Spanyolországban egyrészt kultúrájának sokszínűsége, másrészt a tengerpartjai jelentik a turisták számára a fő vonzerőt.
Küldő országok sorrendje(2006)Ministerio de Industria, Turismo y Comercio. Balance del turismo en España en 2006 , Instituto Nacional de Estadística de España. Entrada de turistas por país de residencia, tipo de dato y añosHelyezésKüldő országTuristák száma% arány1 16 178 65327,7%2 10 146 35417,%3 9 152 08715,7%4 3 358 7355,7%5 2 528 2444,3%6 2 199 6803,8%7 1 902 8123,3%8 1 510 3172,6%9 1 390 0612,4%10 996 4701,7%11 930 4911,6%12 822 1151,4%13 805 7311,4%14 533 0500,9%15 475 1470,8%
1978-ban még csak 3 millió külföldi látogatott az országba, ez manapság 55-59 millió turista/év. 2006-ban összesen 58 190 464 vendég (kiránduló és turista) kereste fel – a WTO szerint így látogatottság és idegenforgalmi bevételek alapján a világon a második helyen áll, Franciaországot követve.
Történelem Nyitás külföldre (1957-1966)
A külföldre való nyitás egybecsengett a második világháború utáni európai gazdasági fellendüléssel. A spanyol gazdaság az 1959-es stabilizációs terv értelmében megnyílt a külföldi tőke előtt és felhagyott az autartikus gazdaságpolitikával. A Francoista rezsim ekkor alapította meg a Turisztikai Altitkárságot és a Turisztikai Tanulmányok Intézetét. A turizmust a francoizmus ideológiai célokra is felhasználta. A rendszer megalapozta a törvényi feltételeit a turizmusfejlesztésre: liberalizálták a vendéglátóegységet és szálláshelyek árszabásait valamint megnyílt a lehetőség a külföldről származó befektetéseknek. A fejlesztéseknek köszönhetően 1960-ban még 3 millió, addigra 1973-ban már évi 34 millió turista utazott Spanyolországba.
A spanyol kapitalizmus eleinte gyenge volt és a hazai pénzügyi szektor nem bízott a turizmus sikerességében. Mivel nem ismerték fel a turizmus konjunkturális hatását valamint alábecsülték annak jelentőségét, emiatt kezdetben kizárólag az üdülőturizmusra koncentráló külföldi tőkéből eredő tengerparti szállodaberuházások valósultak meg. Ennek következtében a spanyol turizmus erősen függött a külföldi tour-operátorok és utazási irodák jelenlététől. A turizmusfejlesztésekben teljesen hiányzott a spanyol tőke, a rendszer legfőbb célja a turizmussal az volt, hogy az országba utazó turisták révén megfelelő mennyiségű devizához jusson, amivel a spanyol gazdaság modernizációját vitte véghez a rendszer.
A turizmus rendkívül gyors növekedésének komoly társadalmi és környezeti hatásai lettek, valamint számos esetben hiányoztak a városrendezési tervek, hisz a fejlesztések rendszerint kontroll nélkül történtek, a spanyol tengerpartok kinézetére is jelentős hatással bírt.
A fejlődés (1964-1973)
Erre az időszakra a turizmus fejlődésének törvényi feltételeinek megteremtése volt jellemző. Eltöröltek minden olyan jogszabályt, amely akadályozta a turizmus fejlesztését. Ekkoriban továbbra is a több turista érkezése volt a cél a több devizával. 1962-ben Manuel Fraga lett a francoizmus a Tájékoztatási és turisztikai miniszter, amely a rendszer propagandájáért és a turizmusáért felelt. Az érvényben levő Birtok törvény komoly akadály volt a turisztikai fejlesztéseknek, ezt a rendszer úgy oldotta meg, hogy a "Városközpontról és Turisztikai érdekeltségbe tartozó területek"-ről szóló törvényt léptette életbe. A törvény lehetővé tette, hogy külföldi és belföldi tőke is megjelenjen a partmenti városok ingatlanfejlesztésében. Ezt a törvényt okolta számos kritikus azért, hogy rosszul kivitelezett városfejlesztést hajtottak végre a településeken.
Demokratikus átmenet évei (1974-1977)
A demokratikus átmenet évei újraszervezték a turizmust és újraértelmezték annak szerepét is: megszüntették a Tájékoztatási és Turisztikai Minisztériumot, beintegrálták a turizmust a Kereskedelmi Minisztérium hatáskörébe és megalapították a Turisztikai Államtitkárságot. A turizmust már nem propaganda eszközként használták, hanem elsősorban üzleti érdekből. Szabályozták az utazási irodák működését. Megnyitották a belföldi piacot a külföldi befektetések előtt, a belföldi vállalkozások modernizálásra fektettek több pénzt. Engedélyezték a szerencsejátékozást, viszont a külföldi befektetőket ez esetben törvényileg szabályozták.
Autonom közösségek (1979-1985)
Az autonom közösségek létrehozásával a turizmus regionális hatáskörökbe került át, aminek révén a régiók hatékonyabbá váltak hogy a turizmust, a helyi szociális, kulturális és gazdasági adottságokat figyelembe véve tudják irányítani és szervezni. A hangsúly eltolódik a minőség felé valamint létrehozzák a Spanyolországi Turizmus Reklámintézetet, melynek feladata, hogy Spanyolországot a külföldi piacon turisztikailag értékesítse, az. Az 1977-es Moncolai paktum is tartalmazta a turizmus támogatását.
Újdonságként megjelent a környezetvédelem és a kulturális örökségek védelme és a műemlékvédelem fontossága is. Szabályozták a spanyol tengerparti területet, melynek értelmében köztulajdonná váltak, amivel meg tudták akadályozni a tengerparti területek kisajátítását.
Idegenforgalmi központok
Fő idegenforgalmi központjai, keresett desztinációi a turisták költésének és látogatásnak sorrendjében: Katalónia, Costa Brava Baleár-szigetek Kanári-szigetek Andalúzia, Costa del Sol
Az autonóm közösségek beosztása turisztikai régiók szerint: Észak-Spanyolország: Baszkföld, Kantábria, Asztúria, Galicia, Levante: Katalónia, Valencia, Murcia, Belső-Spanyolország: La Rioja, Kasztília és León, Kasztília-La Mancha, Extremadura, Madrid, Navarra, Aragónia, Dél-Spanyolország: Andalúzia, Spanyol szigetvilág: Baleárok, Kanári-szigetek.
Turisztikai célterületek utazási motivációk szerint bélyegkép|200px|jobbra|Bikaviadal bélyegkép|200px|jobbra|Flamenco bélyegkép|200px|jobbra|Kanári-szigetek – Tenerife tengerpartja bélyegkép|200px|jobbra|San Sebastián – Igaldo felől, előtérben a Szent Klára-sziget bélyegkép|200px|jobbra|Costa Brava – Tossa de Mar
Nyaraló turizmus – tengerpartok A Földközi-tenger mentén észak-dél irányban: Costa Brava, Costa Dorada, Costa del Azahar, Costa Blanca, Costa Calida, Costa del Sol, Costa de la Luz. Az Atlanti-óceán mentén Kelet-Nyugat irányban: Costa de Rías Bajas, Costa Verde, Costa Real.
Kulturális turizmus Turisztikai régiók és települések A turisztikai szempontból legjelentősebb városok az ország idegenforgalmi területi felosztása szerint: Észak-Spanyolország régió: Baszkföld: Bilbao, Donostia-San Sebastián, Vitoria-Gasteiz Kantábria: Santander Asztúria: Oviedo, Gijón Galicia: A Coruña, Santiago de Compostela, Lugo, Orense, Pontevedra, Vigo Levante régió: Katalónia: Barcelona, Lleida, Girona, Figueres, Tarragona, Sitges Valencia: Castellón de la Plana, Peñíscola, Oropesa del Mar, Alicante, Benidorm Murcia: Murcia, Cartagena, Mar Menor Belső-Spanyolország régió: La Rioja: Logroño, Haro Kasztília és León: Segovia, Ávila, Soria, Burgos, Valladolid, León, Zamora, Salamanca Kasztília-La Mancha: Toledo, Cuenca, Ciudad Real, Albacete, Guadalajara Extremadura: Cáceres, Plasencia, Trujillo, Badajoz, Mérida Madrid: Madrid, El Escorial, Alcalá de Henares, Aranjuez Navarra: Pamplona Aragónia: Zaragoza, Huesca, Teruel Dél-Spanyolország régió: Andalúzia: Sevilla, Córdoba, Granada, Málaga, Mijas, Ronda, Jaén, Almería, Cádiz, Huelva, Jerez de la Frontera Spanyol-szigetvilág régió: Baleárok: Palma de Mallorca, Mahón, Ciudadela, Ibiza Kanári-szigetek: Santa Cruz de Tenerife, Las Palmas de Gran Canaria, Arrecife
Világörökségi helyszínek 200px|thumb|Segovia római vízvezetéke thumb|right|200px|Valle de Ordesa, Pireneusok 200px|thumb|Santiago de Compostela székesegyháza 200px|thumb|Pamplona – Bikafuttatás 200px|thumb|Sierra Nevada Nemzeti Park
2000-ben az ország vezető helyen állt a világörökség kincseinek ranglistáján, ekkor 38 volt számuk. Néhány a jelentősebbek közül: 1984: A cordobai Nagymecset La Mezquita, az Alhambra, a Generalife és Albaicín (Granada), a burgosi katedrális, az El Escorial királyi kolostor Madridban, Gaudí épületei: a Güell park, a Güell-palota és a Casa Milá (Barcelona). 1985: Az Altamira-barlang festményei, Segovia óvárosa és római vízvezetéke, Az Asztúriai Királyság templomai, Santiago de Compostela óvárosa, Ávila óvárosa 1986: Toledo történelmi városrésze, Aragónia mudéjar stílusú épületei, Garajonay Nemzeti Park (La Gomera), Cáceres óvárosa. 1987: A sevillai katedrális, az Alcazar és az India archívum 1988: Salamanca történelmi negyede 1991: A Poblet-kolostor 1993: Mérida régészeti leletegyüttese, Santiago de Compostela zarándokútja, Santa María de Guadalupe királyi kolostor (Cáceres) 1994: Doñana Nemzeti Park 1996: Cuenca történelmi negyede, a Selyembörze (Valencia). 1997: a Las Médulas, León, A Katalán Zene Palotája és a Hospital de Sant Pau (Barcelona), San Millán de la Cogolla és a Suso kolostor, Pireneusok: Monte Perdido hegye 1998: Az Ibériai-félsziget sziklaművészete, az Alcalá de Henaresi Egyetem 1999: San Cristóbal de la Laguna, Ibiza változatos élővilága és kultúrája 2000: Tarraco régészeti területe, Lugo római kori városfala, Vall de Boí katalán-román stílusú templomai, Atapuerca régészeti feltárása, Elche pálmaligete 2001: Aranjuez kultúrtája 2003: Reneszánsz műemlékek Úbeda és Baeza városában 2005: Gaudí alkotásai: a Casa Vicens, a Casa Batlló és a Sagrada Família Születés kapuja felőli homlokzata és kriptája, (Barcelona) illetve a Güell-kripta (Santa Coloma de Cervelló).
Aktív turizmus Természetjárás – nemzeti parkok: Doñana Nemzeti Park (Parque Nacional de Doñana) (Huelva és Sevilla, Andalúzia) Sierra Nevada Nemzeti Park (Parque Nacional de Sierra Nevada) (Granada és Almería, Andalúzia) Ordesa és Monte Pérdido Nemzeti Park (Parque Nacional de Ordesa y Monte Pérdido) (Huesca, Aragónia) Picos de Europa Nemzeti Park (Parque Nacional de Picos de Europa) (Asztúria, Kantábria, Kasztília és León) Tablas de Daimiel Nemzeti Park (Parque Nacional de las Tablas de Daimiel) (Ciudad Real, Kasztília-La Mancha) Cabañeros Nemzeti Park (Parque Nacional de las Cabañeros) (Ciudad Real és Toledo, Kasztília-La Mancha) Aigües Tortes és Lago de Sant Maurici Nemzeti Park (Parque Nacional de Aigües Tortes y Lago de Sant Maurici) (Lleida, Katalónia) Cabrera Nemzeti Park (Parque Nacional de Cabrera) (Mallorca, Baleár-szigetek) Teide Nemzeti Park (Parque Nacional del Teide) (Santa Cruz de Tenerife, Kanári-szigetek) Garajonay Nemzeti Park (Parque Nacional de Garajonay) (Santa Cruz de Tenerife, Kanári-szigetek) Caldera de Taburiente Nemzeti Park (Parque Nacional de de la Caldera de Taburiente) (Santa Cruz de Tenerife, Kanári-szigetek) Timanfaya Nemzeti Park (Parque Nacional de Timanfaya) (Gran Canaria, Kanári-szigetek)
Téli aktív turizmus – síterepek:
Az országban több mint harminc síterep található, nagy részük az északon magasodó Pireneusok hegyeiben. A legismertebbek: Baqueira Beret (Pireneusok), Formigal (Pireneusok), La Molina-Masella (Pireneusok), Candanchú és Boi Taüll (mindkettő Pireneusok) illetve a Granada közelében elterülő Sierra Nevada.
Források Baedeker Spanyolország (Ikon Kiadó Kft., Bp. 1992.) Földrajzi Világatlasz (Nyír-Karta Bt., Kossuth Nyomda, Bp. 2003.) Cartographia Világatlasz (Cartographia Kft., Bp. 2001-2002.) Világörökségek.lap.hu és Wikipédia Spanyolország világörökségei Tourspain spanyol nyelvű ingyenes kiadványai, prospektusai A WTO jelentése a 25. legtöbb turistát befogadó ország sorrendjéről (2007) INE (Instituto Nacional de Estadística), a Spanyol Nemzeti Statisztikai Hivatal adatai a beutazók létszámáról, nemzetiségéről, motivációk szerinti megoszlásáról (2001-2007) Jegyzetek
Külső hivatkozások bélyegkép|300px|left|A Baleár-szigetek térképe FITUR – Feria Internacional del Turismo (spanyol) Feria Internacional del Turismo Cultural (spanyol) English News Magazine Spain (angol) Birdwatching in Spain – Where to Watch Birds in Spain.The 100 best sites (angol)
Linkgyűjtemények: Spanyolországi utazás.lap.hu Camino.lap.hu – a vallási turizmus lapja Világörökség.lap.hu