A majomhimlő fertőzőbetegséget (angolul: mpox, korábban monkeypox) a Poxviridae család orthopoxvírus nemzetségébe tartozó, dupla szálú DNS-t tartalmazó, zoonózisos majomhimlő vírus okozza.J. M. Willey, L. M. Sherwood, C. J. Woolverton: Prescott's Microbiology, The McGraw·Hill Companies, (ninth edition) 2014. 862. oldal. A betegség – amelynek tünetei 2-4 hétig tartanak – emberen és több állatfajon is előfordul, állatról emberre vagy egyik személyről a másikra terjed, a bőrön felszakadó hólyagok szövetnedvével, testnedvekkel, légutakból kijutó cseppekkel és a beteg közvetlen környezetéből származó szennyezett anyagokkal.A.M. McCollum, I.K. Damon: Human Monkeypox, Clinical Infectious Diseases, 2014 (58) #2, 260–266. o. ()World Health Organization weboldal: https://www.who.int/health-topics/monkeMcCollumypoxCDC weboldal: https://www.cdc.gov/poxvirus/monkeypox/transmission.html Emberen a fertőzés lázzal, nyirokcsomó megnagyobbodással, jellegzetes hólyagos bőrelváltozással jár együtt. A 3-6% körüli halálozási arányú betegség a túlélőknél számos szövődmény kialakulásához vezethet.
Járványtani története 20. század bélyegkép|A majomhimlő vírust először egy koppenhágai kutatóintézet állatházában észlelték 1958-ban, ahol mintegy 30 makákómajom (Macaca fascicularis) járványszerűen betegedett meg
A majomhimlő vírust először 1958-ban észlelték majmokon, egy koppenhágai kutatóintézetben, majd 1959-ben jelentették, mint egy újszerű, himlőhöz hasonló fertőzőbetegséget.P. von Magnus, E.K. Andersen K.B. Petersen, A. Birch-Andersen: A pox-like disease in cynomolgus monkeys, Acta pathologica et microbiologica Scandinavica, 1959 (46) #2, 156-176. o. () Az orvostudomány történetében az első emberi majomhimlős esetet akkor ismerték fel, amikor 1970. szeptember 1-jén egy kilenc hónapos csecsemőt felvettek a Kongói Demokratikus Köztársaság Basankusu-i kórházába.J.G. Breman, K. Ruti, M.V. Steniowski (Szczeniowski): Human monkeypox, 1970–1979, Bulletin of WHO, 1980 (58) #2, 165–182. o. (https://apps.who.int/iris/handle/10665/261903) A fiúnak atipusos himlőszerű betegsége volt, amelyből majomhimlő vírusokat izoláltak.I.D. Ladnyj, P. Ziegler, E. Kima: A human infection caused by monkeypox virus in Basankusu Territory, Democratic Republic of the Congo, Bulletin of WHO, 1972 (46), 593–597. o. () Eleinte a virológusok előtt nem volt világos, hogy az emberen előforduló vírus genetikailag teljesen azonos a majmokon észlelt vírussal.Z. Jezek, A.I. Gromyko, M.V. Szczeniowski: Human monkeypox, Journal of Hygiene, Epidemiology, Microbiology and Immunology, 1983 (27), 13–28. o. () Ezt követően, 1970 októbere és 1971 májusa között három nyugat-afrikai országból (Nigériából, Libériából és Sierra Leonéból) további hat humán esetet jelentettek a WHO-nak.S.O. Foster, E.W. Brink, D.L. Hutchins, J.M. Pifer, B. Lourie, C.R. Moser, E.C. Cummings, O.E.K., Kuteyi, R.E.A. Eke, J.B. Titus, et al. Human monkeypox, Bulletin of WHO, 1972 (46), 569–576. o. ()
21. század Az 1970-es évek óta több ezer embernél diagnosztizáltak majomhimlőt a világ 15 országban, ebből 11-et afrikai országokban. A vírus elsősorban Közép-Afrika és Nyugat-Afrika trópusi erdeiben fordult elő. A megbetegedést behurcolták az Egyesült Királyságba, az USA-ba, Izraelbe és Szingapúrba, ahol a fertőzés tovaterjedését sikerrel megakadályozták.E. Alakunle, U. Moens, G. Nchinda, M.I. Okeke: Monkeypox Virus in Nigeria: Infection Biology, Epidemiology, and Evolution, Viruses, 2020 (12), 1257. o. ()
Az első, Afrikán kívüli majomhimlőjárványt 2003-ban regisztrálták az Amerikai Egyesült Államokban, ahol a fertőzés elterjedése Ghánából importált erszényes patkányokkal és az azokkal érintkező prérikutyákkal volt kapcsolatos. Ez a járvány több mint 70 embernél majomhimlős megbetegedést eredményezett az Egyesült Államokban.S.M. Bernard, S.A. Anderson: Qualitative assessment of risk for monkeypox associated with domestic trade in certain animal species, United States, Emerging Infectious Diseases (CDC), 2006 (12), 1827-1833. o. ()
Az elmúlt években a fertőzés esetszámai – úgy Afrikában, mint globálisan – emelkedni látszott. Nigériában 2017 óta a majomhimlő járványszerű elterjedését jelenti a WHO, melyben több mint 500 gyanús fertőzést és további több mint 200 (3%-os halálozási aránnyal) megerősített esetet írtak le. Emiatt fennáll annak veszélye, hogy az Afrikában rendszeresen fellobbanó járvány más kontinensen is állandó (esetleg lappangó) járványgócokat hoz létre. A járványügyi szakemberek aggodalma nem alaptalan. Utazók, vendégmunkások és turisták 2018 szeptemberében Nigériából Izraelbe, továbbá az Egyesült Királyságba négy alkalommal (2018 szeptember, 2019 december, 2021 május, 2022 május) hurcolták be a vírust. A vírus Ázsiába is eljutott, ahol Szingapúrban 2019 májusában regisztrálták az első beteget. Az Egyesült Államokban 2021-ben két alkalommal is (július és november) felütötte a fejét a majomhimlő. A felsorolt esetek mind a nigériai járványos területről származtak. 2022 májusában több, nem endémiás országban is (így Magyarországon is) azonosítottak egy vagy több majomhimlős esetet. Jelenleg a WHO égisze alatt nemzetközi összefogással vizsgálatok folynak a majomhimlőjárvány dinamikájának, a fertőzés forrásainak és az átviteli módok további megértése érdekében. Nigériából a mai napig folyamatosan jelentenek megbetegedéseket.
2023–2024-es járvány
Elnevezése Az elnevezés eredete A majomhimlő vírust először egy koppenhágai kutatóintézet állatházában észlelték 1958-ban, ahol mintegy 30 makákómajom (Macaca fascicularis) járványszerűen betegedett meg 50 nappal azután, hogy a szállítmány Szingapúrból elindult. A himlőszerű fertőzés esettanulmányát 1959-ben publikálta a betegség felfedezője – Preben von Magnus dán virológus – egy skandináv szaklapban, ahol az új vírusbetegség „majomhimlő” (monkeypox) elnevezéssel került be a tudomány világába.R. Gispen, B. Brand-Saathof: White" poxvirus strains from monkeys, Bulletin of WHO, 1972 (46) #5, 585-592. o. (https://apps.who.int/iris/handle/10665/263483), ("A sample of monkeypox virus was obtained from Dr Preben von Magnus in 1959.") Az esemény publikálása idején még nem tudhatták az esetet ismertető szerzők, hogy a betegség vírusa más fajokon is előfordul (rágcsálókon, emberen) néha nagyobb gyakorisággal, mint majmokon. A majomra utaló név a mai napig használatban maradt. Az elnevezés második fele a „himlő” szórészt a fekete himlőre hasonlító tünetek miatt kapta a betegség.I. Arita, A. Henderson: Smallpox and Monkeypox in Non-human Primates, Bulletin of WHO, 1968 (39) #2, 277–283. o. (https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2554549/)
Átnevezése 2022-ben több mint 30 nemzetközileg elismert szakember (epidemiológus, virológus, infektológus) aláírt egy szakmailag jól alátámasztott dokumentumot, amelyben felhívták a világ közvéleményének figyelmét, hogy sürgős szükségét érzik a „majomhimlő” elnevezés megváltoztatásának. Érvként azt hozták fel, hogy a jelenlegi elnevezés kirekesztő és megbélyegző hatást kelt, mert „A médiában és a tudományos életben egyre több olyan kijelentés születik, amely a jelenlegi globális járványkitörést Afrikához, Nyugat-Afrikához vagy Nigériához próbálja kötni”. Az aláírók azt is javasolják, hogy a hírsajtó lehetőleg ne használjon afrikai emberekről készült, himlős elváltozásokat bemutató illusztrációkat. A dokumentum megjelenését követően a WHO főigazgatója bejelentette, hogy a szervezet mérlegeli a vírus átnevezését, mert az afrikai térség hibáztatására ad okot a majomhimlő elnevezés.Christian Happi, Ifedayo Adetifa, Placide Mbala, Richard Njouom, Emmanuel Nakoune, et al.: Urgent need for a non-discriminatory and non-stigmatizing nomenclature for monkeypox virus, virological.org, 2022. június 10.
2022 novemberében a WHO döntése szerint a betegség ajánlott új megnevezése „mpox”.
A betegség lefolyása bélyegkép|Az inváziós szakaszban kemény, jól tapintható, 1–4 cm átmérőjű nyirokcsomó-duzzanatok jelennek meg a nyakon bélyegkép|A hólyagok általában az arcon fejlődnek ki először bélyegkép|Kezdetben az arcon megjelenő hólyagok a test többi részére is átterjednek
Az emberi majomhimlő-fertőzés klinikai jellemzőinek többsége a globálisan felszámolt fekete himlő jellemzőit tükrözi.J.G. Breman, D.A. Henderson: Diagnosis and management of smallpox, The New England Journal of Medicine, 2002 (346), 1300–1308. o. ()
A majomhimlő-fertőzés inkubációs ideje jellemzően 6-13 nap, de 5-21 nap közötti inkubáció is előfordulhat. Az inkubációs periódust követő ún. inváziós periódusra (1–4 nap) jellemző a kezdeti magas láz, az általánossá váló erős fejfájás, levertség, eluralkodó fáradtság, amelyet hátfájás vagy kiterjedő izomfájdalom kísér. A betegségnek ebben a fázisában még nincsenek a bőrön hólyagok, kiütések. Az inváziós szakaszban kemény, jól tapintható, 1–4 cm átmérőjű nyirokcsomó duzzanatok jelennek meg a nyakon vagy a lágyék tájon. A megnagyobbodott nyirokcsomók nyomásra rendszerint érzékenyek vagy fájdalmasak. I.K. Damon: Status of human monkeypox: clinical disease, epidemiology and research, Vaccine, 2011 (29), D54–59. o. ()
A beteg bőre duzzadttá válik, és megjelennek a kiütések. A magas láz (38,5–40,5 °C) gyakran csökken a kiütések kialakulásának napján vagy az azt követő 1–3 napban. A kiütések általában az arcon jelennek meg először, majd a következő napon a test többi részére is átterjednek. A himlős megbetegedésekre oly jellemző bőrelváltozások egy fejlődési folyamatot mutatnak, amit a medicina sorrendben makula, papula, hólyag és végül pusztulaként ír le.D.B. Di Giulio, P.B. Eckburg: Human monkeypox: an emerging zoonosis, The Lancet Infectious Diseases, 2004 (4): 15–25. o. A bőrelváltozások száma széles határok között mozog (néhány darab és ezer). A fertőzés későbbi szakaszában előfordulhatnak hólyagszerű képletek a szájüreg különböző pontjain – így a nyelven is – amelyek a beteg számára fájdalmassá teszik a rágást és az ivást.Z. Jezek, M. Szczeniowski, K.M. Paluku, M. Mutombo: Human monkeypox: clinical features of 282 patients, The Journal of Infectious Diseases, 1987 (156), 293–298. o. ()
Gyakran előfordul, hogy a beteg ismét lázassá válik, ami legtöbbször a felszakadó hólyagok másodlagos bakteriális fertőzésének a jele. A bőr fertőzéses területei begennyesedhetnek, ami a beteg általános állapotának gyors romlásával jár együtt.E. Petersen, A. Kantel, M. Koopmans, D. Asogun, A. Yinka-Ogunleye, C. Ihekweazu, A. Zumla: Human Monkeypox: Epidemiologic and Clinical Characteristics, Diagnosis, and Prevention, Infectious Disease Clinics of North America, 2019 (33), 1027-1043. o. () Szemfertőzések fordulhatnak elő, amelyek szaruhártya hegesedést és súlyosabb esetben tartós látásvesztést okozhatnak. A majomhimlő-fertőzés következményeként súlyos szövődmények léphetnek fel a betegség lefolyásának késői szakaszában. Nem ritka a tüdőgyulladás, hányás, hasmenés és annak következményeként fellépő kiszáradás. Főleg gyerekeknél léphetnek fel szövődmények, ezért az esetükben nagyobb lehet a halálozási arány. A korábban feketehimlő ellen oltott páciensek esetében az ismertetett majomhimlős tünetek lényegesen enyhébbek, a szövődmények ritkábbak.
A betegség kezelése