A Leccei főegyházmegye latin rítusú főegyházmegye a dél-olaszországi Pugliában. Az egyházmegye a 11. század óta létezik. 1057 valójában az az év, amikor Theodorus püspökről ismert, hogy élt (Ughelli, 80. o.), bizonyíték nélkül. 1960. szeptember 28-án Cum a nobis című bullájában XXIII. János pápa a Leccei egyházmegyét az Otrantói egyháztartománytól elválasztotta, és közvetlenül a Szentszéknek rendelte alá.
Története
Lecce korábbi nevei Lupiæ, Lupia, Lycia és Aletium voltak.Cappelletti, 311. o. 1057-ben megalakult a leccei egyházmegye, és a beneventói érsekség alá rendelték, mint szuffragáneus egyházmegye.
Káptalan és katedrális A leccei katedrálist a Nápolyi Királyság többi katedrálisához hasonlóan egy káptalan irányította. A katedrális káptalanja eredetileg három méltóságból és huszonnégy kanonokból állt.Ughelli, p. 68. 1671-ben tizennyolc,Ritzler-Sefrin, Hierarchia catholica V, p. 244, note 1. 1741-ben újra huszonnégy kanonok volt.Ritzler-Sefrin, Hierarchia catholica VI, p. 261, note 1. 1885-ben, Olaszország egyesítése után négy méltóság és tizenhat kanonok volt.Giuseppe Bertolotti, Statistica ecclesiastica d'Italia (Savona: Andrea Ricci 1885), p. 633. 2019-ben tíz kanonok () és nyolc tiszteletbeli kanonok volt.
Jegyzetek
Fordítás