Zakorenje falu Horvátországban Pozsega-Szlavónia megyében. Közigazgatásilag Bresztováchoz tartozik.
Fekvése Pozsegától légvonalban és közúton 10 km-re, községközpontjától légvonalban és közúton 3 km-re nyugatra, Szlavónia középső részén, az Orljavától délre, a Pozsegai-hegység északi lejtőin, a Pozsegát Nova Gradiškával összekötő főút mentén fekszik.
Története A települést 1398-ban („Zokurennia”), 1455-ben („Zakorennya”) és 1504-ben („Zakorenya”) is említik.Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye. A török uralom idején muzulmán lakossága volt, akik a felszabadítás során Boszniába távoztak. 1697 körül katolikus horvátok és pravoszláv szerbek települtek ide. 1698-ban „Szakorenye” néven 3 portával szerepel a török uralom alól felszabadított szlavóniai települések összeírásában. A bresztováci uradalomhoz tartozott. Az első katonai felmérés térképén „Dorf Zakorenje” néven látható. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Zakorenye” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum... . 752. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Zakorenje” néven 36 házzal és 325 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 31. o. Buda, 1829. 1857-ben 208, 1910-ben 237 lakosa volt. 1910-ben a népszámlálás adatai szerint lakosságának 99%-a horvát anyanyelvű volt. Pozsega vármegye Pozsegai járásának része volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. A falu 1969-ben kapott elektromos áramot. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben 187 lakosa volt.
Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 208 212 186 209 231 237 247 272 254 271 258 260 239 231 205 187
Nevezetességei Szent Márk tiszteletére szentelt temetőkápolnája.
Jegyzetek
Források Brestovac község hivatalos honlapja Az első katonai felmérés térképe Tomislav Wittenberg: Brestovac – Zapadna vrata Požeštine Požega, 2011. Josip Buturac: Stanovništvo Požege i okolice 1700-1950. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában – Pozsega vármegye.
További információk A megye turisztikai irodájának honlapja Zbornik Povijesnog Drustva Pakrac-Lipik 2017. broj 10. Stanko Andrić: Podgorje Papuka i Krndije u srednjem vijeku (drugi dio) Kristina Rupert: Topografija Požeške županije do 1526. godine - diplomamunka
Kategória:Pozsega-Szlavónia megye települései