bélyegkép|250px|Prototípust vizsgáló gépészmérnök bélyegkép|250px|A gépészmérnökök megvizsgálnak egy alkatrészt A gépészmérnök egy foglalkozás, 460. oldal gépész 2. "Isk.biz. gépészmérnöki kar hallgatója" amelyet önállóan vagy más felügyeleti irányítással végeznek. A gépészmérnök gépeket, berendezéseket, mechanikai szerkezeteket, technológiai eljárásokat, gyártási rendszereket tervez és fejleszt ki, szervezi a gyártási, előállítási, üzemeltetési karbantartási és javítási folyamatokat. Magyarországon a FEOR szabályozza.2118 kód alatt Kapcsolódó, ám a FEOR kategóriái szerint máshová sorolt foglalkozások: gépésztechnikus, villamosmérnök (energetikai mérnök és elektronikai mérnök).
A gépészmérnök rendkívül sokrétű munkája során technológiai szaktudását használva végez aprólékos és nagy pontosságot igénylő feladatokat, éppen ezért több iparágban is igényt tartanak a szakértelmére. Tevékenysége ugyanis bármilyen gyártási folyamat alapját képezheti – dönt a gyártást végző gépek, berendezések jellemzőiről, és kialakítja azokat –, valamint ő felügyeli a szerelési és karbantartási munkákat is. Ezek lehetnek anyagmozgató, vegyipari, mezőgazdasági, közlekedési, gyártási, termelő gépek, géprendszerek, épületgépészeti, vagy elektromos berendezések. A termálvizek hasznosításától kezdve, egy távfűtési rendszer kialakításán, egy repülőtér épület-automatizálásán át, szennyvíziszap- és veszélyeshulladék-égetőig minden területen találhatóak olyan munkahelyek, ahol a gépészmérnököt alkalmazzák.
A foglalkozás kialakulásának története A gépész szakma a történelem folyamán a gépek létrejöttét követően alakult ki. Az első gépészek a gőzgépek kezelői, a mozdonyvezetők, majd később a benzinnel hajtott autót maguk szerelő „úri” autóvezetők és autószerelők voltak. Később egyre többféle és többcélú gép és berendezés jött létre, amelyek mindegyikéhez szükség volt hozzáértő szakemberekre.
A gépészmérnök tevékenysége A gépészmérnök munkája elsősorban tervezési, valamint üzemszervezési feladatokból áll. A tervezés az adott vállalat által gyártott termékek gyártásának megtervezését jelenti: meghatározza, kialakítja a szükséges terméket előállító gépet, berendezést, majd lemodellezi, hogy azt az adott gép vagy berendezés milyen sikerességgel, hatékonysággal végzi el. Az üzemszervezés keretében döntéseket hoz az adott termék gyártásának erőforrásairól: milyen gépekkel, hány fővel, milyen anyagok felhasználásával induljon meg a gyártás. Egy-egy felmerülő probléma esetén, ő dönt a karbantartási és javítási folyamatokról is.
A fentiek keretében tervezési feladatokat lát el, folyamat-optimalizálási döntéseket hoz, gyártási, telepítési, üzembe helyezési folyamatot hajt végre, karbantartási, üzemeltetési folyamatokat irányít, minőség-ellenőrzési és -biztosítási, valamint mérési feladatokat lát el, és mindezekről dokumentációt készít.
A gépészmérnök munkája szellemi tevékenység, mely könnyű fizikai igénybevétellel is jár. Tevékenységét többnyire ülve, rajzasztal, illetve számítógép mellett végzi, valamint az üzem területén mozog. A munka során pszichikai nehézséget jelenthet a precíz, de sok esetben monoton munkavégzés, a gyors munkatempó követésével járó stressz és a munkatársakkal való együttműködés, illetve azok irányítása.
A gépészmérnök feladatai Feladatait a FEOR 2118 szerint:
Képzés A gépészmérnöki alapképzés (BSc), amely 7 féléves, manapság a felsőfokú tanintézmények feladata. A tanulmányok megkezdéséhez legalább érettségi bizonyítvány szükséges. A képzéshez legalább hat hét időtartamú, szakmai gyakorlóhelyen szervezett gyakorlat társul. A képzés célja gépek és gépészeti berendezések üzemeltetésére és fenntartására, a gépipari technológiák bevezetésére, illetőleg alkalmazására, a munka szervezésére és irányítására, a műszaki fejlesztés, kutatás és tervezés átlagos bonyolultságú feladatainak ellátására alkalmas szakemberek képzése.
Gépészmérnöki mesterszakon (MSc) több specializáció választható, például az anyagtudományi, a mechanikai, a gyártástechnológiai, a tervezési, a gyártásirányítási, a műszertechnikai, az áramlás- és hőtechnikai eljárások és folyamatok irányában.
Néhány ismert felsőfokú oktatási intézmény, ahol gépészmérnököket képeznek:
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi EgyetemGépészmérnöki alapszak bemutatása Debreceni Egyetem Óbudai Egyetem Szent István Egyetem Dunaújvárosi Egyetem Pannon Egyetem Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem Neumann János Egyetem Miskolci Egyetem ELTE Informatikai Kar Savaria Műszaki Intézet
Jegyzetek
Források
Kategória:Foglalkozások