Fürth (frank nyelven: Färdd) város Németországban, Bajorország szabadállamban.
Fekvése Bajorország északi részén, Nürnberg mellett, annak szomszédságában található. A város történeti magja a Rednitz és Pegnitz folyók összefolyásánál található.
Története A település azon a földnyelven alakult ki, amelyet a Rednitz és az ebbe belefolyó Pegnitz zár közre. A Rajna-Majna-Duna-csatorna a város nyugati peremén halad el, így Fürth kikötővárossá is lett (Hafen Fürth).
Első okirati említése 1007-ből való. 1524-ben protestáns várossá vált.
1835-ben nyílt meg az első németországi vasútvonal Fürth és Nürnberg között. thumb|A városháza|balra
Óvárosában sok fagerendás régi ház található. A város legjelentősebb temploma a Szent Mihály templom (Kirsche St. Michael), mely a 12. századtól a 15. századig épült. A templom legnagyobb kincse a belsejében található 8 méter magas szentségtartó.
A városháza tornya 55 méteres magasságával már messziről látható. Az épület Fürth főterén épült 1840-től, a firenzei Palazzo Vecchio másaként.
A második világháborúban a műemlékekben szerencsére kevés vagy semmiféle kár nem esett, így a település jelentős kultúrtörténeti értéket képvisel.
A város jellegzetes népünnepélye október elején kerül megrendezésre. A 10 napig tartó népünnepély második vasárnapján nagy népviseleti aratóünnepet tartanak búcsúval összekötve (Kirchweih).
Városrészek Fürth területe 16 városrészre oszlik. Altstadt Oststadt Südstadt Weikershof Dambach Heilstätte Unterfürberg Oberfürberg Burgfarrnbach Unterfarrnbach Atzenhof Kieselbühl Ritzmannshof Hardhöhe Scherbsgraben Eigenes Heim Poppenreuth Ronhof Sack Bislohe Braunsbach Stadeln Herboldshof Kronach Steinach Vach Mannhof Flexdorf
Demográfiai fejlődés left|thumb|300px|A demográfiai fejlődés Év Lakosságszám 1604 1 600 1648 800 1700 6 000 1795 12 000 1809 12 438 1818 12 700 1830 13 900 1840 15 100 1852 16 700 1855 17 341 1858 18 241 1861 19 100 1864 21 100 1867 22 500 1871 24 580 Év Lakosságszám 1875 27 360 1880 31 063 1885 35 455 1890 43 206 1895 46 726 1900 54 144 1905 60 635 1910 66 553 1916 56 967 1917 57 282 1919 68 162 1925 73 693 1933 77 135 1939 82 315 1945 86 515 Év Lakosságszám 1946 95 369 1950 99 890 1956 98 643 1961 98 332 1965 96 125 1970 94 774 1975 101 639 1980 99 088 1985 97 331 1987 97 480 1990 103 362 1995 108 418 2000 110 477 2005 113 427 Politika
Partnervárosok Fürth a következő városokkal ápol partnervárosi kapcsolatot: Region Renfrew (korábban Paisley) (Nagy-Britannia), (1969 óta) Limoges (Franciaország), (1992 óta) Marmaris (Törökország), (1995 óta) Xylokastro (Görögország), (barátsági szerződés 2001 óta, partnervárosi kapcsolat 2006-tól)
Kultúra thumb|A Városi Színház Színházak Stadttheater Fürth (építette: Fellner és Helmer irodája, 1902) Comödie Fürth a szecessziós Berolzheimerianum épületében
right|thumb|A Gauklerbrunnen részlete Múzeumok Jüdisches Museum Franken (Königstraße 89) (1999-ben nyílt meg) Rádiómúzeum (Rundfunkmuseum Fürth) (Kurgartenstraße 37) Városi Múzeum (Stadtmuseum) Dialízistechnikai történeti gyűjtemény (Historische Sammlung Dialysetechnik); a Jakob-Henle-házban Művészeti galéria (Kunst Galerie Fürth)(Königsplatz 1)
Parkok thumb|A Südstadtpark 2004-ben Stadtpark a Pegnitz partján Südstadtpark
Vasúti közlekedés
Ismert emberek Henry Kissinger, az USA volt külügyminisztere a városban született; 1998 óta díszpolgár. Ludwig Erhard egykori szövetségi kancellár Karl Mai és Herbert Erhardt, német labdarúgók, az 1954-es világbajnokságot nyert válogatott tagjai Jakob Wassermann, író Michael Lassel, festőművész
Irodalom Georg Dehio: Handbuch der deutschen Kunstdenkmäler. Bayern. Bd I. Franken. Deutscher Kunstverlag, München ²1999, S.363ff. Adolf Schwammberger: Fürth von A bis Z. Ein Geschichts-Lexikon. Fürth 1968. Gerd Walther (Hrsg.): Fürth – Die Kleeblattstadt. Rundgänge durch Geschichte und Gegenwart. Städtebilder-Verl., Fürth 1991. Gerd Walther: Die Fürther Altstadt rund um Sankt Michael. Fürth 1990. Andrea Sommer: Die Fürther Südstadt. 4 Teile. in: Fürther Heimatblätter. Hrsg. vom Verein für Heimatforschung Alt-Fürth. NF 39.1989, S.1, NF 40.1990, S.1, NF 40.1990, S.81 und NF 41.1991, S.10. Ralf Nestmeyer: Nürnberg, Fürth, Erlangen. Reisehandbuch. Michael Müller, Erlangen 2006. . Deutsches Städtebuch. Handbuch städtischer Geschichte. Bd 5. Bayerisches Städtebuch. T 1. Teilband Unter-, Mittel- und Oberfranken. Im Auftrage der Arbeitsgemeinschaft der historischen Kommissionen und mit Unterstützung des Deutschen Städtetages, des Deutschen Städtebundes und des Deutschen Gemeindetages, hrsg. von Erich Keyser. Kohlhammer, Stuttgart 1971. Katrin Bielefeldt: Geschichte der Juden in Fürth. Jahrhundertelang eine Heimat. Historische Spaziergänge. Bd 3. Hrsg. von Geschichte Für Alle e.V. Sandberg-Verlag, Nürnberg 2005. .
Jegyzetek
További információk a város hivatalos oldala Offizielle Seite zur 1000-Jahr-Feier 2007 Archeológiai oldal
Kategória:Bajorország települései