A kafferbivaly vagy fokföldi bivaly (Syncerus caffer) az emlősök (Mammalia) osztályának párosujjú patások (Artiodactyla) rendjébe, ezen belül a tülkösszarvúak (Bovidae) családjába és a tulokformák (Bovinae) alcsaládjába tartozó faj.
Nemének a típusfaja és egyben az egyetlen élő faja is. A tulkok (Bovini) nemzetségének egyetlen, Afrikában élő képviselője.
Előfordulása A kafferbivaly megtalálható Etiópiában, Szomáliában, Zambiában, Zimbabwében, Namíbiában, Botswanában, Mozambikban, a Dél-afrikai Köztársaságban, Kenyában és Tanzániában, valamint Afrika középső és nyugati részein is.
Alfajai Hagyományosan 5 alfaja van elismerve; azonban 2011-ben Groves és Grubb kutatóbiológusok az alfajokat külön, önálló fajoknak nyilvánították. Szerintük a különböző alfajok között jelentős alaktani változatosság van; továbbá más állatfajok esetében is egyes alfajokat kivontak a szülőfajból és önálló státusszal látták el (pl.: őstulok és szarvasmarha, valamint vad vízibivaly és házi vízibivaly esetei). 2016-ban, Castelló egy tulokszakértő felkarolta Groves és Grubb rendszertani elképzeléseit, azonban mások kétellyel tekintenek erre az elméletre és szerintük további kutatások szükségesek.
Syncerus caffer aequinoctialis Blyth, 1866 szudáni bivaly vagy rövidszarvúbivaly (Syncerus caffer brachyceros) (Gray, 1837) szavannabivaly (Syncerus caffer caffer) (Sparrman, 1779) hegyi bivaly (Syncerus caffer mathewsi) (Lydekker, 1904) vörös bivaly vagy őserdei bivaly (Syncerus caffer nanus) (Boddaert, 1785)
Megjelenése A bika az 1,7 méter magasságot, a 3,4 méter hosszt és a 900 kilogrammot is elérheti. Egy kifejlett hím marmagassága nagyjából 1,5 méter, tömege átlagosan 680 kg. A nőstény 10–15 cm-rel alacsonyabb; tömege 500–600 kg.
Életmódja, élőhelye Rendkívül erős állat. Az emberen kívül csak kevés a természetes ellensége; még az oroszlánoktól is képes megvédeni magát (és olykor meg is öli a támadókat). Az oroszlánok esetenként megölik és megeszik a bivalyokat, ám általában sok oroszlán kell egyetlen felnőtt példány leterítéséhez; leginkább a sérült vagy idős egyedeket sikerül levadászni. A leopárd és a foltos hiéna csak újszülött borjakat ejt el. A házi szarvasmarhával korlátozott sikerrel keresztezték; háziasítani nem sikerült.
A kafferbivaly a nyílt szavannától a sűrű bozótosokig előfordul. Előszeretettel dagonyázik.
Az öt afrikai nagyvad egyikeként a kafferbivaly fürge és félelmetes vadállat, mely évente rengeteg embert öklel fel, tapos el és öl meg. A víziló mellett elnyerte a legveszélyesebb nagyvad hírnevet.
Szaporodása A csorda összetétele nemtől és kortól független, de léteznek csak hímekből álló csapatok is. A hím „szarvpáncélnak” is hívott szarvainak vastagságáról ismerhető fel. A bikák nyolcéves korukban válnak ivaréretté. A tehenek először ötéves korukban ellenek, 11,5 hónapos vemhesség után. Az idősebb bikákat kiveti a csorda, és általában a hím csapatokba tömörülnek.
Állatkertekben Fogságban ritkábban látható, mint a vad vízibivaly, főleg a bikák kiszámíthatatlansága miatt. Magyarországon a Budapesti Állatkertben tartják, ahol vörös bivaly nevű alfajának egy bikája és két tehene él, ill. a győri állatkertben szintén ezt az alfajt.
Képek
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Nature-wildlife.com Fokföldi bivaly (Syncerus caffer caffer) adatok és fotók – Wild Animals Online encyclopedia Mammal Species of the World. Don E. Wilson & DeeAnn M. Reeder (editors). 2005. Mammal Species of the World. A Taxonomic and Geographic Reference (3rd ed). Angol nyelvű fajleírás
Kategória:Syncerus Kategória:Emlősfajok Kategória:Afrika emlősei