jobbra|bélyegkép|250x250px| Vatikánváros térképe A Vatikán földrajza különleges, annak köszönhetően, hogy az ország az olaszországi Róma városi, tengerpart nélküli enklávéjaként létezik. területével a világ legkisebb független állama. A Vatikánon kívül tizenhárom épület Rómában és a Castel Gandolfóban (a pápa nyári rezidenciája) extraterritoriális jogokat élvez. (Az egyik épület, a VI. Pál közönségcsarnok átlépte a határt, de olasz része extraterritoriális jogokkal rendelkezik.) Az országban nincsenek nagyobb természeti erőforrások és nincs ismert természetes veszély a Rómát általában érintő veszélyeken, például a földrengéseken kívül.
Domborzat bélyegkép|jobbra|250px|Kilátás a Vatikán kertjére A Vatikán egy alacsony dombon terül el. A dombot már a kereszténység létezése előtt Vatikán-dombnak nevezték (latinul Mons Vaticanus). Egy etruszk települést hívtak úgy esetleg, Vatica vagy Vaticum, a területet az ókori rómaiak a „Vatikán terület” (Vaticanus ager) néven ismerték, de ha nem is, régészeti nyomokat fedeztek fel ezzel kapcsolatban.Lawrence Richardson, A New Topographical Dictionary of Ancient Rome (Johns Hopkins University Press, 1992), p. 405.
Extrém pontok
Észak: a Viale Vaticano és a Via Leone IV kereszteződése ( ) Dél: a Via della Stazione Vaticana és a Via di Porta Cavalleggeri kereszteződése ( ) Nyugat: a Viale Vaticano és a Via Aurelia kereszteződése ( ) Kelet: Szent Péter tér ( )
Vatikán legalacsonyabb pontja egy névtelen hely, amely -rel fekszik a tengerszint felett. A legmagasabb pont egy másik névtelen hely, -rel a tengerszint felett. A legmagasabb épület a Szent Péter-bazilika -rel.
Éghajlat A városállam éghajlata megegyezik Róma éghajlatával: mérsékelt, enyhe, esős tél és forró, száraz nyarak.
Folyók Nincsenek. Az államhatártól 425 m-re folyik a Tevere.
Földhasználat A birtok alapvetően városi jellegű, és a földterületek egyikét sem tartják fenn jelentős mezőgazdaság vagy más természeti erőforrások kiaknázása céljából. A városállam lenyűgöző mértékű földgazdaságot mutat, amely rendkívül korlátozott területe miatt, szükségszerűségből származik. Így a városfejlesztést (azaz az épületeket) úgy rendezték el, hogy az a teljes terület felét foglalja el, míg a fennmaradó részt szabad területre, például a Vatikáni kertekre tartják fent. A terület számos különféle struktúrával rendelkezik, amelyek elősegítik az autonómia biztosítását a szuverén állam számára, ideértve a vasútvonalat és a vasútállomást, a helikopterleszállóhelyet, a postahivatalt, a Vatikáni Rádiót (extraterritoriális antennákkal Olaszországban), katonai laktanyákat, kormányi palotákat és irodákat, nyilvános plazát, részben a VI. Pál közönségcsarnokot, a határokat jelző régi védőfalat, felsőoktatási intézményeket és kulturális/művészeti központokat.
Környezet 2007 júliusában Magyarországon létrehozták a Vatikán Klímaerdőt, ahova annyi fát ültetnek, amennyi Vatikán éves szén-dioxid kibocsátását ellensúlyozza, így a világ karbonsemleges államává vált.
Fordítás
Jegyzetek
Külső hivatkozások Interaktív Vatikán térkép
Kategória:Róma földrajza Földrajz