Sir Michael Redgrave, teljes születési nevén Michael Scudamore Redgrave (Bristol, Gloucestershire, Egyesült Királyság, 1908. március 20. – Denham, Buckinghamshire, 1985. március 21.), brit (angol) színpadi és filmszínész, színházi rendező és író, Vanessa Redgrave, Corin Redgrave és Lynn Redgrave színészek édesapja, Natasha Richardson és Joely Richardson nagyapja. Drámai filmszerepeiben nyújtott alakításaiért Oscar-díjra és BAFTA-díjra jelölték.

Élete Származása, tanulmányai Színész szülők gyermekeként született Bristolban. Édesanyja Margaret Scudamore (1881–1958) színésznő, édesapja Roy Redgrave (1873–1922) színpadi és némafilm-színész volt. Michael az előkelő cambridge-i Clifton College-be és a Magdalene College-ba járt, és elvégezte a Cambridge-i Egyetemet. Aktívan részt vett az iskolák amatőr színjátszó köreiben, színjátszásra tanította a fiatalabb fiúkat. A Clifton College színháza később az ő nevét vette fel (Redgrave Theatre).

Pályakezdése Először tanár lett, újságot alapított, szabadúszó újságíróként dolgozott. Amatőr színjátszó kör tagja volt, így került közel a hivatásos színművészethez. 1934-ban a liverpooli színházhoz, majd 1936-ban a londoni Old Vic színházhoz szerződött. 1937-ben megjelent a BBC televízió Rómeó és Júlia előadásán, amelyet az Alexandra Palace-ban vettek fel.

Első filmszerepeit Alfred Hitchcock thrillerjeiben kapta, az 1936-os Titkos ügynökben és a az 1938-as Londoni randevúban, Margaret Lockwood főszereplésével. A szereppel népszerűséget szerzett, ezután számos (változó színvonalú) brit romantikus és kalandfilm főszerepét kapta meg. 1940-ben a Glyndebourne Festival Koldusopera előadásán Macheath (azaz Bicska Maxi) szerepét alakította, mellette Polly szerepét Audrey Mildmay (1900–1953) és Irene Eisinger (1903–1994) operaénekesnők játszották.

Katonai szolgálata

1941–42 között a Brit Királyi Haditengerészetnél szolgált egyszerű matrózként, a HMS Illustrious repülőgép-hordozó fedélzetén. 1942 novemberében orvosi indokkal leszerelték. Az 1942-es év nagy részét tartalékállományban töltötte, közben módja volt a westminsteri Duchess Theatre színpadán több előadásban szerepelni.

Színészi pályája a háború után

1947-ben Hollywoodba utazott. Dudley Nichols rendező Amerikai Elektra c. filmdrámájában főszerepet kapott. Alakításáért a legjobb férfi főszereplőnek járó Oscar-díjra jelölték. Amerikai színészkarrierjét azonban nem tudta felépíteni, így hamarosan visszatért Nagy-Britanniába. Előbb könnyed kommersz szerepeket, majd egyre komolyabb, igényesebb szerepeket játszott, és háború utáni brit filmgyártás egyik legjelentősebb színművészévé vált. A John Gielgud, Ralph Richardson és Laurence Olivier nevével fémjelzett tehetséges, magasan képzett, igényes művészi teljesítményt nyújtó színészgeneráció tagja volt. Az 1951-es cannes-i filmfesztiválon megkapta legjobb férfi alakításért járó díjat, a Felsőbb osztályba léphet c. filmdrámában nyújtott alakításáért.

1952-ben megkapta a Brit Birodalom Rendje parancsnoki fokozatát (CBE). 1955-ben a dániai Dannebrog-rend parancsnoki fokozatát kapta meg. 1959-ben lovaggá ütötték, ettől kezdve a Sir Michael Redgrave nevet használta, feleségét a Lady Redgrave megszólítás illette meg.

Magánélete

1935-ben feleségül vette Rachel Kempson (1910–2003) színésznőt, aki Redgrave haláláig, ötven éven át mellette maradt. Három gyermekük született Vanessa (1937), Corin (1939–2010) and Lynn (1943–2010) valamennyien színművészek lettek. Vanessa Redgrave és Tony Richardson színész házasságából született unokáik, Natasha Richardson (1963–2009) és Joely Richardson (1965) szintén színészi pályára mentek, csakúgy, mint Corin Redgrave leánya, Jemma Redgrave (1965). Vanessa Redgrave második férje Franco Nero színész lett, közös gyermekük, Carlo Gabriel Nero színész-rendező. Natasha Richardson és Liam Neeson fia, Micheál Richardson (Michael Richardson déduonkája) szintén színész.

Michael Redgrave biszexuális volt, hajlamát titokban tartotta, csak felnőtt fiának, Corinnak beszélt róla, de megtiltotta neki, hogy az apjáról készülő életrajzban megemlítse. Csak Alan Strachan 2004-es Redgrave-életrajzában került nyilvánosságra. Redgrave a londoni Victoria és Knightsbridge negyedekben az utcán szedett fel alkalmi férfi partnereket, erre a szokására maga is utálattal emlékezett vissza, és „szükséges lealacsonyodásnak” (a necessary degradation) nevezte.

Elhunyta Az 1970-es években Parkinson-kór támadta meg. Ennek jelei fokozatosan láthatóvá váltak, színész pályáját fel kellett adnia. Utolsó filmszerepét 1975-ben forgatta. Visszavonulva élt, távol a nyilvánosságtól. 1985. március 21-én hunyt el Denhamben, egy nappal 77. születésnapja után.

Főbb filmszerepei 1936: Titkos ügynök (Secret Agent); katonatiszt 1938: Londoni randevú (The Lady Vanishes); Gilbert Redman 1939: A szerelem tolvaja (Stolen Life); Alan MacKenzie 1940: Ezt látják a csillagok (The Stars Look Down); Davey Fenwick 1945: Az éjszaka halottja (Dead of Night); Maxwell Frere 1946: Múlnak az évek (The Years Between); Michael Wentworth 1947: Az embervadász (The Man Within); Richard Carlyon 1947: Tövis és borostyán (Fame Is the Spur); Hamer Radshaw 1947: Amerikai Elektra (Mourning Becomes Electra); Orin Mannon 1947: Titok az ajtón túl (Secret Beyond the Door…); Mark Lamphere 1951: Felsőbb osztályba léphet (The Browning Version); Andrew Crocker-Harris 1951: Varázsdoboz (The Magic Box); Mr. Lege 1952: Köznapi komédia (The Importance of Being Earnest); Ernest Worthing 1955: A gátrobbantók (The Dam Busters); Doctor Wallis 1955: Bizalmas jelentés (Mr. Arkadin); Burgomil Trebitsch 1955: Oh… Rosalinda!!; Eisenstein ezredes 1956: 1984; O’Connor belső pártfunkcionárius 1957: Time Without Pity; David Graham 1958: A csendes amerikai; Thomas Fowler 1959: Jog és zűrzavar (Law and Disorder); Percy Brand 1959: Szövetség az ördöggel (Shake Hands with the Devil); a tábornok 1959: A Mary Deare katasztrófája (The Wreck of the Mary Deare); Mr. Nyland 1961: Csak a javadat akarom (No, My Darling Daughter); Sir Matthew Carr 1961: Az ártatlanok (The Innocents); a Nagybácsi 1962: A hosszútávfutó magányossága (The Loneliness of the Long Distance Runner); Ruxton Towers intézetigazgató 1962: Hedda Gabler; George Tesman 1963: Ványa bácsi (Uncle Vanya); Ványa bácsi 1965: A fiatal Cassidy (Young Cassidy); W.B. Yeats 1965: A domb (The Hill); orvostiszt 1965: Telemark hősei (The Heroes of Telemark); nagybácsi 1967: A huszonötödik óra (La vingt-cinquième heure); védőügyvéd 1967: Ványa bácsi (Uncle Vanya); Ványa bácsi 1968: Heidi, tévéfilm; nagypapa 1969: Ó, az a csodálatos háború (Oh! What a Lovely War); Sir Henry Wilson tábornok 1969: Angliai csata (Battle of Britain); Marshal Evill helyettes légimarsall 1969: Viszlát, Mr. Chips! (Goodbye, Mr. Chips); iskolaigazgató 1970: Egybenyíló szobák (Connecting Rooms); James Wallraven 1971: A közvetítő (The Go-Between); a felnőtt Leo Colston 1971: Cárok végnapjai (Nicholas and Alexandra); Szazonov 1973: Dr. Jekyll és Mr. Hyde (Dr. Jekyll and Mr. Hyde), tévéfilm, Danvers 1975: Rime of the Ancient Mariner (Ének a vén tengerészről); a Vén Tengerész

Önéletrajza

Magyarul megjelent művei Mesterség és művészet; vál. Sz. Szántó Judit, Lengyel György; Színháztudományi Intézet, Budapest, 1964 (Korszerű színház)

Jegyzetek

További információ

Kapcsolódó szócikkek Redgrave család

Kategória:1908-ban született személyek Kategória:1985-ben elhunyt személyek Kategória:Angol színészek Kategória:Színházrendezők Kategória:Az Egyesült Királyság katonái a második világháborúban Kategória:LMBT színészek