Donner

A Donner (vagy Donnerváros) Kaposvár egyik déli városrésze. Nevét az egykori kocsmárosról és sörfőzőmesterről, Donner Jánosról kapta, aki az elsők között telepedett le itt, majd nyitotta meg sörfőzdéjét és kocsmáját. A mai értelemben vett városrész első házai a 19. század közepén épültek. A 20. század elejére jelentős számban költöztek a városrészbe színészek, így igen pezsgő kulturális élet zajlott itt. Jelenleg a városrész Kaposvár egyik külvárosi negyede, elsősorban családi házakkal és földszintes társasházakkal találkozhatunk itt.

Fekvése A Belvárostól délre helyezkedik el. Északi határának a vasútvonalakat tekinthetjük. Nagyrészt dimbes-dombos a városrész, Kaposvár hét dombjából itt található a Róma-, illetve a Lonka-hegy is.

Története jobbra|thumb|250px|Régi, kerületes utcanévtábla

Az 1824-es, svájci születésű Donner János serfőzőmester 1857-ben vásárolta meg a Kapostól délre eső silány minőségű, bozótos, mocsaras területeket és itt építette fel a városrész második lakóházát, a svájci boronaházak mintájára. A lakóház ma is áll még a Zrínyi utca és a Kálvária utca sarkán, melynek falán emléktábla őrzi a sörfőzőmester emlékét. A lakóházzal szemben építette fel a sörfőzdéjét, amit mára már lebontottak. A Donner-ház az idők során volt katonai raktár, pékség, lakóház, de Donner nevét megtartotta, jelenleg a donneri könyvtár működik az épületben. Itt alakult meg a donneri asztaltársaság, a tréfáiról, szellemességéről híres Németh Károly városi orvos vezetésével. Ha a kaposváriak jól akartak szórakozni, csak azt mondták: „átmegyünk a Donnerhoz”, így maradt rajta a Kaposon túli földeken és a később épülő utcákon a Donner név.

Donner János a Kapos folyón túli hatalmas földterületét 1863-ban felparcellázta, majd eladta. A városrész fejlődése a 19. század közepén kezdődött. A városrész jellegzetes lakóházai először a mai Bartók Béla utcában (akkor Sétatér utca) kezdtek felépülni és egy-két évtized alatt csinos lakóházakkal lett tele a környék. A viszonylag gyors lakosságnövekedés miatt szükségessé vált egy elemi iskola, így hamarosan felépült a Sétatéri iskola. A Donner utca volt az első a városrészben, ez a mai Zrínyi utca eleje. Nem Sétatér, hanem Kálvária utca volt egyébként először a mai Bartók Béla utca neve.

1860-ban Tomics Károly cukrász a Donnerben nyitotta meg Kaposvár első cukrászdáját, a Paraplit.

Jelenleg is Kaposvár kellemes kertvárosi negyede ez a városrész, mely az egyik legrégebbi része Kaposvárnak. A második világháborúig Kaposvár is kerületekre volt osztva, Donnerváros ebben az időszakban az V. kerület nevet is viselte, melyet északról a belvárost jelölő I., nyugatról pedig a cseri VI. kerület határolt. A donneri könyvtár épületén lévő utcatáblán a mai napig megfigyelhető az V. kerület felirat.

Híres emberek Itt élt Donner János sörfőző, a városrész névadója Rippl-Rónai József ebben a városrészben élt és dolgozott hosszú időn keresztül Ebből a városrészből indult a Boys on the Docks zenekar Itt született Király Béla (1912-2009) magyar vezérezredes, hadtörténész, politikus, az MTA külső tagja

Sport Labdarúgás Kaposváron a 20. század elején számos labdarúgó-egyesület alakult. 1920-ban megalakult a Donnervárosi Levente Testedző Egyesület, de az egyesület nem volt hosszú életű, ugyanis a Magyar Professzionalista Labdarúgók Szövetségének 1926-os megalakulásakor összeolvadt a Kaposvári MÁV csapatával és Kaposvári AC néven indultak a bajnokságban. A városrész azonban csak rövid ideig volt labdarúgócsapat nélkül, mert hamarosan megalakult a Donnervárosi FC. Ez az amatőr csapat egészen a második világháború végéig volt aktív, később beolvadt a Kaposvári Dózsába.

Tenisz A vasút és a Kapos folyó közötti területen 1995-ben kezdődött meg egy salakos teniszpálya építése, amit 1996-ban adtak át végül egy további pályával és egy klubházzal kiegészülve. 1998 óta a Donner Sport Klub üzemelteti a létesítményt.

Nevezetességei jobbra|thumb|250px|A Jókai liget (Sétatér) Balázs János festményén jobbra|thumb|250px|A teraszház

Jókai liget

1836-ban a Kapos folyó szabályozása után remek terület kínálkozott Kaposvár első parkjának létrehozására. Czindery László a szabályozás által felszabaduló Gilicemajor földjét találja alkalmasnak erre a célra. A Kapos folyót Kaposvárnál kettéválasztották, ezáltal a városon belül egy hosszú szigetféle keletkezett. A két folyórész közötti területet és a Malom-csatornától északra eső (ma a vasút van itt) részeket fel kellett tölteni. Terveit a saját költségén valósította meg. A feltöltés után a területet füvesítették. Ezt hívta a kaposvári nép zsibagyöpnek, mivel itt legeltette az állatait. 1840 és 1845 között megtörtént a park fásítása. A fák megvásárlásáról gróf Niczky György gondoskodott, közöttük az akkor még ritkaságnak számító platánok is voltak. A földmunkákat a megye rabjaival végeztették el.

A park kezelését később a város megbízásából Ladányi György vállalta fel. 1871-ben a rongálások megfékezésére egy 80 éves pandúrt foglalkoztattak. 1879-ben minden idők legnagyobb árvize vonult le a Kaposon. a fák között dögök hevertek. 1888-ban felújították a parkot, és megépítették az arénát, vagyis a nyári színkört. 1889-ben megalakult a Sétatér Szépítő Egyesület, elnöke Ujváry Ferenc apátplébános lett. 1895-ben a sétakertet megnagyobbították, fenyőfákkal ültette be Babochay Kálmán patikus.

Kálvária

A mai Kálvária utcában álló kápolna 1893-ban épült, ez volt a városrész egyetlen temploma, egészen 1947-ig. Homlokzata eklektikus stílusban épült. Kertjében megtalálható a 14 szabadtéri stáció, melyek Jézus keresztútjának eseményeit mutatják be. A kápolna jellemzően csak a húsvéti ünnepek alatt látogatható.

További nevezetességek Szent Kereszt római katolikus templom Somogy Vármegyei Levéltár Korábban itt működött egy olyan téglagyár, amit műemléki védelem alá helyeztek, de mára ezt lebontották Volt transzformátorház a Szigetvári utcában (Lamping József tervezte) Érdekes építészeti kincs a donneri teraszház Virágfürdő Söröskorsó-szökőkút (Donner János sörfőzőre, a városrész alapítójára utal, 2009-ben állították)

Tömegközlekedés

Donnert az alábbi helyi járatú buszok érintik:

Járatszám Útvonal4BHelyi autóbusz-állomás - Berzsenyi u. felüljáró - 67-es út - Koppány vezér u.5Helyi autóbusz-állomás - Berzsenyi u. felüljáró - Bartók B. u. - Táncsics M. u. - 67-es út - Berzsenyi u. felüljáró - Helyi autóbusz-állomás14Helyi autóbusz-állomás - Berzsenyi u. felüljáró - Kapos-Zselic kertváros - Töröcske15Helyi autóbusz-állomás - Berzsenyi u. felüljáró - Szigetvári u. - Lonkahegy

Források

Dr. Thúry Zsigmond: Kaposvári kalauz. Kaposvár, 1928. Lévai József György: A virágos Kaposvár: A huszadik század első évtizedeinek érdekes eseményei a somogyi sajtó tükrében. 1999. 152 p. Az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás kéziratos tabellái Kaposvár térképei az 1870-es és 1880-as évekből a Somogy Megyei Levéltárban Nagyváradi Napló 1902. július 4. Nagyváradi Napló 1902. július 6.

Kategória:Kaposvár városrészei