Darázs József (Badacsonytomaj, 1955. november 19. –) magyar festő.
Élete
1957-ben Szegedre (édesanyja szülőhelyére) költöztek. 1974 óta fest. 1990-es évektől plasztikákat is készít. Hatással volt rá Tóth Menyhért, Földi Péter, ef Zámbó István valamint Bak Imre festészete. Individuális képzőművészi arculatának felépítésében meghatározónak tartja Földi Péter és Pap Gábor művészettörténész szellemi hatását. Szegeden él. Festészetének motívum- és gondolatköre a természeti mítoszokhoz és a népművészet egyetemesebb világfelfogásához kapcsolódik. Kezdetben geometrikus szerkezetű, dekoratív és szimbolikus jellegű festői motívumokat alkalmazott, amit a későbbiekben nyitott, dinamikus és szürrealista komponálással váltott fel. Újabban plasztikai megoldásokkal is kísérletezik, archaikus kultúrák jelkincsét alkalmazva lemez-objekteket készít.
Tanulmányok
1970-1974 – Kiss Ferenc Erdészeti Szakközépiskola (érettségi) 1974-1978 – Tábor utcai Szabadiskola, Szeged. Mesterek: Lapis András és Fritz Mihály szobrászművészek
Tagságok
1986-1990 – Fiatal Képzőművészek Stúdiója Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Magyar Képző és Iparművészek Szövetsége Magyar Festők Társasága Magyar Szobrász Társaság SZÖGART – Művészeti Egyesület HÁM – Művészeti Egyesület
Munkásságahttps://darazsjozsef.hu/tanulmany/ Eleven mítosz - gondolatok Darázs József munkásságáról "A hetvenes évek nomád nemzedéke talán ösztönösen érezte, hogy nem nagyon meríthet semmi értékeset sem a létező szocializmus, sem a létező kapitalizmus hazugságóceánjából. Elvonult egy szellemi szigetre, a népművészet sejtett, de valójában nem ismert szigetére..." Ez az a kulturális közeg és értelmezési tartomány, amelyben Darázs József festőművész életművét bemutatnunk, illetve értelmeznünk kell, mert ezen tartományon kívül lehet ugyan érvényes meglátásokat megfogalmazni munkái kapcsán, de egységes szövetté szőhető és a művész önvallomásaival is összhangban lévő képet másképpen nem állíthatunk össze.
Darázs az érettségi évében kezdett a (mára legendás) Tábor utcai Szabadiskola rajzszakkörébe járni, ahol akkor két szobrászművész, Lapis András és Fritz Mihály voltak a korrigáló tanárok. Az 1980-as évek derekára sikerült megtalálnia saját festői nyelvét és felépítenie azon motívumok koherens repertoárját, melyek belső önfejlődésük eredményeképpen folyamatos megújulási lehetőséget biztosítanak a Darázs-i életműnek.
Első, ebben a szemléletben készült műve az És megszületett… (18) címre hallgat. Az 1987-es Halálhetéra (24) és a Sátram előtt (6) jelzi Darázs József stílusának finom módosulását. Mindkettő tiszteletadás a geometrikus absztrakt irányzat előtt.
Az 1992-es év markáns korszakhatár, pontosabban meghatározó mérföldkő Darázs művészetében. Az Óriás asszony napot szül (3), az Ikreket szülő (4) és az Eleven mítosz (11) a nagy, egységes színfelületekkel operáló geometrikus absztrakt tradíció újraértelmezéseként fogható fel, ahol a festő minimálisra csökkentette a tőle megszokott, többrétegű jelentéssel szerepeltetett motívumokat, hogy az egyes formák, illetve az alkalmazott színek önnön szimbolikus tartalma érvényesülhessen. A 2012-ben készült Éva (65) viszi tovább ezt a szemléletet Darázs munkásságában.
Az 1996-os év különösen termékeny volt Darázs József számára, mert ekkor festette az Eredetmítosz I. (13) és az Eredetmítosz II. (14) című kompozíciókat is. Ez a két darabos ciklus visszatérést jelent az 1980-as évek végén és az 1990-es évek elején kialakított képi világához, ahol a nagy egységes színfelületek geometrikus és organikus motívumokban ölelkeznek össze, és új értelmezést kapnak bevált motívumai, a kígyó, a nap és a holdsarló is.
Az 1999-es évtől kezdve sorra születnek a rovásírást felhasználó-feldolgozó művei. Vannak olyanok, melyek teljes egészében csak egy rovott szöveget tartalmaznak, mint a Vizes jegyben születtem (51) 2011-ből, és vannak olyanok, ahol csak egy-egy rovott jel kerül a képfelületre, mint a 2001-es Badacsony égitestekkel (94) című festményen.
2016-ban különös formai és műfaji kísérletbe vág Darázs József. Két ceruzarajza egy általa már régen alkalmazott elv továbbgondolását bizonyítja, amikor is a pozitív-negatív egyenértékűség elvének megfelelően a kompakt egységbe komponált amorf felületen belül minden milliméternek értelmes-értelmezhető jelentése, tartalma van. Emberalakok, arcok, különös keveréklények töltik meg a gondosan feltöltött felületet – igazi horror vacui élmény…
Ahhoz, hogy az életmű teljes bemutatását elvégezzük, nem hagyhatjuk említés nélkül plasztikai munkáit sem. Eszmefuttatásunkban újra megállapíthatjuk, hogy Darázs József művészete egy nagyon erős hagyományban gyökerezik, mely azt is érzékelteti, hogy mennyire mélyre nyúlt az idő kútjában. Bizonyos plasztikái, mint például a madártestű-emberfejű keveréklényt ábrázoló 1999-es Visszatekintő (33) vagy a Leföldelt szárnyasok (81) című szobra, avagy a Trialógus (86) címet viselő hármas fejkompozíciója olyan szerveződési elveket alkalmaz, olyan műépítési princípiumokat használ melyeknek a legszebben, legtisztábban beszélő példányait a Krisztus születése előtti második századból ismerjük a mai Észak-Kínához tartozó, úgynevezett Ordosz-vidéki bronzok vagy az úgynevezett „Nagy Péter aranyak” köréből. A kutatás ezeknek a lenyűgöző fémmunkáknak az eredetét egyre magabiztosabban a hsziong-nu (ázsiai hun) műveltség körében jelöli ki. Ezek között találhatunk olyan kompozíciókat, ahol az egymásba kapaszkodó, küzdő állatok alakjaiban, vagy az átváltozó, alakjukat váltó állatfigurákban ismerhetjük fel Darázs József szobrainak őseit és előképeit. A plasztikák egy másik csoportja a humor, irónia, a vizuális valamint a nyelvi lelemény összjátékaként írható le. Ilyen műve a 2000-es Nyitott vagyok (35), vagy a 2001-es Lépcsős állat (37), a 2009-es Nyitott állat (74), illetve a 2002-es Cso-cso-szán (41).
Művei (válogatás)
1. Bálványok évada II. (1988) 2. Metafizikus képeslap (1992) 3. Óriás asszony napot szűl (1992) 4. Ikreket szülő (1992) 6. Sátram előtt (1987) 7. Naptáltos (1996) 8. Virágok virága (1996) 9. Sámánének (1988) 10. Piros kör (1989) 11. Eleven mítosz (1992) 12. Bálványok évada I. (1988) 13. Eredetmítosz I. (1996) 14. Eredetmítosz II. (1996) 16. Elragadtatás (1992) 17. Kígyós (2017) 18. És megszületett… (2017) 19. Felhőfogó (1995) 20. Kert Esbetának (1996) 23. Törtkép (1993) 24. Halálhetéra (1987) 25. A hős címerállatai (1996) 27. Parens (2018) 28. Egy favágó álma (2018) 31. Madárkerengő (2001) 32. Rejtőző rajz III. (2013) 33. Visszatekintő (1999) 34. Lábait befordító (2017) 35. Nyitott vagyok (2000) 36. Napforduló (2015) 37. Lépcsős állat (2001) 39. Tőmondat (2001) 41. Cso-cso-szán (2002) 42. Maszkos (A levitézlettek máglyája) (2018) 43. Magna Mater (1995) 47. Angyalok szárnyak nélkül (1999)
48. Lépő (1999) 49. Mozaik H. Zs.-nek (2004) 50. Lap (5.) a Megnevezhetetlenek könyvéből (2000) 51. Vallomás (Vizes jegyben születtem..) (2011) 54. Mintasor (2011) 59. Privát Genezis II. (2016) 60. Privát Genezis I. (2016) 62. Privát hieroglifák (2018) 63. Inferno (2017) 64. Pszichedelikus képregény (2015) 65. Éva (2012) 69. Falunap (2015) 70. Domaszék dreams (2015) 71. Repcsiket néző (2015) 72. Kígyóspuszta (2015) 74. Nyitott állat (2009) 75. Lebegő struktúrák II. (2012) 76. Defragmentált kép (Sárkányölő) (2012) 77. Elnémult város (2012) 78. Kert építményekkel és felhőkkel (2012) 79. Kék divízió (2015) 80. Táj kéménnyel (2015) 81. Leföldelt szárnyasok (1999) 82. Esők jöttek… (2013) 84. Lebegő struktúrák I. (2012) 85. Requiem (2006) 86. Trialógus (2001) 87. Írott kép (2015) 88. Fali történet (2001) 89. Rejtőző rajz II. (2013) 90. Rejtőző rajz IV. (2013) 92. Rejtőző rajz I. (2013) 94. Badacsony égitestekkel (2001) 95. Labirintus (2015)
Munkák közgyűjteményekben Móra Ferenc Múzeum, Szeged Tornyai János Múzeum, Hódmezővásárhely Katona József Múzeum, Kecskemét Dornyay Béla Múzeum, Salgótarján Dobó István Vármúzeum, Eger „GROTESZK” Gyűjtemény, Kaposvár Szeged Város Közgyűjteménye Tiszakécske Város Közgyűjteménye Kohán-terem, Gyulavári Almásy Kastély közgyűjteménye Magyar FordítóHáz Alapítvány közgyűjteménye, Balatonfüred Szegedért Alapítvány gyűjteménye
Egyéni kiállításaiA https://darazsjozsef.hu és https://artportal.hu/lexikon-muvesz/darazs-jozsef-4296/ nyomán.
2019. "A hiány eszménye" című kiállítás, Somogyi-könyvtár, Szeged 2018. "Írásvédett" Kóthay Gábor, Sejben Lajos, Darázs József kiállítása, Kass Galéria, Szeged 2016. "Privát axiómák" Popovics Lőrinc, Sejben Lajos, Darázs József kiállítása, Reök Palota, Szeged 2015. "Transz utak" című kiállítás,MTA SZAB Székház, Szeged 2013. "ARTNEGYED" Bauer István,Popovics Lőrinc, Sejben Lajos, Darázs József közös tárlata, Csongrád Galéria, Csongrád 2008. "Virágok virága" című kiállítás, Reök Palota, Szeged 2007. "Harmadoló" kiállítás Popovics Lőrinccel és Sejben Lajossal, „B” Galéria, Szeged 2007. "A Tisza Szegednél" ketten Sejben Lajossal , Duna Galéria, Budapest 2006. "Vizes jegyben születtem" című kiállítás, Szerb Templom Galéria, Balassagyarmat 2006. "Vigyázz a magasban dolgoznak" című kiállítás, Belvárosi Kamara Galéria, Szeged 2005. "Félszáz" ketten Sejben Lajossal, Móra Ferenc Múzeum, Szeged 2002. "Fali történetek" című kiállítás, Alsóvárosi Kultúrház, Szeged 2002. "Természetes hajhullás" című kiállítás, „B” Galéria, Szeged 2002. "Tandem" ketten Sejben Lajossal, Szentesi Művelődési Központ Galériája, Szentes 2002. "Kettőspont" ketten Sejben Lajossal, Városi Galéria, Szigetszentmiklós 2000. "BDPS Lépcsőház" iker kiállítás Bauer Istvánnal, Sejben Lajossal és Popovics Lőrinccel, Somogyi József Galéria, Pápa 2000. "Három-Szeg" iker kiállítás Popovics Lőrinccel és Sejben Lajossal, Kapos Art Galériája,Kaposvár 1999. "Trialógus" iker kiállítás Sejben Lajossal és Popovics Lőrinccel, Pelikán Galéria, Székesfehérvár 1999. "Angyalok szárnyak nélkül" című kiállítás, „B” Galéria, Szeged 1998. "Archetypum" című kiállítás, Nógrádi Történeti Múzeum Kisgalériája, Salgótarján 1998. "Archetypum II." című kiállítás, Református Általános Iskola Galériája, Tiszakécske 1996. "Privát mitológia" című kiállítás, Bartók Béla Művészeti Központ „B” Galéria, Szeged 1995. "Kígyókert" című kiállítás, Goldmark Károly Művelődési Központ, Keszthely 1994. "Tilos a madár" című kiállítás, Nevelők Háza Galéria, Pécs 1994. "Máskép(p) – Más" című kiállítás,Móra Ferenc Múzeum Képtára, Szeged 1993. "Elragadtatás" című kiállítás, Kálvária Galéria, Szeged 1990. "Óriásanya" című kiállítás, Kisgaléria, Szentes 1989. "Sámánének" című kiállítás, Kortárs Galéria, Jászberény 1989. Ketten Sejben Lajossal, MTESZ Székház, Szeged 1988. "Napforduló" című kiállítás, Bartók Béla Művelődési Központ „B” Galéria, Szeged
Csoportos kiállítások (válogatás)https://darazsjozsef.hu/valogatott_csoportos_kiallitasok/ Darázs József hivatalos honlapja 2019. év XL. Nyári Tárlat, Reök Palota, Szeged "A geometria körül" MFT kiállítása, Újlipótvárosi Klub-Galéria, Budapest SZÖG-ART '19 kiállítás, Széphárom Közösségi Tér, Budapest "Dimenziók" MAOE kiállítása, Reök Palota, Szeged 35. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, Dornyay B. Múzeum, Salgótarján 2018. év „Család” MAOE Képzőművész tagozatának kiállítása, MANK Galéria, Szentendre „Sziget” Magyar Festők Társasága kiállítása, Vízivárosi Galéria, Budapest 2017. év 34. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, Dornyai Béla Múzeum, Salgótarján 39. Nyári Tárlat, Reök Palota, Szeged „Káosz és Rend” MAOE Kiállítás,Reök Palota, Szeged 2016. év „Magyar Szentek” VIII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé, Cifrapalota, Kecskemét XVI. Táblaképfestészeti Biennálé, Reök Palota, Szeged 63. Vásárhelyi Őszi Tárlat, Alföldi Múzeum, Hódmezővásárhely III. Országos Rajztriennálé, Dornyai Béla Múzeum, Salgótarján 2015. év „Isteni gyermek” VII. Kortárs Keresztény Ikonográfiai Biennálé,Cifrapalota, Kecskemét 33. Salgótarjáni Tavaszi Tárlat, Dornyai Béla Múzeum, Salgótarján