Falk Miksa (Pest, 1828. október 7. – Budapest, 1908. szeptember 10.Halálesete bejegyezve a Budapest V. ker. polgári halotti akv. 392/1908. folyószáma alatt.) magyar író, politikus, országgyűlési képviselő, az MTA tagja, a Szent István-rend középkeresztese, a bölcselet aranyokleveles és az államtudományok tiszteletbeli tudora, a Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének az elnöke. thumb|260px|A három Falk testvér az 1880-as években. Miksa, Zsigmond (1831–1913) és Henrik (1840–1918) Élete Gyermekkora, tanulmányai Elszegényedett magyar-zsidó kereskedőcsalád gyermeke, édesapja Falk József, édesanyja Preisach Borbála. Apja az egyik rokona könnyelműsége miatt elvesztette a vagyonukat, így fia a tanulás mellett már 14 éves korától kezdve kenyérkeresésre volt utalva. Már 1843-ban közölt az Ungar című lapban fordításokat a magyar lapokból és bírálatokat a Nemzeti Színház előadásairól, később a lap segédszerkesztője volt 1847-ig. Miután letette a bölcseleti szigorlatokat, doktori oklevelet szerzett és Bécsbe ment, ahol a műegyetemi előadásokat is hallgatta.
Tanulmányait súlyos nélkülözések között folytatta Bécsben 1848-ig, ezután visszatért Pestre, ahol újra az Ungar szerkesztőségének tagja lett. Szeptemberben ismét Bécsbe ment azon reményben, hogy tanulmányait folytathatja, de ezt az októberi események meghiúsították. Ekkoriban politikai vezércikkeket írt a Schwarzer-féle Oesterreichisch Zeitung számára, s amikor ezt a lapot betiltották, a Wanderernek Magyarországra vonatkozó cikkeit majdnem kizárólag ő írta, olyan sikerrel, hogy a lap előfizetőinek száma egyedül Magyarországon kétezerrel gyarapodott.
Újságíróként 1850-ben a bécsi takarékpénztárnál nyert alkalmazást, de hivatalos működése közben a Pesti Naplónál és a bécsi Magyar Sajtónál folytatta újságírói működését. 1858-ban Széchenyi István gróf ismételt meghívására Hopf János kanonok bemutatta őt a „legnagyobb magyar”-nak, aki azután hetente 3–4 alkalommal kivitette egyik fiával magához Döblingbe. A gróf bizalmát nagymértékben elnyerte, és akkori névtelen iratainak legnagyobb része az ő kezén ment keresztül; némelyekhez előszót, másokhoz egész fejezeteket írt. Cikkeivel elősegítette a kiegyezést, hiszen Deák-párti volt.
1861. december 20-án Deák Ferenc ajánlatára a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta; itt a nemzetgazdasági bizottságnak is tagja volt. Ugyanekkor sajtópert indított ellene Anton von Schmerling, mert a Wandererben a magyar alkotmány helyreállítását sürgette. A végtárgyaláson maga védte magát, három napig tartott; az eredmény az lett, hogy hat hónapi, böjtöléssel súlyosbított börtönre, s a doktori cím elvesztésére ítélték. A börtönbüntetést a legfőbb törvényszék három hónapra szállította le, s ezt három hét híjával le is töltötte. A pesti egyetem azonban megtagadta az ítélet második részének teljesítését. Schmerling mint a takarékpénztár elnöke itt is áskálódott ellene, elmozdíttatását azonban nem bírta kieszközölni, s csupán annyit ért el, hogy három évre minden előléptetés el volt zárva előtte. Ezen esemény következtében csak 1863 vége felé jöhetett Pestre akadémiai székét elfoglalni a Menedékjogról írt értekezésével.
1866 vége felé a magyar királynéhoz hívták meg, akivel aztán hónapokon át mindennap több óráig társalgott, írt, olvasott, többnyire történeti, de egyéb munkákat is. Mikor az udvar 1867-ben Schönbrunnba költözött, őfelsége oda is magával vitte és Falk a délutáni órákat rendszerint ott töltötte.
A Poroszországgal folytatott hadjárat, után a helyreállított alkotmány új viszonyokat létesített a hazában és új embereket hívott a magyar közélet élére. A sajtó, a cenzúra nyűgéből kiszabadulva, szintén gyökeres átalakuláson ment át. S kivált a Pester Lloydnak hivatása immár az lett, hogy Ausztriával és a külfölddel szemben, a szuverén magyar állameszme követelményeit és a magyar szellem kultúrképességét képviselje. E megváltozott hivatás a lap szellemének gyökeres átalakulását kívánta. Wahrmann Mór, hajdani iskolatársa, megnyerte őt a lap számára, s december 20-án, húsz évi távollét után visszatért Pestre és 22-én átvette a Pester Lloyd szellemi vezetését, beköszöntőjében, mely tollának egyik remeke, kifejtve programját. 1892-ben szerkesztésének 25 éves évfordulóját ülték meg a Pester Lloyd munkatársai, s Falkot nevezetes egyének díszes albummal tisztelték meg.
A politikusi pályán 1869 elején a Lipótvárosban képviselőjelöltnek léptették fel Wahrmann ellen, ám Deák kívánságára ellenfelének engedte át a teret. Nem sokkal később Kőszegen, mely városnak utóbb díszpolgára lett, egyhangúlag választották meg. 1875-ben a budapest-terézvárosi kerületben lépett föl Horn ellen, de a szavazás alatt visszalépett, mert a választók egy része felekezeti kérdést csinált a dologból; rögtön utána megválasztatott keszthelyi képviselővé és e kerületet képviselte 1884-ig. Ekkor a választások alkalmával Nagykanizsán kisebbségben maradt, de győzött szűkebb választás alkalmával Aradon, melyet 1892-ig képviselt és egy Eötvösről «Apróságok egy nagy ember életéről» cím alatt tartott felolvasása alkalmából az ottani Kölcsey-egyesület dísztagjává választották. Ez évben Fejérváry Géza báró letévén a budapesti I. kerület mandátumát, helyébe itt Falk került. Mint képviselő, híve volt a Deák-pártnak, majd a Szabadelvű Párthoz tartozott; tagja volt több ízben a bankügyi bizottságnak és a horvát ügyben kiküldött regnikoláris bizottságnak. Szintúgy elnöke volt a közgazdasági bizottságnak s több évig mint a külügyi albizottság előadója szerepelt. Egészen 1905-ig maradt képviselő, ekkor az 1905–1906-os magyarországi belpolitikai válság hatására visszavonult a közélettől.
A hírlapírók nyugdíjintézete megalakulásakor őt választotta meg elnökének; az Otthon írók s hírlapírók körének tiszteletbeli elnöke; a lipótvárosi kaszinó elnöke, a kassa-oderbergi vasút igazgatóságának, a budapesti városi villamos vasúttársaság alelnöke; az angol-osztrák bank és a Pesti könyvnyomda részvény-társaság igazgatósági tagja, a Lloyd-társaság titkára, a pesti hazai első takarékpénztár-egyesület és a Pannonia viszontbiztosító intézet felügyelő-bizottságának is tagja volt. Falk még bécsi működése alatt itthon igen népszerűvé vált, igy lett Szeged szabad királyi város tiszteletbeli főjegyzőjévé, Csongrád- és Zemplén megyék hatóságainak tiszteletbeli tagjává stb.
Munkássága bélyegkép|balra|250px|Falk Miksa sírja Budapesten. Fiumei úti sírkert: 29/3-1-13. Kallós Ede szobrász műve. Magyarországon az Ungar című lapnak magyar lapokból írt fordításokat és a Nemzeti Színház előadásairól műbírálatot, majd rövid időn belül Bécsbe távozott. Kezdetben az Oesterreichische Zeitungnál foglalkoztatták, majd a lap betiltását követően a Wanderer című lap munkatársa lett. Magyarországon megjelenő lapokban, főként a Pesti Naplóban jelentek meg írásai, melyekben az abszolutizmust bírálta. Ugyanakkor a bécsi politikát támogató konzervatív cikkeket írt névtelenül a hivatalosnak számító Budapesti Hírlapban. Újságírói tevékenysége ellentmondásos, hiszen egyidejűleg írt a Habsburg-uralom ellen lázító és – a hivatalos sajtóban – császárpárti cikkeket. A Kiegyezés után végleg hazatért és a Pester Lloyd főszerkesztője lett. Ezzel egy időben munkatársa a Politikai Hetilapnak. Cikkeiben sokat foglalkozott nemzetközi kérdésekkel is. 1863-tól Erzsébet királyné (Sissi) magyar nyelvtanára volt. Ezt a funkciót a Habsburg-ház elismerésként adta addigi jó szolgálataiért. Amint sírja fölött elhangzott:
„ha emlegetjük azt a szeretetet, mellyel Erzsébet királyné igaz asszonyi szíve felénk, magyarok felé fordult, akkor eszünkbe kell hogy jusson, hogy Falk Miksának adatott ezt a királyi érzést magyarúl megszólaltatni.”
Családja bélyegkép|200px|Felesége Schindler Klementina Első felesége Lachmajer Ernestine Cecilia Ludovika volt, akivel 1852. április 22-én kötött házasságot Bécsben. Sorsa ismeretlen; csak annyit tudunk, hogy apja Ludwig von Lachmayer. Közös gyermekük Falk Ludovika Karolina Bécs nyolcadik kerületében született 1852-ben Az anyakönyvi lapon anyja születése is szerepel, eszerint pécsi származású (Fünfkirchen). Második házasságát szintén Bécsben kötötte 1854. szeptember 7-én. Ő Schindler Klementina Borbála (1837–1908) volt, akivel 54 évig élt házasságban, három hónappal előtte hunyt el Karlsbadban. Nyolc gyermeket neveltek, a legkisebb Budapesten született (Ernő Antal 1870–1909). Klementina, Karolina, Aurélia az anyakönyvbe bejegyezve, hogy anyja bécsi születésű, Frigyes Frigyes született Bécsben 1860 április 15-én, Ottilia Jozefa, Ede Károly és Leopoldina Bécsben született 1855 és 1866 között.
A köztudatban lévő hírekkel ellentétben nagy valószínűséggel csak névrokonságban áll a Columbo hadnagyot megformáló Peter Falk amerikai színésszel.
” (…) közel egy éve kutatok Peter Falk magyar gyökerei után, s bizony csak az anyai ágon találtam némi nyomra. Falk Miksával való rokonsági kapcsolatot nem is tudom, hogy honnan vették. Minden egyes leszármazottjának megnéztem az anyakönyvi bejegyzését, s bizony nem találtam semmiféle bizonyítékot.” (Csiffáry Gabriella főlevéltáros, Budapest Főváros Levéltára, 2011)
Főbb művei A menedékjog a nemzetközi jog alapelveiből származtatva Akadémiai székfoglaló (Pest, 1864) Koronázási emlékkönyv Dux Adolffal (Pest, 1867) Széchenyi István gróf és kora (Pest, 1868) Gróf Széchenyi István utolsó évei és halála (Budapest, 1884) Erzsébet királynéról (Budapest, 1898) Kor- és jellemrajzok (Budapest, 1902) (Online)
Emlékezete
Budapest V. kerületében róla nevezték el a Falk Miksa utcát, amelynek a 20. század történelmi viharaira jellemző érdekessége, hogy három alkalommal is megkapta a nevét.Nagy Zsófia: Hatalmas, bronzzal díszített ajtók mögött rejtőző csodák – Bejártuk a patinás Falk Miksa utca lépcsőházait, 2022-03-29. We love Budapest. Az utca elsősorban a műkereskedésekről ismert.
Jegyzetek
Források
OSZK gyászjelentések: A család gyászjelentése; A Kassa−oderbergi Vasútigazgatóság; A Pannonia Magyar Viszontbiztosító Intézet; A Pesti Könyvnyomda Rt.; A Keleti Kereskedelmi Akadémia; A Magyarországi Hírlapírók Nyugdíjintézetének igazgatósága;
Irodalom
Gaál Jenő: Falk Miksa (Emlékbeszédek, XIV. Budapest, 1909) Angyal Dávid: Falk Miksa és Kecskeméthy Aurél elkobzott levelezése (Budapest, 1925)
További információk
[ Falk Miksa: Gróf Széchenyi István utolsó évei és halála] (MEK)
Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar közírók Kategória:MTA-tagok Kategória:Zsidó származású magyarok Kategória:Felirati (Deák) Párt-tagok Kategória:Szabadelvű Párt-tagok Kategória:Országgyűlési képviselők (Deák Párt) Kategória:Országgyűlési képviselők (Szabadelvű Párt) Kategória:Országgyűlési képviselők (1869–1872) Kategória:Országgyűlési képviselők (1872–1875) Kategória:Országgyűlési képviselők (1875–1878) Kategória:Országgyűlési képviselők (1878–1881) Kategória:Országgyűlési képviselők (1881–1884) Kategória:Országgyűlési képviselők (1884–1887) Kategória:Országgyűlési képviselők (1887–1892) Kategória:Országgyűlési képviselők (1892–1896) Kategória:Országgyűlési képviselők (1896–1901) Kategória:Országgyűlési képviselők (1901–1905) Kategória:Országgyűlési képviselők (1905–1906) Kategória:Kőszegiek Kategória:Pestiek Kategória:1828-ban született személyek Kategória:1908-ban elhunyt személyek Kategória:A Fiumei úti sírkertben eltemetett személyek Kategória:A Pester Lloyd vezetői, újságírói Kategória:A Pesti Napló vezetői, újságírói Kategória:A Budapesti Hírlap (1853–1860) vezetői, újságírói