Novi Perkovci falu Horvátországban, Eszék-Baranya megyében. Közigazgatásilag Diakovárhoz tartozik.

Fekvése Diakovár központjától 7 km-re délnyugatra, Szlavónia középső részén, a Đakovštinán, a Diakovár-Vinkovci síkság déli részén, Diakovár és Stari Perkovci között, a Breznica-patak partján fekszik.

Története A régészeti leletek tanúsága szerint területe már az őskorban is lakott volt. „Krčavine” nevű határrészén egy enyhe magaslaton, 2005-ben a neolitikum középső időszakának végéről származó Sopot kultúra leleteit (főként kerámiatöredékeket, kőszerszámokat, idolokat) találták meg.Zorko Marković-Katarina Botić: O neolitičkoj keramici iz Novih Perkovaca kod Đakova.Örökségvédelmi jegyzékszáma: Z-6423. A mai Novi Perkovci helyén a török uralom idején a Radinovci nevű település állt, melyet 1579-ben 14 portával említenek a török defterben. A török kiűzése után még 11 házat számláltak a településen, de ezután lakossága széttelepült a környező falvakba. 1715-ben a falu már lakatlan volt.

Novi Perkovci akkor keletkezett, amikor 1745-ben a katonai határőrvidék megszervezéskor az addig a diakovári püspökség uradalmához tartozó Perkovci katonai igazgatás alá, a bródi határőrezredhez került. Ekkor lakosságának az a része, amely nem akart katonai szolgálatot vállalni a püspökség birtokában maradt területen, a régi Radinovci helyén új települést hozott létre. A Perkovci név a Petar (Péter) személynév becézett, „Perko” változatából származik.

Az első katonai felmérés térképén „Neu Perkovcze” néven található. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Perkovcze (Nove)” néven szerepel. Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum...503. o. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Perkovcze” néven 47 házzal, 262 katolikus vallású lakossal találjuk.Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum Buda, 1829. 67. o.

A településnek 1857-ben 307, 1910-ben 346 lakosa volt. Verőce vármegye Diakovári járásának része volt. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint lakosságának 97%-a horvát, 2%-a magyar anyanyelvű volt. Az első világháború után 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később (1929-ben) Jugoszlávia része lett. 1991-től a független Horvátországhoz tartozik. 1991-ben lakosságának 99%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 246 lakosa volt.

Lakossága Lakosság változása- Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001. 1857 1869 1880 1890 1900 1910 1921 1931 1948 1953 1961 1971 1981 1991 2001 2011 307 307 255 290 297 346 352 390 412 415 410 395 369 352 306 246

Nevezetességei Remete Szent Antal tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1910-ben épült, a piskorevcei plébánia filiája.

Jegyzetek

Források Diakovár város hivatalos honlapja Odavno smo graničari stari.. život i običaji graničarskih sela Đakovštine Đakovo, 2014 Az első katonai felmérés térképe Ivana Čatić: Topominija Đakovštine Osijek, 2017. - doktori disszertáció

További információk A megye turisztikai irodájának honlapja

Kategória:Eszék-Baranya megye települései