Lipcsey Ildikó (írói álnevei: Papp Anna; Román Ildikó; Bornemissza Karola; Pribála Karola; Drágffy Kamilla; Máramarosi Iza; Auchstein Hilda) (Óbudavár, 1945. január 27. – Budapest, 2011. október 26.) magyar történész. A történelemtudományok kandidátusa (1989).
Életpályája Szülei: Lipcsey Ákos jogtanácsos és Román Berta könyvtáros voltak. 1963-ban érettségizett Miskolcon. 1965–1970 között az ELTE BTK történelem-román szakos hallgatója volt. 1970–1981 között a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete Könyvtárának munkatársa volt. 1972-ben doktorált. 1981–1992 között a Tudományos Információs, illetve a Historiográfiai és Információs Osztály tudományos munkatársa és román referense volt. 1982-től a Román–Magyar Történész Vegyes Bizottság tagja volt. 1990–1992 között az Erdélyi Világszövetség tudományos csoportjának vezetője volt. 1992–2001 között a Miniszterelnöki Hivatal közép- és kelet-európai nemzetbiztonsági szakértője volt. 1992-től a Nemzetbiztonsági Hivatal Főiskoláján a Magyarország története című tárgy előadójaként is dolgozott. 1996–2007 között az Erdélyi Magyarság című folyóirat főszerkesztőjeként dolgozott. 1998–2003 között az Erdélyi Szövetség alelnöke, 2003-tól elnöke volt.
Kutatási területe Románia, valamint Erdély kisebbségi kérdése, biztonságpolitikája.
Sírja a Farkasréti temetőben található.
Művei Nicolae Iorga és az erdélyi magyar kultúra (Kortárs, 1976) Alexandru Dimitrie Xenopol. Életrajz, bibliográfia, szemelvények (Világtörténet, 1979) A MADOSZ és az Ekésfront – Frontul Plugarilor (Történelmi Szemle, 1982) Constantin Dobrogenau-Cherea (Világtörténet, 1983) Az 1944. aug. 23-i romániai fegyveres felkelés hatása a magyarság háborúellenes mozgalmaira Erdélyben (Román nyelven, Timpuri, 1984) Réczey László feljegyzései az 1845. márciusi megbeszéléseiről (Történelmi Szemle, 1984) „Nyílt ésszel…” Az Arany Jánost ünneplő Petru Groza (Kortárs, 1984) Groza Péter emlékére (dokumentumok, válogatta, szerkesztette: Sipos Attilával, Budapest, 1984) Petru Groza emlékezete (Életünk, 1985) Egy sorsfordító nap krónikája. 1944. aug. 23., szerda (Világtörténet, 1985) A Romániai Magyar Népi Szövetség (Történelmi Szemle, 1985) A nemzeti kérdés a Kommunisták Romániai Pártja politikájában. 1921–1933. (Világtörténet, 1987) Kurkó Gyárfás emlékére. Szemelvények beszédeiből, cikkeiből és a róla szóló írásokból (szerkesztette, Budapest, 1987) Cselekvő magyar ifjúság a Duna-medencében. A vásárhelyi találkozó évfordulóján (Társadalmi Szemle, 1987) A román fasizmus sajátosságai. A Vasgárda (Társadalmi Szemle, 1988) A Román Kommunista Párt nemzetiségi politikája. A Magyar Népi Szövetség. 1944–1953 (Kandidátusi értekés, Budapest, 1988) A román nemzetiségi politika négy évtizede (Külpolitika, 1989; angolul is) Fejezetek a Kolozsvári Tudományegyetem történetéből (Napóra, 1989) Decentralizáció és önkormányzat. Autonómia az RMDSZ programjában. – Az autonómia Erdély történetében (Rubicon, 1990) Erdélyi autonómiák (történeti tanulmányok, Budapest, 1990) A független Erdély alkotmánya (Erdélyi Magyarság, 1991) Fejezetek Besszarábia múltjából (Világtörténet, 1992) Székely kulturális autonómia (Confessio, 1992) Románia. 1989–1992 (Nemzetbiztonsági Szemle, 1992) A besszarábiai és az erdélyi kérdés összefüggései (Nemzetbiztonsági Szemle, 1993) Az RSZDP és a kisebbségi kérdés (Múltunk, 1993) Magyarok a szomszédos országokban. Burgenland, Kárpátalja, Kis-Jugoszlávia, Románia, Szlovákia (Főiskolai jegyzetek, Budapest, 1993) Ukrajnai változások. 1990–1993 (főiskolai jegyzetek, Budapest, 1994) Korszakok, pártok, irányzatok Romániában és az erdélyi kérdés. 1920–1989. (Budapest, 1994) Páskándi Géza (1994) A transzszilvanizmus, mint politikai koncepció (Honismeret, 1996) A Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem (Az erdélyi magyar felsőoktatás évszázadai. Kiállítás és konferencia. Budapest, 1996) A magyar–román viszony alakulása 1937–1940 között I-II. (Korunk, 1997) Az MNSZ, a romániai magyarság politikai és érdekvédelmi szervezete (Múltunk, 1997) Corneliu Coposu élete. – Az erdélyi Román Nemzeti Párt képviselőinek nemzeti mozgalma és parlamenti tevékenysége. – 1956. A robbanás román, jugoszláv és szovjet visszhangja. (Klió, 1998) Nicolae Iorga (1998) A Magyar Népi Szövetség 1944-1953 (1998) Adalékok a magyar–román külkapcsolatok történetéhez. 1945–1955 (Külpolitika, 1999) A román kultúr-nacionalizmus (Klió, 1999) A CASBI. A magyar vagyonok államosítása Romániában 1945 után (2001) Nemzedéki sirató (2004) Magyar-román kapcsolatok 1956-98 (2004) Romania and Transylvania in the 20th Century (2006) Utak és tévutak. A romániai magyarság a XX. században (2008) Családom regénye (2008) Anyám regénye (2008) Szövöm már a szemfedőm (2008)
Díjai Heidelbergi történészdíj (1981) Ránki György-ösztöndíj (1992)
Jegyzetek
Források
Névpont.hu
További információk Ki kicsoda 2000. Magyar és nemzetközi életrajzi lexikon, csaknem 20000 kortársunk életrajza. Főszerkesztő: Hermann Péter, válogató, szerkesztő: A. Gergely András et al. Budapest, Biográf Kiadó–Greger Média Kft., 1999.
Kategória:Magyar történészek Kategória:1945-ben született személyek Kategória:2011-ben elhunyt személyek Kategória:A Farkasréti temetőben eltemetett személyek