószám. – Christchurch, Új-Zéland, 1976. július 18.) olimpiai bronzérmes magyar atléta, rövidtávfutó, újságíró, lapszerkesztő, ügyvéd.

Életútja

Tövisi Rácz György földbirtokos és Tóth Jolánta törvénytelen gyermekeként született, 1889. április 7-én keresztelték a budapest-belvárosi római katolikus főplébánián. Rácz György nagybirtokos és színházigazgató bátyja.Magyar Bálint: A Magyar Színház története, 1897-1951 (406. oldal) - 1985. (online: books.google.hu)

Középiskolái elvégzését követően, 1907-ben kezdett el sportszerűen atletizálni, amikor a Budapesti EAC (BEAC) rövidtávfutója lett. Egy évvel később már részt vett az 1908-as londoni olimpián, és tagja volt a bronzérmet szerzett váltócsapatnak, bár maga a döntőben nem futott, csak az elődöntőben. 1910-ben 100 yardon magyar bajnok lett, másik két távon pedig országos csúcsot állított be, 220 yardon 22,8 másodperccel, 300 yardon 33,0 másodperccel. 1912-ben még részt vett a stockholmi olimpián, ahol a 4 × 100 méteres váltóval 4. helyezést ért el, ezt követően azonban kikerült a magyar válogatottból. Sportpályafutásával párhuzamosan a budapesti tudományegyetem jogi karának hallgatója volt, doktori oklevelét 1913-ban szerezte meg. Bár az élmezőnynek már nem volt tagja, egészen 1918-ig folytatta a versenysportot a BEAC-ban.

Az atlétikán kívül a téli sportok közül a szánkózást, illetve a bobversenyzést favorizálta. Az 1910. évi magyar bajnokságon a 3500 méteres kétszemélyes bobsleigh-versenyen és a 2000 méteres egyéni skeleton versenyen egyaránt 2. helyezést ért el. A bobversenyzést később is a szívügyének tekintette és az 1924-es téli olimpiára hirdetésben keresett vállalkozó szellemű sportembereket. A nevezés el is ment, de a kiutazásra – valószínűleg anyagi okokból – nem került sor.

Az első világháborúban katonai szolgálatot teljesített.

Már 1909-ben belekóstolt az újságírásba, amikor az Egyetemi Lapok sportrovatának szerkesztője lett. 1918-ig végezte ezt a munkát, de időközben 1916-tól a Színház és Divat társszerkesztője is volt (egészen 1922-ig). Utóbbi lap mellett 1919-ben rövid ideig szerkesztette a Színház című újságot. 1919. november havában átvette a Madách Színház igazgatását. 1921–1924 között a Sporthírlap, 1924–1930 között a Nemzeti Sport, 1929–1932 között a Nők Újságja szerkesztői feladatait látta el. Másfél évtizeden keresztül, 1929-től 1944-ig elsősorban a Pénzügyi Hírlap főszerkesztője volt, de ezzel párhuzamosan több kisebb lap szerkesztésében közreműködött: Új Magazin (1932–1937), Színházi Magazin (1938–1944), Kis Magazin (1939–1943). Újságírói tevékenysége mellett tagja volt a Demokrata Pártnak, 1925-től 1944-ig pedig részt vett Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottságának a munkájában.

1929. augusztus 1-jén Budapesten, a Terézvárosban feleségül vette Kurfürst Teréziát,A házasságkötés bejegyezve a Bp. VI. ker. állami házassági akv. 1123/1921. folyószáma alatt. akivel 1937. április 6-án az alsóvízivárosi plébánián az egyházi esküvői szertartást is megtartották.

Az szerint 1947-ben Nyugatra távozott, és hátra lévő életét emigrációban töltötte. Először Nyugat-Németországban, majd az Amerikai Egyesült Államokban élt, végül 1950-ben Új-Zélandon telepedett le. Ugyanakkor több más forrás szerint csak 1955-ben hagyta el Magyarországot, ezt írja az 1981-es kiadású , a Magyar színházművészeti lexikon, Bálint Gábor cikke a Magyar Könyvszemle 1999. évi kiadásában, valamint az 1947-es dátum cáfolata olvasható ki Anna Porter: Fénytörések – családom történetei és nemtörténetei című könyvéből is, amelyben arról ír, hogy nagyapja (Rácz Vilmos) a Szabad Európa Rádiót hallgatta Budapesten, amely azonban csak 1949-től működött.

Visszaemlékezéseit 1975-ben adta ki Münchenben Szúrás kizárva címmel.

Művei Párbaj-kódex és lovagias eljárás, Budapest, 1923. Hornyánszky ny. p. 219 "Szúrás kizárva". Ez több, mint életrajz: történelem; Griff, München, 1975

Megjegyzések

Jegyzetek

Források

További információk HU BFL – IV.1411.b – 1891 – 00525 – Rácz (örökbefogadási ügy), archives.hungaricana.hu HU BFL – VII.168.a – 1891 – 0005 (örökbefogadási szerződés), archives.hungaricana.hu A székelyudvarhelyi ev.ref. kollegium értesítõje az 1904-1905. iskolai évről, epa.oszk.hu A székelyudvarhelyi ev.ref. kollegium értesítõje az 1905-1906. iskolai évről, epa.oszk.hu A székelyudvarhelyi ev.ref. kollegium értesítõje az 1906-1907. iskolai évről, epa.oszk.hu A székelyudvarhelyi ev.ref. kollegium értesítõje az 1907-1908. iskolai évről, epa.oszk.hu Bálint Gábor: Nagy jövedelmek a könyvszakmában: 1942 (100-103. o.), Magyar Könyvszemle 116. évf. 1. sz., epa.oszk.hu – 2000. Egy újabb híresség Penc történetéből – Rácz Vilmos: a párbajhős és lapkiadó (7. old.), Penci Hírek 2013. évi 1. szám (Penc Község Önkormányzatának alkalmi kiadványa, felelős kiadó: Králik József polgármester, szerkesztő: Végh József mkl), rhost.dyndns.info – 2013. szeptember hacsa.: Téllovasok: A téli olimpiák és a magyar majdnem bajnokok Dr. Rácz Vilmos, arcanum.blog.hu – 2018. február 5.

Kategória:Magyar futók Kategória:Magyar olimpiai bronzérmesek Kategória:Magyar újságírók Kategória:1889-ben született személyek Kategória:1976-ban elhunyt személyek Kategória:Magyar emigránsok Új-Zélandon