Villanyszerelés

A villanyszerelés egyre népszerűbb és az építőipari ágazat számára nélkülözhetetlen szakma napjainkban. A szakma besorolási száma: 34 522 04.

Jellemzően a szakma irányelvei és fogalmai a folyamatosan változó és megújuló MSZ HD 60364 szabványra épülnek.

Történelem A villanyszerelés, az elektromosság felfedezéséig nyúlik vissza. Az elektromosság története talán az évezred egyik legizgalmasabb felfedezéséről és alkalmazásairól szól.

Manapság az elektromosság vagy más néven a villamosság alkalmazása egyre sokrétűbb és szerteágazóbb tevékenységekké alakult.

Alkalmazási területek A villanyszerelés egy manapság divatos szakma. Leginkább az építőiparhoz kapcsolható. De a szakma jól alkalmazható ipari környezetben vagy automatizálási feladatok megoldására, de az áramellátó, elosztó rendszerek építésénél és karbantartásánál is.

A villanyszerelést a villanyszerelő szakember végzi.

Általános villanyszerelői tevékenységek

A villanyszerelés legalapvetőbb tevékenységei

Tervezés Ez nem a villanyszerelő feladata, de szervesen érinti. Hiszen a szakember helyszíni tapasztalatai sokban segítik a villamos tervezők munkáját. A tervezési folyamat végén a villanyszerelő felel a tervező által készített terv szabványoknak megfelelő megvalósításáért.

Költségvetések készítése Ez részben villanyszerelői feladat, hiszen kisebb munkáknál is szereti tudni az építtető, a beruházó, hogy milyen költségekkel is kell számolnia. Alapvetően a teljes tervezői folyamat része egy úgynevezett "árazatlan költségvetés" elkészítése, ami alapján a villanyszerelő, a napi árakat és a saját munkaidejét figyelembe véve kitölti ezt a költségvetést, A költségvetés készítéséhez jelentős segítséget nyújtanak a már jól bevált norma alapú számítások. Ezekben meghatározásra került például az, mennyi időbe telik 1m cső helyének kivésése, vagy egy méter cső elhelyezése a kialakított horonyba. Ez az úgynevezett normaidő. A normaidő és a villanyszerelő rezsióradíjának szorzata a tevékenység munkadíja, a felhasznált anyagok (például 1m Mü III-as védőcső) ára pedig az anyagár. Ilyen módon precízen meghatározható 3 dolog:

Mennyibe kerül az anyagdíj? Mennyibe kerül a munkadíj, ami az anyag felhasználásához kötődik Mennyi időbe kerül a munkavégzés?

Természetesen a normák kialakításánál figyelembe lett véve az anyagok szállítási, deponálási, sőt bontási költsége is, a költségvetések részletekbe menően tartalmazzák.

Energia biztosítása Az energia biztosítása történhet:

Közüzemi villamos hálózatról, ami tarifaméréssel állapítja meg a felhasznált villamos energia mennyiségét és árát Ideiglenes áramforrásokról (generátor, akkumulátoros tápellátás), amik akár vissza is táplálhatnak közüzemi, vagy magán hálózatra, tarifát is érinthet Alternatív energiaforrások felhasználásával, amik akár vissza is táplálhatnak a közüzemi hálózatra, ez szintén tarifát is érinthet, sőt alternatív elszámolási módokat (Geotarifa, H-tarifa, stb.) stb.

Alapszerelés

Ez több, alapvető tevékenységet jelent egyszerre. Többféle technológia ismeretét és használatát öleli fel. Ilyen technológiák segítségével érhető el, hogy a villamos áram egyik végpontból a másikba eljusson.

Az alapszerelés legalapvetőbb feladatai: Nyomvonalak kialakítása, fészekvésések, csövek elhelyezése, kábelek elhelyezése, berendezések helyeinek, végpontjainak kialakítása.

Horonyvésés

Falba süllyesztett (UP) technológia használata esetén szükség lehet például a cső vagy MMfal vezeték teljes nyomvonalát vakolatsík alá bevésni, süllyeszteni. A vésés szélessége és mélysége az alkalmazott cső, kábel szélességéhez igazodik, amit normajegyzék alapján lehet elszámolni, például TERC. A horonynak annyira kell mélynek lennie, hogy a nyomvonalba fektetett cső, vezeték ne lehessen magasabban, mint a vakolat síkja. Így teljesen elrejthetőek a nyomvonalak, vezetékek. Horonyjavítás és festés után teljesen láthatatlanná tehető így a beépített vezeték, kábel.

Nyomvonal kialakítás

Süllyesztett technológia használata esetén a nyomvonalat a már előkészített horonyba alakítjuk ki. Csövek esetén itt kerülnek a különböző méretű és keresztmetszetű csövek darabolásra, tágításra, hajlításra, összeillesztésre, hogy egybefüggő, átjárható csőrendszerré alakulhassanak.

Rögzítés

A csöveket ideiglenesen és véglegesen is rögzíteni kell a horonyban. Ideiglenes rögzítés ékeléssel történik, például szöggel, helyben képződött törmelék anyaggal. Az ideiglenes rögzítést és elhelyezést követően jellemzően gyorsan kötő stukatúrgipsszel több helyen, vakolatsík alatt kell megfogatni a csöveket. A sarkokban lévő íveknél 2 helyen is. A gipsz megszilárdulása után az ideiglenes ékelést el kell távolítani, a továbbiakban azokra egyrészt már nincs szükség, másrészt kárt okozhat például a vakolatban maradt rozsdásodó szög.

Fészekvésés

Süllyesztett kapcsolók, szerelvények süllyeszthető dobozokban kerülhetnek elhelyezésre. A szerelvénydobozok nagyon változatosak lehetnek:

önmagukban állóak, vagy sorolható kivitelűek hagyományos méretűek (ezalatt az európai, főként a Magyar Szabványnak megfelelő 65-ös szerelvénydoboz értendő) mélyített kivitelűek nagyobb méretű elektronikát befogadó kivitelek (puttonyos doboz) csavarmentes (körmös szerelvényekhez) 2 csavaros 4 csavaros rögzítési megoldásúak.

Ugyanígy fészekben kell elhelyezni az áramkörök kötésére szolgáló kötődobozokat. Funkciójuk alapján ezek lehetnek kötő, vagy húzódobozok. Kötődobozokban történik például a világítási, vagy dugalj áramkörök megkötése. Húzódobozt leginkább 2db csőkanyarulat után kell alkalmazni, a könnyebb átjárhatóság miatt. Természetesen egy kötődoboz lehet húzódoboz és kötődoboz egyszerre is.

Ilyen dobozokból is változatos a kínálat:

80-as kerek 100x100-as szögletes (négyzet) 150x150-es szögletes stb

Természetesen a dobozok kiválasztásánál nagyon fontos, hogy a később beépített vezetékek csonkjai, a kötőelemek kényelmesen elférjenek benne, ne legyen túlzsúfolva, hiszen az tűzveszélyt okozhatna.

Rögzítés

Az előre kialakított fészekbe a szerelvény, vagy kötődobozokat, húzódobozokat szintén gipsz felhasználásával célszerű rögzíteni – kivéve az időjárásnak kitett külső szerelvények esetén.

Itt azonban fontos a precizitás, hiszen ezekbe a dobozokba már látható helyre kerülnek a később beléjük elhelyezhető szerelvények; kapcsolók dugaljak stb. Ezért lassabb a folyamat, nagyobb pontosságot, mérést, vízszintezést, függőzést igényel. Itt stukatúrgipszet a gyors megszilárdulás miatt nem célszerű használni. Igaz, kellő rutinnal egy jó villanyszerelő képes olyan gyorsan dolgozni, hogy a stukatúrgipsz is jó lehet. Modellgipsz esetén garantált a pontos beállítás, hiszen lassabb a kötési idő. Azonban itt sok esetben egyéb ideiglenes támaszokra, megoldásokra is szükség lehet, amíg a teljes megszilárdulás nem következik be. Természetesen ezeket az ideiglenes támaszokat itt is el kell távolítani a megszilárdulás után.

A gipsz jellemzője, hogy vízzel összekeverve kötésnek indul. A kötés közben hőt fejleszt, ez kézzel is érzékelhető, tapintható. Innen állapítható meg, mikor történt meg a teljes kötés.

Szárazépítészeti megoldások

Léteznek száraz építészeti megoldások is, ebben az esetben a dobozok körvonalának kivágása után a dobozok jellemzően körmök, csavarok segítségével kapaszkodnak például a gipszkarton lapokba.

Gipszkartonhoz is léteznek szerelvény és kötődobozok egyaránt.

Természetesen it szó lehet egyéb szárazépítészeti technológiákról is, Előtétfalak, burkolatok. Ezek esetén csavarokkal is történhet a szerelvénydobozok és a szerelvények rögzítése.

Beton technológiák

Más (például beton) technológiák esetén speciális kivitelű dobozok használatosak, ezekhez nem szükséges fészek vésése, hiszen a betonszerkezet kialakításakor előre kerülnek be és öntik körbe betonnal. Ugyanez igaz a betonba ágyazható csövek esetén is.

Mind a csövezés, mind a szerelvény és kötődobozok feladata azonos. Szigetelt, izolált környezet létrehozása a falazaton belül a vezetékek kábelek részére. A cső technológia lehetővé teszi a későbbi kisebb módosításokat anélkül, hogy a falazatot ismét meg kellene bontani.

Behúzók berudalók

A behúzókra berudalókra a cső alapú hálózatoknál feltétlenül szükség van. Ezeket az előre kialakított csőhálózatokba könnyedén el lehet tolni, majd segítségükkel lehet befűzni a vezetékeket a csövekbe. A csövek hosszainak méretezésekor, a húzódobozok távolságának megállapításakor célszerű figyelembe venni a behúzók, berudalók maximális gyári hosszát. Ezek 5, 10, 20m-es, berudalók esetén 50m-es hosszokban kaphatóak.

Fontos a felhasznált csövek megfelelő ívre történő hajlítása is, hiszen ha túl kicsi az ív és nem fér el benne a behúzó, akkor nem lesz átjárható a nyomvonal. Ha pedig túl nagy az ív, kilóghat falsíkon kívülre.

Újabb, telekommunikációs kábelek vagy üvegszál optika használata esetén fontos figyelemmel lenni a minimális hajlítási sugarakra is, azaz túlságosan kicsi ívben károsodik a kommunikáció, optika esetén az üvegszál pedig el is törhet.

Alkalmazott Technológiák

bélyegkép|119x119px|MMFAL Cu 3x1,5 (YDY-T 300/500V)MMFAL vezeték kialakítása. Ez egy speciális, kettős szigetelésű lapos kábel, ami három vezetőeret tartalmaz. Segítségével nagyon gyorsan lehet tégla vagy betonfalra vezetékeket rögzíteni, például stukatúrgipsz alkalmazásával. Előnye a rendkívüli gyorsaság. Hátránya, ha véletlenül elfúrják, vagy megsérül, csak bontás és rombolás árán javítható, illetve ha felújításra kerül a sor, akkor nem egyszerű a cseréje még részlegesen sem. Létezik alumínium és réz vezetőerekkel ellátott változat is. A kialakítása új építésű épületnél nem feltétlenül jár véséssel, de felújításnál legalább a vakolatréteg megbontását igényli a teljes nyomvonalon. bélyegkép|120x120px|Mü III vékonyfalú csövekMü III vékonyfalú cső technológia. Ezt főként oldalfalakban lehet használni. Előnye, hogy könnyedén bővíthető minimális rombolással, ami főként a köztes kötődobozokat és a kötéseket érintheti. Javítás, felújítás esetén, ha megfelelő a beépített, a falba fektetett csövek keresztmetszete – elegendő sokszor csak az elöregedett vezetékek cseréje, új kötések, áramkörök kialakítása. A csövek elhelyezése történhet falazatba, vakolatba történő véséssel, horonymarással. A csöveket csőhajlító ágy és kézi erő segítségével lehet ívesre hajlítani, a sarkoknál, kanyaroknál ez teszi lehetővé a cső későbbi átjárását. bélyegkép|120x120px|GégecsőHajlékony gégecső technológia. Ez a fajta védőcső könnyedén hajlik minden irányba. Létezik puhafalú, de lépésélló változata is, illetve UV álló anyagú változat is, ami kültéren, például tetőn kívüli vezetékek, kábelek elhelyezésére alkalmas. Létezik előre befűzött gégecső is, amibe már gyárilag van kábel, ez jelentősen meggyorsíthatja a szerelést. Könnyű telepíteni falba, álmennyezetbe, kültérre, de sok esetben nehézkes vagy éppen lehetetlen a benne lévő vezetéket, kábel cserélni. Vastagfalú cső, illetve betonon belül használható technológiák. Ez már némi előrelátást igényel. Ha ugyanis a tervezők jó előre gondolnak a megfelelő padló és mennyezet rétegrendekre, vagy akár már egy betontest zsalurendszer kialakítása folyamán és ezekre alapozva alakítja a villanyszerelő a nyomvonalakat, ami később kiöntésre kerül. Vastagfalú cső technológiák: Mü I, Mü II , vagy MÜVII cső alkalmazása. Ez történhet falazatba, földbe, de akár előre gyártott, hajlított idomokkal falon, betontesten kívül is úgynevezett csőbilincsek alkalmazásával. A csövek 2-3 méteres szálakból kerülnek összetoldásra