Hoszokava Tosio, 細川 俊夫 (Hirosima, 1955. október 23. –) japán zeneszerző.
Pályafutása Tokióban tanult zongorát és zeneszerzést. 1976-ban Európába költözött, ahol először Nyugat-Berlinben tanult Jun Iszangnál, a Berlini Művészeti Egyetemen, majd 1983 és 1986 között Klaus Hubernél folytatta tanulmányait a freiburgi Staatlichen Hochschule für Musikban. 1980-ban először jelent meg az Új zene darmsadti nemzetközi nyári tanfolyamán (Darmstädter Ferienkurse für Neue Musik), ahol néhány szerzeményét előadták. 1990 után oktatóként a fesztivál állandó vendége volt. 1980-ban első díjat nyert a római Valentino Bucchi versenyen, 1982-ben Japánban az Irino-díjat, a Berlini Filharmonikus Zenekar 100 éves jubileumi zeneszerzői versenyén pedig első díjat nyert. 1989 és 1998 között a Jamagucsiban megrendezett és általa alapított éves Nemzetközi Kortárs Zenei Szeminárium és Fesztivál művészeti vezetője és szervezője, 2001-től pedig a Takefu Nemzetközi Zenei Fesztivál művészeti vezetője volt.
Kezdeti szerzeményei a nyugati avantgárdból merítettek inspirációt, de fokozatosan új, saját zenei világot épített fel Kelet és Nyugat között. Széles körű elismertséget a Voiceless Voice (Hangtalan hang) című oratóriumának 2001-es hirosimai világpremierje után kapott. A következő időszakban a hírneve tovább nőtt a nemzetközi kortárs zenei életben, és számos megbízást kapott. 2004-ben kezdett tanítani a Tokiói Zeneművészeti Főiskolán.
Meghívást kapott Európa szinte valamennyi kortárs zenei fesztiváljára, ideértve a Velencei biennálét (1995, 2001), a Müncheni Biennálét (1998), a salzburgi Mozarteum Internationale Sommerakademie der Hochschulét (1998), az Internationale Musikfestwochen Luzernt (2000), a müncheni Musica vivát (2001), a Klangspuren Schwaz újzenei fesztivált (2002), a Musica Nova Helsinkit (2003), a Villeneuve-lez-Avignon-i Fesztivált (2003) és Varsói Őszt (2005). Első operáját, a Vision of Leart (Lear látomása) München városa rendelte az 1998-as Müncheni Biennáléra. Nagy elismerésben részesítették, és a Kelet és a Nyugat találkozásából ihletett alkotásként értékelték, amely új zenei világot nyitott meg. 2004-ben mutatták be második, Handzso című operáját, amely a Festival d'Aix-en-Provence megrendelésére készült, és elsöprő diadalt aratott. 2005 augusztusában a Circulating Ocean című zenekari művét a Salzburgi Fesztiválon a Bécsi Filharmonikusok Valerij Gergijev vezényletével mutatták be, az Egyesült Királyságbeli premierje 2006 augusztusában volt a BBC Proms-on. Lotus under the moonlight (Lótusz a holdfényben) című, zongorára és zenekarra írt művét az NDR Sinfonieorchester rendelte a 2006-os Mozart-év alkalmából, és világpremierjén a zenekart Jun Märkl karmester dirigálta, a szólista Kodama Momo zongorista volt.
Hoszokava számos elismerést és díjat kapott: ilyen a Berliner Philharmoniker (1982) 100 éves jubileumi kompozíciós versenyének első díja, az Arion zenei díj (1984), a Kiotói zenei díj (1988) és a rheingaui zenei díj (1998). 1998 és 2007 között a Tokiói Szimfonikus Zenekar rezidens zeneszerzője volt. 2001-ben a berlini Akademie der Künste tagja lett. 2006–2007-ben és 2008–2009-ben kutatási időszakot vállalt a Wissenschaftskolleg zu Berlinben (Advanced Study Institute).
Hoszokava Tosio Japán kiemelkedő élő zeneszerzője, a nyugati avantgárd művészet és a hagyományos japán kultúra lenyűgöző kapcsolatából teremti meg jellegzetes zenei nyelvét. Zenéje szorosan kapcsolódik a japán művészetekhez, például a kalligráfia esztétikai és szellemi gyökereihez, valamint a japán udvari zene, a gagaku esztétikájához. Zenéje minden hangjának megvan a maga élete: amint megszületett, kalligrafikus vonalat tartalmaz, és folyamatosan átalakítja önmagát egyéni létezésén belül. Zeneszerzői munkássága ötvözi a nyugati klasszikus hagyományt a japán esztétikai érzékenységgel és egy rendkívül innovatív fantáziával. Úgy véli, hogy a zeneszerzési folyamat ösztönösen kapcsolódik a zen buddhizmus fogalmaihoz és annak szimbolikus természetértelmezéséhez. Egy 1990-es évek elején készített interjújában kifejtette, hogy zenéje „kalligráfia, térbeli és időbeli hangokkal, olyan hangokkal, amelyek a csend világából származnak, és vissza is térnek hozzá”. „A japán szellemi kultúra és zene új formáját keresem, amelyen keresztül hű maradhatok önmagamhoz és származásomhoz egyaránt. Újra, alaposabban meg kell vizsgálnunk a nyugati világot, hogy objektív módon lássuk önmagunkat és valóban megismerjük önmagunkat.”
Hoszokava a japán Naganóban és a németországi Mainzban él.
Díjai, elismerései 1980 – Első díj a római Valentino Bucchi-versenyen 1982 – Irino-díj fiatal zeneszerzők számára 1982 – Első díj a Berlini Filharmonikus Zenekar 100 éves jubileumi zeneszerzői versenyén 1984 – Arion zenei díj 1985 – Zeneszerzői díj Európa fiatal generációja számára 1988 – Kiotói zenei díj 1998 – A Rheingaui Zenei Fesztivál díja 1998 – Duisburg zenei díja 2001 – A berlini Akademie der Künste tagja 2012 – A müncheni Bayerische Akademie der Schönen Künste tagja 2013 – Brit zeneszerzői díj
Művei Hoszokava zeneszerzői oeuvre rendkívül széles területre terjed ki: zenekari és versenyművek, szólóhangszeres művek, operák, oratorikus és kórusművek, dalok, kamarazene és filmzene találhatók meg benne, a hagyományos japán hangszerekre írt művei mellett. Válogatás műveiből:
Felvételei Válogatás a Discogs kimutatásából. MegjelenésTartalomKözreműködőkKiadó1984Hoszokava: Neben Dem Fluss…Sinozaki Ajaka, Jamada Kjóko, Macunami Keiko, Szuzumi Kisiko, Miki MieALM Records1988The Min-On Contemporary Music Festival '87 (Macumura-, Hoszokava-, Ikebe-művek)Kamimura Noboru, Szuzumi Kisiko, Takahasi Aki, NHK Symphony Orchestra, Tojama JúzóCamerata1996Hoszokava: Landscape I, II, V; Fragments II; Vertical Time Study IIIPierre-Yves Artaud, Irvine Arditti, Arditti Quartet, Nodaira Icsiro, Nakajama Kaoru, Mijata MajumiMontaigne1997Works by Toshio Hosokawa 4 (String Quartet No.2 „Urbilder”, Hiroshima Requiem I, II)Arditti Quartet, The New Symphony OrchestraFontec2001Hoszokava: Koto-Uta; Voyage I; Konzert für Saxophon und Orchester; Ferne-Landschaft IIKavamura Kjóko, Urusihara Aszako, Johannes Ernst, Deutsches Symphonie Orchester Berlin, Peter RundelKairos2004Hoszokava: Deep SilenceMijata Majumi, Stefan HussongWergo2007Works by Toshio Hosokawa X: Memory…Fontec2010Hoszokava: Flute MusicKolbeinn Bjarnason, Caput Ensemble, Snorri Sigfus BirgissonNaxos2012Hoszokava: String QuartetsQuatuor Diotima, Mijata MajumiNeos2014Hoszokava: Quintets & SolosArditti Quartet, Mijata Majumi, Josino Naoko, Szuzuki TosijaWergo2017Hoszokava: The RavenUnited Instruments of Lucilin, Charlotte HellekantNaxos2019Hoszokava: GardensUkho Ensemble Kyiv, Luigi GaggeroKairos2019Rains (Hoszokava-, Kisino Marika-, Taira Josihisza-, Takemicu Tóru-szerzemények)Les Percussions de StrasbourgLes Percussions de Strasbourg
Jegyzetek
Források
Kategória:Japán zeneszerzők Kategória:1955-ben született személyek Kategória:Élő személyek