A vegyes választási rendszer a választási rendszerek olyan fajtája, amely kombinálja a (általában helyi, egyéni választókerületi alapú) győztes mindent visz és az (általában országos szinten alkalmazott, pártlistás) arányos képviselet elveit.
A legjelentősebb vegyes választási rendszerek közé például tartozik a vegyes arányos képviselet (MMP) és az árokrendszer. A vegyes arányos rendszerek általában arányos választási eredményeket szülnek, ami azt jelenti, hogy a szavazatok n%-át elnyerő politikai párt a mandátumok nagyjából n%-át kapja meg. Az árokrendszer általában félarányos eredményeket produkál: arányosabb, mint egy tisztán többségi rendszer, de kevésbé arányos, mint az MMP rendszer. Mind az árokrendszer, mind a vegyes arányos rendszer kétféle képviselői mandátumot eredményez: az egyik a győztes mindent visz, a másik pedig a listás ághoz kapcsolódik.
A jelenlegi magyar vegyes választási rendszer se nem vegyes arányos, se nem tiszta árokrendszer, hanem egy korlátozottan kompenzatórikus töredékszavazat-visszaszámláló vegyes rendszer.
Kompenzációs/nem kompenzációs mandátumkiosztás A vegyes rendszereken belül a két fő csoportot különböztetnek meg: a kompenzációs rendszereket és a nem kompenzációs rendszereket (azaz árokrendszereket). Mindkét típusú rendszerben a mandátumok egy részét lokális többségi módszerrel osztják ki. A fennmaradó mandátumokat a politikai pártok között arányos módszerrel osztják fel, például a D’Hondt-módszerrel. A árokrendszerekben (nem kompenzációs rendszerekben) amelyeket ezért párhuzamos rendszereknek is neveznek, az arányos allokációt a többségi komponens eredményétől függetlenül hajtják végre. A vegyes kompenzációs rendszerekben a PR-ülések kiosztását úgy módosítják, hogy (legalább részlegesen) kompenzálják a többségi komponens okozta aránytalanságot.
Massicotte következő hipotetikus példája szemlélteti a különbséget aközött, ha a listás mandátumokat kompenzációval vagy anélkül osztják ki. A példa egy 200 fős törvényhozó testületet feltételez, ahol 100 helyet egyszerű többségi rendszerrel töltenek be, a többi 100 helyet pedig egy arányos formula alapján ítélik oda a pártoknak. Az alábbi táblázat listás szavazatok és az egyéni körzetek eredményét tartalmazza. Az egyes pártok számára kiosztott listás mandátumok száma a kompenzáció igénybevételétől függ. Pártok Listás eredmény Egyéni körzetek Listás mandátumok Összes mandátum (egyéni + listás) A párt 44% 65 ? ? B párt 40% 34 ? ? C párt 10% 1 ? ? D párt 6% 0 ? ? Összesen 100% 100 100 200 Kompenzáció nélkül mindegyik párt elnyeri arányos részét a listás mandátumokból. Azonban, mint az alábbiakban látható, az összes mandátum (egyéni + listás) nem arányos a listás eredménnyel. Az A párt a listás eredmény alapján csak kis mértékben múlta felül a B pártot, de az egyéni körzetekben elért sikerének köszönhetően lényegesen több mandátumot kapott. Pártok Listás eredmény Egyéni körzetek Listás mandátumok Összes mandátum (egyéni + listás) A párt 44% 65 44 109 (az összes mandátum 54%-a) B párt 40% 34 40 74 (az összes mandátum 37%-a) C párt 10% 1 10 11 (az összes mandátum 6%-a) Párt D 6% 0 6 6 (az összes mandátum 3%-a) Összesen 100% 100 100 200 Ha azonban a PR-helyeket teljes mértékben kompenzáló módon osztják ki, akkor az egyes pártok számára kiosztott mandátumok összlétszáma arányos listás eredménnyel. Amint az alább látható, a B párt az egyéni körzetek 34%-át szerzi meg, az listás mandátumok 46%-át megkapja, végül pedig a mandátumok 40%-át kapja meg (ugyanannyit, mint a listás eredmény szerinti részesedése). Pártok Listás eredmény Egyéni körzetek Listás mandátumok Összes mandátum (egyéni + listás) A párt 44% 65 23 88 (az összes mandátum 44%-a) B párt 40% 34 46 80 (az összes mandátum 40%-a) C párt 10% 1 19 20 (az összes mandátum 10%-a) Párt D 6% 0 12 12 (az összes mandátum 6%-a) Összesen 100% 100 100 200 A gyakorlatban a kompenzációs mandátumkiosztást bonyolítja az a lehetőség, hogy egy vagy több párt annyi mandátumot szerez a többségi komponens alatt, hogy a listás mandátumok száma nem elegendő a teljesen arányos eredmény eléréséhez. Egyes vegyes kompenzációs rendszerekben vannak szabályok, amelyek úgy kezelik ezeket a helyzeteket, hogy a következő választásokig további listás mandátumokat adnak hozzá testület létszámához.
A kompenzáció két gyakori módja az mandátumok összekapcsolásával történő (angolul seat linkage) kompenzáció és a szavazatösszeköttetéssel (angolul vote linkage) történő kompenzáció (avagy töredékszavazatátvitel). A kompenzáció történhet azonos szavazatok alapján (a szavazók egy helyi jelöltre és arra a pártra szavaznak, amelyhez a jelölt tartozik), vagy egy második listás szavazat alapján.
Vegyes rendszerek típusai Vegyes jellegű rendszerekegyszavazatos vegyes rendszerekkétszavazatos vegyes rendszerekMandátum-kapcsolat alapú kompenzációMSV, avagy egyszavazatos vegyes arányos rendszerekMMP, avagy vegyes arányos rendszer (és az Egyesült Királyságban ismert félarányos verziója, az AMS) AV+ ("alternatív szavazat plusz")Szavazat-kapcsolat alapú kompenzációMSV, avagy egyszavazatos vegyes félarányos rendszerek (más néven töredékszavazat-visszaszámláló rendszerek)
DMP (kéttagú arányos képviseleti rendszer)Hibridek (MSV+árokrendszer): Pozitív töredékszavazatok: a magyar (országgyűlési) rendszer Negatív töredékszavazatok: az olasz rendszer (Scorporo)
Vegyes preferenciális szavazatKompenzáció nélküli rendszerekkvázi-árokrendszerárokrendszer (párhuzamos szavazás)
Árokrendszer
Az árokrendszer, avagy "párhuzamos szavazás" (parallel voting) egy vegyes, nem kompenzációs rendszer, amelynek két képviselői szintje van: tipikusan egymandátumos körzeti képviselők egy győztes mindent visz módszerrel (például egyfordulós, egy X-es relatív többségi szavazás) megválasztott szintje, valamint egy külön, arányos módszerrel megválasztott regionális vagy országos képviselők szintje (általában listás rendszerrel). Számos országban, köztük Japánban, Tajvanon és Oroszországban használják. Nem minden árokrendszer feltétlenül vegyes rendszer, de a vegyes aránytalan (vegyes többségi) tipikus módja az árokrendszer alkalmazása.
Vegyes arányos képviseleti rendszer (MMP)
Az árokrendszerhez hasonlóan az MMP (vegyes arányos rendszer) alatt is vannak körzeti képviselők, amelyeket jellemzően egymandátumos körzetekben választanak meg, és listás ágon választott regionális vagy országos képviselők. Az árokrendszerrel ellentétben az MMP egy vegyes kompenzációs rendszer, vagyis a listás mandátumok kiosztása a körzeti szint okozta aránytalanságot korrigálja. Ilyen használ Bolívia, Lesotho és Új-Zéland is. Az Egyesült Királyság egyes részein (Skóciában és Londonban) használt MMP-változatok (amit helyben additonal member systemnek hívnak) általában csak mérsékelten arányos választási eredményeket produkálnak.
Készavazatos töredékszavazat-visszaszámláló rendszerek, scorporo
A Scorporo az MMP-hez hasonló kétszintű vegyes rendszer, amelyben a választók két szavazatukkal rendelkeznek (egy helyi jelöltre, egy pártlistára), de egymandátumú körzet miatti aránytalanság (részleges) kompenzációja töredékszavazati mechanizmuson keresztül történik. A kerületi győztes jelöltek megválasztásában döntő jelentőségű szavazatokat levonják a listás szavazatokéből, ezért a scorporo által alkalmazott módszert negatív szavazatátviteli rendszernek nevezik. A rendszert Olaszországban 1993-tól 2005-ig használták, Magyarországon jelenleg egy módosított változatát. A scorporóval ellentétben a magyar verzió pozitív szavazatátviteli rendszert alkalmaz, amelyben a pártlistás szavazás eredményéhez hozzáadják a mandátumokat nem eredményező szavazatokat (beleértve a az egyéni nyertesek többletszavazatait is), ebből a szempontból a rendszer a párhuzamos szavazás és az egyszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló rendszer.
Egyszavazatos töredékszavazat-visszaszámláló rendszerek
Vannak olyan vegyes rendszerek, amelyek csak egyetlen szavazatot használnak, amely egyrészt egy egyéni körzeti szavazatként, másrészt a kompenzációs szinten töredékszavazatként is érvényesülnek. Az vegyes arányos rendszerekhez és az árokrendszerekhez hasonlóan az eredmény arányossága a pontos paraméterektől függ egy ilyen rendszernél, de abban különbözik, hogy szavazat-összekapcsolást (töredékszavazati rendszert) alkalmaznak a mandátumkapcsolat helyett, és nem lehetséges külön pártlistás szavazatot leadni. A rendszert jelenleg Magyarországon használják egyes önkormányzati választásokon, illetve módosított formában országos választásokon is (egy összetettebb vegyes rendszer részeként párhuzamos szavazással kombinálva).
Vegyes rendszerek használata Az alábbi táblázat azokat az országokat sorolja fel, amelyek vegyes választási rendszert alkalmaznak a törvényhozás első kamarájaként. Az együttélésen alapuló hibrid rendszerekkel rendelkező országok kikerültek a táblázatból, csakúgy, mint azok az országok, amelyek két pluralitási/majoritárius rendszert kevernek. (Lásd még a választási rendszerek országonkénti teljes listáját.) Európa Ország Vegyes rendszer típusa Andorra árokrendszer Görögország Többségi bónusz Magyarország Kétszavazatos pozitív töredékszavazat-visszaszámláló (részlegesen kompenzációs, félarányos) rendszer Olaszország kvázi-árokrendszer Litvánia árokrendszer Monaco árokrendszer Oroszország árokrendszer San Marino Többségi bónusz Skócia additional member system, MMP típusú félarányos rendszer
Egyéb országok Ország Vegyes rendszer típusa Japán árokrendszer Jordánia árokrendszer Lesotho Egyszavazatos vegyes arányos képviseleti rendszer Mauritánia árokrendszer Mexikó árokrendszer Mongólia árokrendszer Marokkó árokrendszer Nepál árokrendszer Új Zéland Vegyes arányos képviseleti rendszer Fülöp-szigetek árokrendszer Szenegál árokrendszer Seychelle-szigetek árokrendszer Dél-Korea árokrendszer és additional member system (az MMP félarányos változata) kombinációja Tajvan árokrendszer Tádzsikisztán árokrendszer Tanzánia árokrendszer Thaiföld Venezuela árokrendszer
Korábbi használat Ország Vegyes rendszer típusa Örményország árokrendszer 2012-ig, azóta pártlistás arányos
Jegyzetek
Fordítás
Kapcsolódó szócikkek Választási rendszer Arányos képviselet Képviseleti demokrácia
Kategória:Választási rendszerek Kategória:Vegyes választási rendszerek