Ronald Steven Lauder (New York, 1944. február 26. –) amerikai üzletember, műgyűjtő és politikai aktivista. Az Estée Lauder Companies örököse és a Zsidó Világkongresszus elnöke.
Gyermekkora és tanulmányai Ronald Lauder New Yorkban született zsidó családban, Estée Lauder és Joseph Lauder, az Estée Lauder Companies alapítóinak fiaként. Bátyja, Leonard Lauder, az Estée Lauder Companies igazgatóságának elnöke.
Középiskolai tanulmányait a Bronx High School of Science-ben végezte, majd a pennsylvaniai Wharton Business Schoolban szerzett diplomát. Ezt követően tanult a Párizsi Egyetemen, és a Brüsszeli Szabadegyetemen nemzetközi üzleti képesítést szerzett.
Karrier Lauder 1964-ben kezdett dolgozni az Estée Lauder Companynál. 1984-ben az Egyesült Államok NATO- és Európai ügyekért felelős államtitkár-helyettese lett a védelmi minisztériumban.
1986-ban Ronald Reagan kinevezte őt az Amerikai Egyesült Államok ausztriai nagykövetévé, mely pozíciót 1987-ig töltötte be. Nagykövetként elbocsátotta Felix Bloch diplomáciai tisztet, aki később a Robert Hanssen kémügy kapcsán vált ismertté.
1989-ben republikánusként szeretett volna elindulni New York polgármesteri címéért, ám az előválasztáson vesztett Rudy Giulianival szemben. Michael Massing amerikai író azt írta a jelölési versenyről, hogy politikailag Lauder „másképp gondolkodott a legtöbb amerikai zsidónál; ... Rudolph Giulianitól jobbra állt. Az Izraelt érintő kérdésekben pedig a Likud hangos támogatója volt, s már hosszú ideje kapcsolatban állt Benjamin Netanjahúval."Massing, Michael (March 2001). "Deal Breakers". The American Prospect.
1998-ban Benjamin Netanjáhú izraeli miniszterelnök felkérte Laudert, hogy kezdjen tárgyalásokat Háfez el-Aszad szíriai vezetővel; s ezek a tárgyalások Ehúd Bárák miniszterelnöksége alatt is folytatódtak. Aszad hajlandónak mutatkozott kompromisszum kötésérére. Az "Izrael és Szíria közötti békeszerződés" tervezete fontos részét képezte volna a palesztinokkal való megállapodásnak, ám az izraeli-szíriai tárgyalások, amik 2000 januárjában a nyugat-virginiai Shepherdstownban folytak, végül nem vezettek eredményre.
Lauder ezentúl menedzseli az ingatlan- és médiaberuházásait, s részt vesz a Central European Media Enterprises irányításában, valamint résztulajdonosa egy izraelita televíziós csatornának. 2010-ben megalapította a RWL Water, LLC-t.
Polgári és filantróp tevékenység Lauder aktívan részt vesz számos civil szervezet munkájában, mint a Főbb Amerikai Zsidó Szervezetek Elnökeinek Konferenciája, a Zsidó Nemzeti Alap, a Zsidó Világkongresszus, az Amerikai Zsidó Közös Segélyszervezet, a Rágalmazásellenes Liga Alapítvány, a Zsidó Teológiai Szeminárium, a Brandeis Egyetem és az Ábrahám Alap. Testvérével megalapította a Lauder Intézetet a Wharton School-ban. A New York-i Republikánus Állami Bizottság pénzügyi elnökeként is dolgozott.
2003-ban megalapította és elnöke lett a bécsi Lauder Business Schoolnak.
Lauder vezette a New York-i Városi Tanácsban az újraválaszthatósági korlátozás bevezetését célzó mozgalmat, amelyet később a legtöbb NYC-ben megválasztott tisztségviselőre, köztük a polgármesterre és a Városi Tanácsra is kivetettek, miután 1993-ban városszerte népszavazást tartottak a kérdésben. 1996-ban a választók elutasították a tanács javaslatát a korlátozás lazítására. Lauder 4 millió dollárt költött a két népszavazásra.
Művészet 2001. november 16-án New Yorkban megnyitotta a Neue Galeriet, egy művészeti múzeumot, a Metropolitan Művészeti Múzeummal szemben. A Neue Galeriet a 20. század eleji német és osztrák művészetnek szentelte. Itt található Egon Schiele műveinek egyik leggazdagabb gyűjteménye a világon.
2006. június 18-án megvásárolta Maria Altmanntól és családjától Gustav Klimt I. Adele Bloch-Bauer portréja című festményét 135 millió dollárért, ami akkoriban a legmagasabb ár volt, amit egy festményért fizettek. Lauder "A mi Mona Lisánk"-nak nevezte a festményt. Állítólag fiatalon látta Klimt portréját Bécsben, és attól kezdve csodálattal tekintett rá. A nácik által eltulajdonított festmény, amelyért az osztrák kormánnyal évekig tartó tárgyalásokat és pereskedést folytattak, ma a múzeum gyűjteményének központi darabja.
Lauder tulajdonát képezi a világ legnagyobb középkori és reneszánsz páncélgyűjteménye is.
Lauder számos esetben hozzájárult a náci korszak alatt "elveszett" művészeti alkotások visszaszerzéséhez.. financialservices.house.gov Kritizálták viszont amiatt, mert 1997-ben a Modern Művészetek Múzeumában (MoMA) a Rudolph Leopold bécsi orvos és műgyűjtő tulajdonában lévő festményeket állított ki. A The New York Times 1997. december 24-i oknyomozó cikke - "A Singular Passion for Amassing Art, One Way or Another" - Egon Schiele Wally portréja című képével kapcsolatos esetet vázolta fel, amely a MoMA kiállításon szerepelt, de Leopold nem sokkal a náci korszak után szerezte. A New York-i megyei ügyész (Manhattan) közreműködött, hogy visszajuttassák a képet eredeti tulajdonosának leszármazottjaihoz, de a festmény tulajdonjoga továbbra is vitatott, mintegy tíz évvel később. Laudert azzal vádolták, hogy nem segítette az ügyet, annak ellenére, hogy akkor a MoMA elnöke volt.Dobrzynski, Judith H. (January 25, 1998) "Man in the Middle of the Schiele Case". The New York Times.
Lauder a World Monuments Fund tiszteletbeli megbízottja, amely egy New York-i székhelyű nonprofit szervezet. Céljuk a világ különböző részein megtalálható veszélyeztetett kulturális örökségi helyszínek védelme.
Ronald S. Lauder Alapítvány 1987-ben Lauder létrehozta a Ronald S. Lauder Alapítványt, amely egy jótékonysági szervezet és a közép- és kelet-európai zsidó élet újjáépítésével foglalkozik. Az alapítvány diákcsere programokat is támogat New York és különböző közép- és kelet-európai fővárosok között.
Alzheimer-kutatás 1998-ban testvérével, Leonard A. Lauderrel közösen létrehozta az Alzheimer Drug Discovery Alapítványt. Az alapítvány célja, hogy "felgyorsítsa az Alzheimer-kór megelőzésére, kezelésére és gyógyítására szolgáló gyógyszerek fejlesztését és kutatását". Ronald az Alapítvány társelnöke.
A Zsidó Világkongresszus elnöke bélyegkép| Lauder német vezetőkkel az antiszemitizmus elleni tüntetésen Berlinben, 2014. szeptember 14-én. Balról jobbra: Reinhard Marx bíboros, Nikolaus Schneider protestáns egyházi vezető, Ronald S. Lauder, Joachim Gauck német szövetségi elnök, Dieter Graumann, a Németországi Zsidók Központi Tanácsának elnöke és Angela Merkel német kancellár. Laudert 2007. június 10-én a Zsidó Világkongresszus elnökévé választották Edgar Bronfman Sr. lemondását követően. Egyértelmű különbséggel verte Mendel Kaplan dél-afrikai üzletembert és az izraeli Einat Wilfet. A nemzetközi zsidó ernyőszervezet vezetőjeként számos állam- és kormányfővel találkozott, köztük Angela Merkel német kancellárral, XVI. Benedek pápával, Giorgio Napolitano olasz államfővel, Alfred Gusenbauer osztrák kancellárral, Václav Klaus cseh elnökkel,Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel, Abdullah szaúdi királlyal,Abdullah jordán királlyal, Pascal Couchepin svájci elnökkel, Hugo Chávez venezuelai és Enrique Peña Nieto mexikói elnökökkel.
George W. Bush amerikai elnök beválasztotta abba a tiszteletbeli delegációba, amely 2008 májusában Jeruzsálembe kísérte őt Izrael megalapításának 60. évfordulójának megünneplésére.
Lauder elítélte a mianmari rohingya muszlimok üldöztetését Egy nyilatkozatában kijelentette, hogy "a Zsidó Világkongresszust rendkívül aggasztja a mianmari rohingya kisebbség helyzete, amely évek óta nagyfokú üldöztetéstől szenved a regnáló katonai kormány alatt, és csak az elmúlt két hétben százezrek kényszerültek elmenekülni."
Zsidó aktivizmus 2009 júliusában felszólította Bernie Ecclestone-t, hogy mondjon le a Formula–1 irányításáról, miután egy újságinterjúban megdicsérte Adolf Hitlert és azt mondta, hogy Hitler legalább "megtett dolgokat". Lauder szerint nem szabad engedni, hogy valaki, aki olyan nézeteket vall, mint Ecclestone egy ilyen fontos és népszerű versenysorozatot vezessen. Felszólította a Formula–1-es csapatokat, a pilótákat és a versenyfutamoknak otthont adó országokat, hogy függesszék fel vele az együttműködést. Válaszul Ecclestone azt mondta az AP hírügynökségnek, hogy "azt hiszem, azok az emberek, akik ezt mondják, nincsenek kellő hatalom birtokában ilyen dolgokhoz". Arra a kérdésre, hogy a Zsidó Világkongresszus befolyásos-e, Ecclestone azt mondta: "kár, hogy nem tették rendbe a bankok ügyeit" és "mindenhol nagy befolyással rendelkeznek". A nyilvános felzúdulás után Ecclestone bocsánatot kért megjegyzéseiért és közölte, hogy "idióta volt".
2009 decemberében Lauder tiltakozott a Római Kúria rendelete ellen, amely elismerte XII. Piusz pápa hősi erényeit, és azt állította, hogy egy esetleges boldoggá avatása alkalmatlan mindaddig, amíg a Szentszék nem hozza nyilvánosságra az 1939 és 1945 közötti időszak alatt keletkezett dokumentumokat."World Jewish Congress criticizes Pope's decision to beatify Pius XII". The Jerusalem Post (December 21, 2009).
2011-ben a Die Welt német újságban"Ronald Lauder, Warum Israel Mitglied der Nato werden muss". Die Welt, February 7, 2011. felhívást tett közzé, hogy Izraelt vegyék fel a NATO nyugati védelmi szövetségébe: "Izraelnek valódi garanciákra van szüksége a biztonsága érdekében. Az európai NATO-tagállamoknak - köztük Törökországnak - fel kell venniük Izraelt a nyugati szövetségbe"- írta a WJC elnökeként. Cikkében az egyiptomi és tunéziai felkelésekre hivatkozott és azt állította, hogy ezek emlékeztetnek rá, mennyire kiszámíthatatlanok a közel-keleti fejlemények. Az izraeli NATO-tagság "erős jelzést küldene más országoknak, hogy ne fenyegessék Izrael államot" - érvelt Lauder."Call for Israel to join NATO" . Jewish Chronicle. February 8, 2011. balra|bélyegkép| Lauder beszédet mond a Zsidó Világkongresszus berlini ülésén Lauder küzd az antiszemitizmus ellen. A "Svédország szégyene" címmel megjelent véleménycikkében hevesen támadta a svéd kormányt, az egyház tisztviselőit és a médiát, amiért "legyezik a gyűlölet lángjait" a zsidókkal szemben.Lauder, Ronald S. (August 12, 2010). "Sweden's Shame". Project Syndicate.
2012 májusában Lauder „aljasnak” minősítette Johan Galtung norvég szociológus kijelentéseit, aki "újjáélesztett olyan kacsahíreket, melyek szerint a zsidók kontrollálják a médiát", és aki azt állította, hogy az izraeli Moszad állhatott a 2011-es norvégiai mészárlások mögött, mely során Anders Breivik 77 emberrel végzett. Lauder kijelentette: "Egyre inkább a zsidókat okolják minden rosszért, ami történik. Botrány, hogy olyan vezető akadémikusok, mint Galtung, nem riadnak vissza olyan hírhedt hamisítványokból idézni, mint a Cion bölcseinek jegyzőkönyvei, hogy alátámasszák bigott érveiket"."Ronald Lauder condemns Norwegian scholar anti-Semitic statements" . EJU News. May 3, 2012.
2012 augusztusában bírálta az osztrák politikusokat, mert nem léptek fel határozottan az ország harmadik legnagyobb politikai pártjának, az FPÖ vezetője, Heinz-Christian Strache ellen, aki antiszemita rajzfilmet tett közzé Facebook oldalán. "Nyilvánvaló, és nem az első alkalom, hogy az FPÖ vezetője antiszemita nézeteket terjeszt. Ismételt tagadásai nem hihetőek, mert szavai és tettei önmagukért beszélnek"- mondta Ronald Lauder közleményében, hozzátéve:" Ez a botrány azt mutatja, hogy a zsidóellenes vélekedés még mindig elterjedt, és a gátlástalan politikusok megengedik, hogy választási célokra használják fel. Ez elgondolkodtató, és negatív következményekkel járhat az osztrák zsidókra nézve."Prodhan, Georgina (August 23, 2012) "Austrian rightist chief accused of anti-Semitism over cartoon" . Reuters.