Jánosi Engel Adolf (Pécs, 1820. február 6.https://mek.oszk.hu/04000/04093/html/szocikk/11227.htm – Bécs, 1903. január 10.https://pecsizsidosag.wordpress.com/2011/08/25/janosi-engel-adolf/) zsidó származású magyar gyáros, nagybirtokos, Engel József nagyiparos édesapja.
Élete Hatalmas vagyonát úgyszólván semmiből teremtette meg. Pályáját 11 éves korában kezdte ceruza-, majd gyújtómasina- (gyufa-)házalással. Nagy nélkülözések árán egy kevés pénzt összekuporgatott, amelyből ócska ruha- és bútorüzletet nyitott. Az 1848–49-es szabadságharc után, amelyet mint nemzetőr küzdött végig, fával kezdett kereskedni: üzlete fényesen bevált. Ettől kezdve rohamosan nőtt a vagyona, amelyet különböző vállalkozásokba fektetett. Építkezéseket vállalt, fürdőintézetet, gőzfűrészt állított fel, majd parkettagyárat alapított. Erdőket vásárolt és nagyarányú faszállításokat bonyolított le bel- és külföldön. Az 1878-iki párisi világkiállításon nagy aranyérmet nyert, a királytól koronás arany érdemkeresztet kapott. 1880-ban Montenuovo hercegtől megvette a jánosi birtokot, amelyen tágas béreslakásokat és iskolát építtetett. Itt építette fel a ma is álló mecsekjánosi kastélyt (ma Komló területén). 1884-ben Oberdöblingben parkettagyárat vett, egy év múlva pedig gróf Draskovichtól megvásárolta az Écsárd-pázdányi birtokot. 1886-ban «jánosi» predikátummal magyar nemességet kapott. Már 72 éves volt, amikor 1892-ben megalapította a komlói kőbányát és a Bakóca-felsőmindszenti helyiérdekű vasutat. Engel idős korára Bécsbe költözött, feltételezések szerint azért, mert a névrokona belekeveredett a pécsi borhamisítási botrányba, és ez rá is rossz fényt vetett, annak ellenére, hogy ártatlan volt benne.Baiersdorf Kristóf: A pécsi eredetű Jánosi Engel családról. Különös tekintettel Jánosi Engel Adolf leszármazottaira. Adatok és kérdőjelek. In: Matrikula, a Magyar Családtörténet-kutató Egyesület kiadványa. II. évfolyam 2. szám. 2013 1903-ban hunyt el.
Filantrópként is érdemes tevékenységet fejtett ki. Sokáig volt elnöke a pécsi izraelita hitközségnek, és nagyobb alapítványt tett a hitközség részére. Pécs városának fejlődését nagyban előmozdította, ezért utcát nevezett el róla. Nagyszabású vállalatait fiai vezették tovább halála után.
Művei Jánosi Engel Adolf: Életemből; sajtó alá rend. Jakab Józsefné, Molnár Tamás, Udvardiné Gajdos Ildikó, ford. Ábel János, Gritsch Mátyás, Gritsch Mátyásné; Pro Pannonia, Pécs, 2009 (Pannónia könyvek), A könyv közli Engel Adolf Életemből című, német nyelvű visszaemlékezésének magyar fordítását; két élő leszármazott (a Franciaországban élő Stein Anna és az Amerikai Egyesült Államokban élő Engel Péter) írását; továbbá Jakab Józsefné, Krisztián Béla és Szirtes Gábor tanulmányait. A könyv 70 illusztrációjának többsége most kerül először közlésre. 200px|bélyegkép|Nyughelye a Bécs 19. kerületében lévő Döblingi temetőben a családi sírboltban
Jegyzetek
Források
További információk A pécsi aranyember, a földönfutóból lett nemes. Írta: Gyimesi Viktor – 2018. 02. 20. http://www.magyarszemle.hu/online-cikk/20200129_ketszaz_eve_szuletett_janosi_engel_adolf https://core.ac.uk/download/pdf/95642954.pdf https://yerushaonline.com/content/?v=ea84cbe047
Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:1820-ban született személyek Kategória:1903-ban elhunyt személyek Kategória:Magyarországi technikatörténet Kategória:Az 1848–49-es szabadságharc katonái Kategória:Magyar kereskedők Kategória:Magyar gyáralapítók, gyártulajdonosok Kategória:Magyar földbirtokosok Kategória:Közlekedési vállalatok tulajdonosai, vezetői Kategória:Magyar filantrópok Kategória:A Döblingi temetőben eltemetett személyek Kategória:Magyar emlékírók