Az alábbi lista olyan filmek felsorolása, amelyek fő témájának középpontjában vagy a történet hátterében súlyos járvány, vagy kitörésének a veszélye áll.
Történelmi és irodalmi előzmények
jobbra|bélyegkép|220px|Id. Pieter Bruegel A Halál diadala című festménye (1562 körül) Az ókori irodalomban történetírók munkáiból lettek ismertek különféle járványok. A görög regékben az istenek büntetésből sújtják a közösséget halálos kórral. Thébait pestisjárvánnyal Oidipusz bűne miatt, az Iliaszban amiért Agamemnón megszöktette Khürszész leányát. A trójai mondakörben Laomedón városára Apollón küldött pestist. Máig folyik a vita, hogy milyen kórokozónak tulajdonítható a Thuküdidész által leírt athéni járvány („athéni pestis”) a peloponnészoszi háború idején. A Bibliából talán a Jelenések könyvében leírt, az utolsó ítélet előtti idők járványa a legemlékezetesebb. A középkori irodalomban pestisjárványokról szóló beszámolókkal lehet találkozni sokszor félelmetes, hátborzongató apokaliptikus víziókkal, különféle képes ábrázolásokkal fokozva a hatást. Megjelenik a Dekameronban illetve a modern irodalomban például Poe A Vörös Halál álarca című novellájában.
Az orvos illetve kórházregények már az 1900-as évek elejétől népszerűek voltak, de járványtémák ritkán kerültek elő. Kivétel talán a spanyolnátha járvány, de az is inkább csak más jellegű történetek hátterében jelent meg.
Megszületése után sikerrel játszották a világ színpadain Karel Čapek A fehér kór című drámáját (1937) amelyben a lepra a fasizmus metaforája. (A német nácizmusra használták a barna pestis kifejezést.) Több filmfeldolgozás témája lett Albert Camus 1947-ben megjelent A pestis (La Peste) című regénye illetve Ostromállapot című drámája.
Az utóbbi évtizedekben a járvánnyal kapcsolatos filmek egy típusa összefonódott a zombi filmekkel. Eredetileg ezekben a történetekben a zombik még fekete mágia, mérgezés majd tömegesen vegyi gyár balesete következtében jöttek létre. A legutóbbi időkben lett általános az a motívum, miszerint valamilyen (általában mesterségesen előállított) vírus következtében válnak élőhalottá a fertőzöttek.
Más vonatkozásban a vírus-filmek népszerűsége nyomán a vámpírfilmek (és vérfarkas filmek) is felerősítették azt a korábban is meglévő, de mellékesen kezelt motívumukat, miszerint a vámpír, vérfarkas harapása azért teszi vámpírrá, vérfarkassá az áldozatot, mert a harapással valami fertőzést adnak át. Ez a motívum korábban is jelen volt ezekben a történetekben, de csak az utóbbi években kapott nagyobb hangsúlyt. Ezekben kimondatlanul a veszettséggel kapcsolatos félelmetes képzetek jelentek meg. Nevesített formában a Veszett, a Karantén és a Z Világháború című filmekben jelenik meg.
A valósághoz jobban közelítő filmalkotásokban a vírus állatokról kerül az emberi szervezetbe, és észrevétlenül jut be a civilizált világba ahol aztán akadálytalanul fejlődik járvánnyá, világjárvánnyá. Ezek közül kiemelkedő az És a zenekar játszik tovább… című dokumentum-játékfilm és a Fertőzés című filmdráma.
Járványokról szóló filmek Az alábbi játékfilmek történetében különféle járványok játszanak a cselekményben meghatározó szerepet. Vágyakozás (Les orgueilleux, francia-mexikói filmdráma, 1953, rendezte: Yves Allégret és Rafael E. Portas) Egy veracruzi kisvárosban gerinchártya-gyulladásban hal meg egy külföldi turista. Hiába oltják be az özvegyet, lassan kiderül, hogy a városban kitört a járvány. Csak egy régóta a városban rekedt, szintén francia, részeges orvosra lehet számítani a járvány megfékezésében. A hetedik pecsét (Det sjunde inseglet, svéd filmdráma, 96 perc, 1957, rendezte: Ingmar Bergman) Egy kereszteslovag visszatér pestis sújtotta hazájába, Svédországba. A Sátán férge (The Satan Bug, amerikai akciófilm, 114 perc, 1965, rendezte: John Sturges) Egy tudós halálos vírust tartalmazó tartályokat visz el egy állami laboratóriumból. James Bond – Őfelsége titkosszolgálatában (On Her Majesty’s Service, brit kalandfilm, 1969, rendezte: Peter R. Hunt) Blofeld, a Fantom feje Omega vírussalA valóságban nem létező, képzeletbeli vírus. zsarolja a világot. Ha rászabadítja a világra, minden élőlény – a növényektől az emberekig – meddővé válik. A fehér kór (magyar tévéjáték, 1970, rendezte: Nemere László Karel Čapek azonos című drámájából) egy országban szörnyű járvány terjed. Eleinte csak az idősebbeket, szegényeket betegíti meg, de hamarosan az elit köreiben is felüti a fejét. Egy orvos megtalálja az ellenszert, de átadását feltételhez köti. Az Androméda-törzs (The Andromeda Strain, amerikai sci-fi, 1971, 131 perc, rendezte: Robert Wise Michael Crichton azonos című regényéből) Egy amerikai kisváros közelében ér földet egy űrszonda. A kisváros lakói találják meg, és hatalmas hibát követnek el: felnyitják a szondát. A NASA begyűjtői kihalt várost találnak. Fennáll egy megfékezhetetlen, az egész emberiséget kipusztító halálos járvány veszélye. Todo modo (Todo modo, olasz politikai thriller, 1976, rendezte: Elio Petri Leonardo Sciascia azonos című regényéből) A kereszténydemokrata párt prominensei egy föld alatti, kolostorszerű szállodában gyülekeznek lelki gyakorlatra, miközben a külvilágban halálos járvány szedi áldozatait. VeszettEgyes forrásokban tévesen Veszettség illetve Veszettek. (Rabid, kanadai horror, 91 perc, 1977, rendezte: David Cronenberg) Veszettség járvány miatt Montreált karanténba zárják. A járvány (magyar filmdráma, 1976, 102 perc, rendezte: Gábor Pál) 1831-ben a Felvidéken kolerajárvány pusztít. Balás doktor próbálja megfékezni a járványt, de leginkább az emberek ellenállásával kell megküzdenie. Pestis (Plague, kanadai sci-fi, 1979, 88 perc, rendezte: Ed Hunt) Egy tudós tiltott kísérletet hajt végre, amelynek következtében halálos baktériumok jönnek létre. A bacilusok kiszabadulnak és kipusztítják a várost. Transzport (magyar film, 1981, rendezte: Szurdi András, írta: Kuczka Péter) Egy meg nem nevezett országban 1916-ban hadifoglyokon biológiai fegyvert kísérleteznek ki. Járvány (Epidemic, dán filmdráma, 106 perc, 1987, rendezte: Lars von Trier) A rendező az íróval egy járványról szóló film forgatókönyvén dolgozik, miközben valódi járvány tör ki és szedi áldozatait körülöttük. A pestis (La peste, francia-brit-argentin film, 1992, rendezte: Luis Puenzo) Albert Camus azonos című regényének feldolgozása. Az 1990-es években egy dél-amerikai városban pestisjárványt tör ki. Sokan elmenekülnek. Dr. Bernard Rieux próbálja menteni az embereket. Fertőzésveszély (Condition: Critical, amerikai tévéfilm, 1992, 96 perc, rendezte: Jerrold Freedman) Los Angelesben gyilkos vírus pusztít. És a zenekar játszik tovább… (And the Band Played On, amerikai filmdráma, 1993, rendezte: Roger Spottiswoode) A forgatókönyv Randy Shilts 1987-ben kiadott azonos című regénye alapján készült. Az AIDS járvány történetéről és megfékezésére tett erőfeszítésekről szól 1976-tól 1985-ig. A valós eseményeket feldolgozó dokumentum-játékfilm a CDC munkatársainak az 1976-os ebolajárvány idején végzett munkájával kezdődik. Hajnalhasadás (Daybreak, amerikai sci-fi, 1993, 88 perc, rendezte: Stephen Tolkin) A XXI. század elején az Egyesült Államokban az AIDS-hez hasonló járvány pusztít. A betegeket karanténba (leginkább gettóra vagy koncentrációs táborra emlékeztető karanténba) zárják. Egy kis csoport megpróbálja menteni ezeket a halálra ítélteket. Jericho láz (Jericho Fever, 12 év, amerikai katasztrófa film, 85 perc, 1993, rendezte: Sandor Stern) Terroristák megszerzik a pusztító Jericho láz vírusát. Az FBI a Járványügyi Központ segítségével próbálja elfogni a kórt terjesztő terroristát. 12 majom (Twelve Monkeys, amerikai sci-fi, 1995, 124 perc, rendezte: Terry Gilliam Chris Marker La jetée című regényéből) Egy terrorszervezet halálos vírust szabadított a világra. 2035-ben a föld alatti óvóhelyeken vegetáló túlélők visszaküldenek az időben egy embert, derítse ki, kik voltak és hozzon eredeti mintát az eredeti vírusból amivel talán le lehetne győzni a világjárványt. Járvány (Virus, amerikai thriller tévéfilm, 1995, rendezte: Armand Mastroianni Robin Cook regényéből) Amerika nagyvárosaiban afrikai eredetű ebolajárvány tombol. Dr. Marissa Blumenthal kutatásai közben arra kezd gyanakodni, hogy a járvány nem természeti csapásként terjed Amerika-szerte. Sliders (Sliders, amerikai sci-fi sorozat, 1995-2000, 4. rész (1S2E): A láz (Fever), 1995, rendezte: Mario Azzopardi) Ebben a párhuzamos világban halálos Q járványA valóságban nem létező, képzeletbeli járványos megbetegedés. A film cselekménye az 1993-as Hajnalhasadás (Daybreak) című amerikai sci-fi utánérzésének tekinthető. (Ld. fentebb.) pusztít. Vírus (Outbreak, amerikai katasztrófafilm, 1995, 123 perc, rendezte: Wolfgang Petersen) Egy eladásra szánt, Afrikából becsempészett majommal halálos Motaba-vírus kerül az Egyesült Államokba. A vérzéses láz fertőzöttjeinek száma rohamosan nő. Járvány (Contagious, amerikai thriller tévéfilm, 1997, 103 perc, rendezte: Joe Napolitano) Egy Los Angelesbe tartó repülőgépen Kolumbiából származó, kolerával fertőzött garnélarákot szolgálnak fel. A járvány megfékezése eleinte egyszerűnek látszott. Víruscsapda (Carriers, amerika-német thriller, tévéfilm, 1998, rendezte: Alan Metzger Patrick Lynch regényéből) Egy katonaorvos doktornő egy újságírócsapattal indul egy pusztító vírus nyomába. Karantén (Quarantine, amerikai akcióthriller, 86 perc, 1999, rendezte: Chuck Bowman) Terroristák megszereznek egy halálos vírust, és azzal zsarolják a kormányt, hogy egy kisvárosra szabadítják. Féktelen kór (Runaway Virus, 12 év, amerikai thriller, 100 perc, 2000, rendezte: Jeff Bleckner) Az 1918-as spanyolnátha egy még veszélyesebb mutációja bukkan fel egy dél-amerikai faluban, de még a lezárása előtt egy fiatal nő Los Angelesbe indult. Vírusbosszú (Contaminated Man, 2000, rendezte: Anthony Hickox) Egy Budapest melletti víruslaborban egy férfi halálos vírussal fertőződik meg. Haza indul Németországba, és közben terjeszti a ragályt. Vakvágányon (Derailed, 15 év, amerikai akciófilm, 89 perc, 2002, rendező: Bob Misiorowski) Kelet-Európán keresztül haladó vonaton terroristák által megkaparintott biológiai fegyver okoz az egész világra veszélyt. Fekete halál (Pest – Die Rückkehr, két részes német televíziós filmdráma, 2002, 184 perc, rendezte: Niki Stein) Kölnben pestisjárvány tör ki. A városközpontot hermetikusan lezárják. Orvosok, járványszakértők és más tudósok veszik fel a harcot a gyorsan terjedő járvánnyal. Alien Hunter – Az idegenvadász (Alien Hunter, amerikai sci-fi, 2003, 88 perc, rendezte: Ron Krauss) Az Antarktiszon egy föld alatti laboratóriumban genetikailag módosított kukoricával kísérleteznek. A bázison vírus szabadul el. Rejtélyes vírusok nyomában (Medical Investigation, 12 év, húsz részes amerikai filmsorozat, 20 x 60 perc, 2004, rendezte: Horwitch) Az Egészségügyi Intézet nyomozói Dr. Connor vezetésével az újonnan feltűnő vírusokat kutatják, ugyanis ezek következtében alakulhatnak ki a pusztító világjárványok. A Hádész-faktor I-II. (alternatív cím: Életveszély, Covert One: The Hades Factor, két részes amerikai akciófilm, 2006, 160 perc, rendezte: Mick Jackson Robert Ludlum és Gayle Lynds regényéből) Amerikában az Ebola egy különösen veszélyes variánsa terjed, amit Hádész vírusnakAz ebola nem létező variánsa. neveznek. Már a kezdetektől felmerül, hogy terrortámadás történt. Az ember gyermeke (Children of Men, 16 év, amerikai-angol-japán sci-fi, 109 perc, 2006, rendezte: Alfonso Cuarón P.D. James regényéből) 2008-ban halálos influenzajárvány tizedelte meg az emberséget amely után nem született több gyermek. A tudósok a legkülönfélébb elméletekkel álltak elő ezzel kapcsolatban. De miközben mindenki csendesen beletörődött mindebbe, valahol csoda történt. Ultraviola (Ultraviolet, 16 év, amerikai akciófilm, 88 perc, 2006, rendezte: Kurt Wimmer) 2078-ban világszerte a HGVA valóságban nem létező Hemaglophagic Vírus és természetesen nem azonos a Hepatitis G vírussal (HGV). vírus pusztít vámpírokká változtatva az embereket.