Vitéz Gömöry Árpád József Mihály (Hatvan, 1882. május 28. – Budapest, 1943. augusztus 13.) magyar királyi tábornok (vezérőrnagy), az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagja, Tiszti Arany Vitézségi Érmes, Borsod-Gömör vármegye-, majd Észak-Pest vármegye testnevelési felügyelője, a "Dobsinai Társaskör" tagja, író. Családja és származása A régi dobsinai ágostai hitvallású buléner polgári származású Gömöry családnak a sarja, amelynek az ősei 1326 óta űzték a bányászatot szabad polgárokként. A család legkorábbi ismert említése 1651-ből való és több száz éven át dobsinai városbírák is voltak; felmenői Rákóczi Ferencnek gyártottak fegyvereket a dobsinai bányászokkal és kohászokkal együtt. Apja Gömöry József (1852–1908)(Dobsina, 1852. január 10.–Karánsebes, 1908. augusztus 4.) dobsinai születésű vonatkísérő, anyja a vágbesztercei születésű Politzer Mária Jozefina (1845–1932) volt; anyja Politzer Mária 1922-ben vezetéknevét „Nagy”-ra magyarosította. Apai nagyszülei Gömöry Simon (1813–1879), dobsinai vasgyári tiszt, és Eltscher Zsuzsanna (1817–1878), dobsinai lakosok voltak; az apai nagyapai dédszülei idősebb Gömöry Simon (1774–1825), dobsinai bányász és Róth Eszter (1779–1857) voltak. Gömöry Árpádot apja vallásában az ágostai hitvallásában keresztelték meg Aszódon. Leánytestvére, Gömöry Vilma (1885–1962)Halálesete bejegyezve a Bp. XIII. ker. állami halotti akv. 1183/1962. folyószáma alatt. színésznő volt. Gömöry Árpád másodfokú unokatestvérei: Gömöry Gottlieb (1838–1908), cserzővarga, vadászhadnagy és Stranszky Hermina (1847–1939) lányai Gömöry Anna (1874-1946) kereskedőasszony, akinek a férje a jómódú római katolikus budapesti nagypolgári Lenz családból való Lenz Gyula (1848-1910) nagykereskedő, bérháztulajdonos, valamint Gömöry Irén (1888–1958) asszony, akinek a férje dr. Lux Gyula (1884–1957) tanár, nyelvész, tanügyi főtanácsos, tartalékos hadnagy, a dobsinai és dél-szepesi német kultúra jeles kutatója. Gömöry Árpádnak egy másik másodfokú unokatestvére Gömöry László (1868–1934), csendőrezredes, a Ferenc József-rend lovagja volt.
Élete A temesvári hadapródiskolában kezdte katonai pályafutását. 1902. november 1-jével hadnaggyá nevezték ki, 1909. május 1-jével főhadnagy, majd 1914. augusztus 1-jétől százados. Az események idején a cs. és kir. debreceni 39. gyalogezred egyik géppuskás osztagának a parancsnoka. Mint százados Gömöry Árpád és a 39. gyalogezred géppuskás századának parancsnoka 1914. szeptember 11.én Lesmowicénél (Galícia) és mint a 3. honvéd huszárezred II. lövészosztályának parancsnoka. 1914 szeptemberében az orosz fronton a 2. lembergi csata idején a 17. gyaloghadosztály Komarnóról Einsiedel–Lesniovicén keresztül Pustomytyre támadott. Ennek során a hadosztály kötelékébe tartozó cs. és kir. 39. gyalogezred szeptember 8-án veszteségteljes harcokat vívott Einsiedel előtt, szeptember 9-én pedig sikeres éjjeli támadást hajtott végre Serdice – Einsiedelre. A további előnyomulás következtében 10-én az ezred már a Malinovkától délre lévő erdőben állt egy újabb támadásra készen.5 Ugyanezen a napon a nagy veszteségeket szenvedett géppuskás osztagokat Gömöry Árpád százados parancsnoksága alatt egy században egyesítették. Szeptember 11-én az ezred Lesniovice ellen indított támadás. 1916. július 6-án Galusia-nál vívott harcokban tanúsított vitéz magatartásáért. 1914 novemberében a Bronz Katonai Érdemérmet a Katonai Érdemkereszt szalagján adományozták részére. 1915 júliusában az Ezüst Katonai Érdemérmet is megkapta, amelyet 1916 októberében másodízben is kiérdemelt. 1915 májusában a III. o. Katonai Érdemkereszt a hadi-díszítménnyel és kardokkal kitüntetést kapta, 1916-ban pedig a III. o. Vaskorona Rend a hadi-díszítménnyel és a kardokkal kitüntetést is kiérdemelte. Ezen felül a háború során a német II. o. Vaskereszttel is kitüntették. A háború után is aktív katonatiszt maradt.
Az 1920-as évektől Gömöry Árpád, Sztehlo Zoltán és dr. Lux Gyula mellett igen tevékeny kutatást végzett dobsinai történelmi témákról; több ízben tanulmányokat is adtak ki. Gömöry Árpád dr Lux Gyulával együtt, a "Dobsinai Társaskör" alapító tagja és vezetője volt.
1932. szeptember 1-től 1935. május 1-ig a miskolci 13. honvéd gyalogezred parancsnoka. Majd a 7. vegyesdandár parancsnok helyettese nyugdíjazásáig 1938. július 31-ig. 1928. május 1-jével ezredessé, 1936. november 1-ével tábornokká nevezték ki.
Kitüntetései Gömöry Árpádot az első világháború alatt több alkalommal is kitüntették. 1914 novemberében a Bronz Katonai Érdemérmet a Katonai Érdemkereszt szalagján adományozták részére. 1915 júliusában az Ezüst Katonai Érdemérmet is megkapta, amelyet 1916 októberében másodízben is kiérdemelt. 1915 májusában a III. o. Katonai Érdemkereszt a hadidíszítménnyel és kardokkal kitüntetést kapta, 1916-ban pedig a III. o. Vaskorona Rend a hadidíszítménnyel és a kardokkal kitüntetést is kiérdemelte. Ezen felül a háború során a német II. o. Vaskereszttel is kitüntették. A háború után is aktív katonatiszt maradt. Házassága és gyermekei 1914. október 29-én feleségül vette Felsősajón az ágostai hitvallású Ráth-Langhoffer Aranka Jusztinát (Felsősajó, Gömör és Kishont vármegye, 1893. augusztus 3. – Budapest, 1979. március 14.), akinek a vér szerinti szülei Ráth Károly rézöntő és Sztankovics Julianna voltak. Szülei korai halála után a keresztszülei, Langhoffer József, felsősajói földbirtokos és Sztankovics Zsuzsanna (1864-1932) örökbe fogadták. A házasságukból született: Gömöry Aranka (Budapest, 1915. augusztus 27. – Vác, 2006. november 15.), vasdiplomás rajztanár, festőművész. Gömöry József (Örkény, 1917. augusztus 23.–Dombóvár, 2005. június 29.), dombóvári gimnáziumi tanár, evangélikus lelkész, Dombóvár díszpolgára. Felesége: Turi Klára.Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám). 2005-07-24 / 30. szám Gömöry Zsuzsanna Emília (Felsősajó, 1919. december 18.–Budapest, 1987. január 17.). Férje: Janits Lajos (Miskolc, 1906. szeptember 23.–Budapest, (XII. kerület), 1945. február 2.), okleveles gyógyszerész, vendéglős, a Miskolci Vendéglősök Egyesületének elnöke, a miskolci Korona szállótulajdonosa. Gömöry Judit (Miskolc, 1921. november 7. – Budapest, 2002. április 25.), tanítónő. Férje: Janits Béla (Rudabánya, 1901. szeptember 25.–Budapest, 1980. március 9.), MÁVAG intéző, okleveles mérnök. Gomory Mária Katalin (Budapest, 1935. december 9.). Férje: Horváth Zoltán.
Jegyzetek
Kategória:A Magyar Királyság katonái a második világháborúban Kategória:1883-ban született személyek Kategória:1943-ban elhunyt személyek Kategória:A vitézi rend tagjai Kategória:Az Osztrák Császári Vaskorona-rend lovagjai Kategória:Dobsinaiak Kategória:Hatvaniak Kategória:Az Osztrák–Magyar Monarchia katonái az első világháborúban