Sopronyi Éder Pál, Éder Pál Imre Károly (Szatmár, 1861. január 24. – Budapest, Ferencváros, 1926. szeptember 13.)Halálesete bejegyezve a Bp. IX. ker. állami halotti akv. 3579/1926. folyószáma alatt. levéltári segéd, hivataligazgató, Éder György színész unokája.
Életútja
Éder Ede városi tanácsos és Árvay Julianna fia. Szülőhelyén, Szatmáron járta iskoláit. 1878-ban Budapesten jogot hallgatott, majd joggyakornok volt a fővárosi tiszti ügyészségnél. Később mint levéltári segéd Budapest II. kerületi elöljárósághoz fogalmazói teendőkre volt beosztva, majd irodavezető lett. 1921-ben nyugdíjazták, mint segédhivatali főigazgató, mely tisztséget 1919-től töltött be.Fővárosi Közlöny, 1921.Fővárosi Közlöny, 30. évfolyam, 1. szám - 1919-01-03. (6. oldal)
Versei megjelentek a következő lapokban: Bolond Istók, Cigarette, Pikáns Lapok, Üstökös, Szatmár és Vidéke; elbeszéléseket és rajzokat írt, melyek a fővárosi és vidéki lapokban jelentek meg, több darabját játszotta a Népszínház. Családi beceneve Pádi volt. Felesége Erdősi Mária (Erdőssy Mariska, Erdőssy Béla festő testvére) volt.Kiss Eszter, Barakonyi Szabolcs (képszerkesztő): Egy elfeledett festő postaládájából: Erdőssy Béla fotólapokon élt magánélete, index.hu - 2017.05.02.
Halálát érelmeszesedés okozta. 1926. szeptember 15-én délután temették a budapesti Új köztemető halottasházából.Magyarság, 1926. szeptember 16.
Álneve: Lunatikus a Bolond Istókban (1882-től)
Színdarabjai
»A tanácsos úr menyasszonya«, operett, zenéje Stojanovics Jenőtől. 1884. »A féltékenyek«, vj. 1 felv., előadták 1886. jan. 20. Szatmáron. »Szerelmes bankár«, boh. 1 felv. »Jegyes 1 órára«, vj. 1 ,felv. 1886. márc. 16. uo. (Utóbbival nyitották meg a tatai Esterházy - színházat 1889. márc. 16.) »Fanchon szerelme«, operett 1 felv. Merkler Andor zenéjével; előadták 1890. febr. 24. Budapesten, az Operában és 1891. Győrött. »A Kádár-leányok«, ered. népsz. 3 felv., zenéje: Lányi Gézától. A darab az 1889-iki népszínműi pályázaton «A szerelem sötét verem» cím alatt első helyen dicséretet nyert és gyökeresen átdolgozva 1890-ben került színpadra. A szerzőt többször kitapsolták.Újdonság a népszínházban., Ország-Világ 11. évfolyam 2. szám, 1890. jan. 11.Népszínház. Ország-Világ 11. évfolyam 9. szám, 1890. márc. 1.A népszínházban, Képes Folyóirat - A Vasárnapi Ujság füzetekben 7. kötet (Budapest,1890)
1902-ben(A Népszínház u] darabjai.) Pesti Hírlap 24. évfolyam 257. szám, 1902. szeptember 19.Pályanyertes népszínmű., Vasárnapi Ujság 49. évf. 12. sz. (1902. márczius 23.) a Szeghy uram büne és a Kökény Ágnes című népszínművei is dicséretet nyertek a Népszínház pályázatán.
Elbeszélés Gencsi Kata pántlikája (Vasárnap, a Hazánk szépirodalmi melléklete 10. évfolyam 204. szám, 1903. augusztus 30.)Vasárnap, a Hazánk szépirodalmi melléklete 10. évfolyam 204. szám, 1903. augusztus 30. (arcanum)
Jegyzetek
Források
Magyar Színművészeti Lexikon (1929-1931, szerk. Schöpflin Aladár) Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai / SZATMÁRNÉMETI / Irodalom, tudomány, művészet. Irta Ferenczy János szerkesztő.
További információk
Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
Kategória:1861-ben született személyek Kategória:1926-ban elhunyt személyek Kategória:Az Új köztemetőben eltemetett személyek