Szűkebb értelemben fényforrásnak nevezünk minden eszközt, amely fény előállítására szolgál. Tágabb értelemben ide értjük az ibolyántúli és infravörös fényt kibocsátó tárgyat is.
Ez alapján megkülönböztethetők elsődleges fényforrások, amelyek a sugárzás kibocsátói, illetve másodlagos fényforrások, amelyek más fényforrások fényét verik vissza; tükrözik, szórják. Működési elv szerint léteznek természetes, kémiai, égésalapú, elektromos és egyéb fényforrások. 350px|bélyegkép|Sarki fény (Aurora borealis)
Természetes fényforrások
Égitestek A csillag olyan égitest, amely nukleáris energiát termel, így saját fénnyel rendelkezik, szemben a bolygókkal, amelyek központi csillaguk fényét verik vissza, és csak elenyésző saját sugárzást bocsátanak ki. A meteorok olyan kisebb kövek, porszemek, melyeket a Föld gravitációja magához vonz. A légkörbe érve a súrlódástól felhevülnek, ionizálják maguk körül a levegőt. Villám Elektromos gázkisülés, amely a talaj és felhők vagy a felhőrétegek között jön létre. Többnyire vonalas szerkezetű, de van felületi villám is, amely a felhők felületén keletkezik. Sarki fény A Föld északi és déli sarkánál a légkörbe behatoló töltött részecskék (elsősorban protonok és elektronok) által keltett átmeneti fényjelenség. 200px|bélyegkép|Kristály medúza Biolumineszcencia Élő organizmusokon belüli fénysugárzással járó reakció. Tribolumineszcencia Egyes anyagok fényt bocsátanak ki magokból, ha megkarcolják, megdörzsölik vagy összetörik őket. Magma Vulkáni tevékenység során keletkező képlékeny, izzó kőzet. Nem egynemű anyag, így hőmérséklete nagyon változó, annak függvényében, hogy mennyi hő szükséges egy adott kőzettömeg megolvadásához. Az izzó kőzet vöröses-narancssárgás fényt bocsát ki.
Kémiai fényforrások 200px|bélyegkép|Kemolumineszcencia Kemolumineszcencia A kemolumineszcens fénykibocsátás azokat a kémiai reakciókat kíséri, amelyeknek valamelyik terméke gerjesztett állapotban jön létre, s annak megszűnése egy fénykvantum keletkezésével jár. Fluoreszcencia A fluoreszcens anyag molekulái adott energiájú fény elnyelésekor magasabb energiájú állapotba kerülnek, majd visszaállnak nyugalmi helyzetükbe, de közben a felvett energia egy részét fény formájában adják le. Az energia egy része a folyamat során elvész, a kibocsátott fény kisebb energiájú, vagyis nagyobb hullámhosszú lesz, mint a gerjesztő fény. Foszforeszcencia A jelenség hasonlít a fluoreszcenciához, de a foszforeszcens anyagoknál az újra kibocsátott fény jelenléte tartósabb, a világítás a beeső fény kikapcsolása után több másodpercig, vagy akár percekig is eltart.
Égés alapú fényforrások 200px|bélyegkép|Fáklya
Davy-lámpa Humphry Davy angol kémikus kísérletei során felfedezte, hogy a sűrű szövésű drótszövet a rajta áthatoló lángot annyira lehűti, hogy az a sújtólég gyulladási hőmérsékletét nem éri el. Ez a biztonsági lámpa alapelve. Fáklya A legrégebbi ismert fényforrás. Ma már kevés kivételtől eltekintve csak dekorációs célokra használatos. Gázlámpa A gázlámpa gáz (pl. hidrogén, metán, szén-monoxid, propán, bután, etilén) égetésével állít elő látható fényt. Gyertya Az első méhviasz- és faggyúgyertyák az ókorban jelentek meg, ezeket mára paraffinból és sztearinból készült, szinte korommentesen égő gyertyák váltották fel. 200px|bélyegkép|Karbidlámpa Karbidlámpa A karbidlámpában a karbid és víz reakciójából acetilén gáz keletkezik, ami meggyújtva erős fénnyel világít. Olajlámpa Az első olajlámpa (mécses) több mint hatezer éve készült. Formája, előállítási módja az évszázadok során sokat változott. A működéséhez szükséges olajat igen változatosan állították elő a területi adottságoknak megfelelően, pl. növényi magvakból, répából, csalánból kivont olaj, bálna- és halolaj, nyers kőolaj. Petróleumlámpa Az egyszerűbb petróleumlámpák az olajlámpákhoz hasonlóan pamut kanóccal működtek. A másik változatban egy fémsókkal átitatott gázharisnya van, ami lánggal melegítve felizzik. Eleinte tóriumsókat használtak. A tórium bomlásakor a radon 220-as izotópja keletkezik, ezért ma már főleg ittriumot és cirkóniumot használnak helyette.
Tűz Éghető anyag fény- és hőhatással járó oxidációja.
Elektromos fényforrások
200px|bélyegkép|Izzólámpa Izzólámpa
200px|bélyegkép|LED-ek
Szénszálas izzó Az első izzólámpák növényi eredetű, csaknem tiszta szenet tartalmazó szálat tartalmaztak, teljesen vákuumba helyezve. Bonyolult gyártástechnológiája miatt szorította ki a fémszálas izzó. A legrégebbi, még működő szénszálas izzó több, mint 110 éve működik. Volfrám izzó Fényét egy vákuumban, vagy semleges gázban (kripton) izzó spirál alakú volfrámszál adja. Főleg az infravörös tartományban sugároz, a látható fény csak a kibocsátott elektromágneses hullámok kis hányadát teszi ki, így hatásfoka igen alacsony. Spektruma Planck-törvényből adódóan folytonos. Kiváló színvisszaadása és alacsony ára miatt a legelterjedtebb elektromos fényforrás. Tipikus fényhasznosítás: 9-15 lm/W Halogén izzó A lámpa búrájába halogén elemet (jódot vagy brómot) juttatnak. Spirálja a hagyományos volfrám izzóénál magasabb hőmérsékletű, ezért a búrát keményüvegből, vagy kvarcból készítik. Tipikus fényhasznosítás: 15-30 lm/W. Gyakran hivatkoznak rá, mint energiatakarékos izzóra, jobb fényhasznosítása miatt. A kompakt fénycsöveket csak tévedésből nevezik energiatakarékos izzónak; azok energiatakarékos fényforrások.
Mágneses indukciós fényforrás Nikola Tesla találmányán alapuló mágneses indukciós elven működő energiatakarékos, kiugróan magas élettartamú (100.000 üzemóra - DMLS indukciós fényforrás esetén) fényforrás típus, mely a fénycsövekhez hasonlóan gáztöltettel bíró zárt fénycső melyben a gáz áramlását mágneses indukció generálja. Hosszú élettartama, homogén fénye és a hozzá tartozó speciális ballaszt (működtető) az egyik legkorszerűbb és ár/érték arányban legkitűnőbb választás főként ipari létesítményekben, raktárakban, üzemekben, de akár irodai környezetben, kültéren is.
Elektrolumineszcencia Félvezető kristályt akceptor és donor atomokkal adalékolva egy p és egy n típusú réteget alakítanak ki. Ha az így kialakult p-n átmenetre nyitóirányú feszültséget kapcsolunk, az n rétegből elektronok vándorolnak a p rétegbe, ahol lyukakkal rekombinálódnak. A rekombináció eredményeként energia szabadul fel, amely (az anyag szerkezetétől függő) meghatározott hullámhosszúságú fény formájában sugárzódik ki. Tipikus fényhasznosítás: 30-60 lm/W, azonban van olyan fehér LED, amelynek a fényhasznosítása eléri a 150 lm/W értéket is. Jelenleg még elsősorban jelzőlámpa funkciójukat használják, nagy megbízhatóságuk és a viszonylag hideg fény-előállítás miatt.
Kisnyomású gázkisülő lámpák 200px|bélyegkép|Fénycsövek 200px|bélyegkép|Neon glimmlámpák 200px|bélyegkép|Kén indukciós lámpa 200px|bélyegkép|Higanylámpa
Kisnyomású nemesgáz-, illetve higanygőz-gerjesztéssel állítják elő a sugárzást, rendszerint ultraibolya-sugárzást, amit a búra falra felvitt fénypor segítségével látható fénnyé alakít. Jellegzetességük, hogy a kibocsátott fény spektruma nem folytonos, hanem vonalakból áll.
Készíthető egy gázterű háromelektródás fénycső, vagy kis-, illetve nagynyomású fémgőz lámpa is. Induktív előtétekkel az 50 Hz-es háromfázisú hálózat vonali feszültségei közé kapcsolva, a három elektróda között folyamatos (forgó) kisülést létesít. A kisülőcsőben kialakuló folyamatos ionizáció miatt nyugodtabb a fénye és jobb a hatásfoka, mint a hagyományos kételektródás, egyfázisú megoldásoknak. Fénycsövek A fénycsőben alacsony nyomású higanygőz található, ami villamos árammal való gerjesztés hatására UV fényt bocsát ki. A fénycső UV-szűrős burkolatának belső felületén fénypor-keverék található, mely az UV fény hatására látható fényt bocsát ki. A fény színe vagy színhőmérséklete, színvisszaadó képessége a fénypor típusától függ, mely a fénycső adattábláján megtalálható. Széles körben elterjedt, jó hatásfokú alakú fényforrás. Gyakran tévesen neoncsőnek nevezik, ami egy ezzel még csak össze sem hasonlítható, dekorációs célú világítástechnikai eszköz, pl. reklámvilágításra. A fénycső tipikus fényhasznosítása: 70-95 lm/W. Kompakt fénycsövek Az egyenes cső helyett, hajlított, vagy több kisebb csőből összeállított fénycső. Gyakran használnak beépített elektronikus előtéttel ellátott változatokat. Ezeket néha tévesen "energiatakarékos izzónak" nevezik. Tipikus fényhasznosítás: 50-80 lm/W. A fénycső és a kompakt fénycső közötti különbség részben a hajlítás módjában van, részben a gerjesztési frekvenciában (a kompakt fénycsöveket kb. 50 kHz frekvenciával gerjesztik). Indukciós lámpa Az indukciós lámpában a fénygerjesztés azonos módon történik, mint a fénycsövekben, az elektromos energia betáplálásában van lényeges különbség. Ezek a fényforrások nem tartalmaznak elektródokat, a kisüléshez szükséges villamos mezőt nagyfrekvenciás áram gerjeszti, ami egy tekercsben folyik. A tekercs nem érintkezik közvetlenül a kisülési térrel, hanem a búrának egy kesztyűujjhoz hasonló betüremkedő részében helyezkedik el. Tipikus fényhasznosítás: 50-80 lm/W. Nátriumlámpa A legmagasabb fényhasznosítású, elterjedt fényforrás. Fénye monokromatikus, ezért nem teszi lehető a különböző színek megkülönböztetését. Magyarországon nem használják. Tipikus fényhasznosítás: 200 lm/W.
Nagynyomású gázkisülő lámpák Igen nagy felületi fényességű nagy fényhasznosítású fényforrások. Kis teljesítményű változataik ritkák. (<250W)
Készíthető egy gázterű három elektródás nagynyomású kisülőcső is. Induktív előtétekkel, az 50 Hz-es háromfázisú hálózat vonali feszültségei közé kapcsolva, a három egymástól egyenlő távolságban elhelyezett elektróda között folyamatos (forgó) ívkisülés létesül. A kisülőcsőben kialakuló folyamatos ionizáció miatt , nyugodtabb a fénye, és jobb a hatásfoka mint a hagyományos egyfázisú kételektródás megoldásoknak. Higanygőzlámpa Az egyik legrégebbi nagy nyomású lámpa. Közvilágításban még alkalmazzák, de visszaszorulóban van. Színe jellegzetesen sápadt fehér. Tipikus fényhasznosítás: 50 lm/W A lámpában lévő higany teljes elpárolgásához, gőzzé alakulásához néhány percre van szükség, a lámpa csak ez után világít teljes fényével. A kikapcsolt lámpa viszont csak akkor gyújtható be újra, ha teljesen lehűlt. Nagynyomású nátriumlámpa Közvilágítási célra a legelterjedettebben használt fényforrás, elsősorban gazdaságossága, és magas élettartama miatt. Színe narancssárga, színvisszaadása gyenge. Tipikus fényhasznosítás: 130 lm/W 200px|bélyegkép|Fémhalogén lámpák Fémhalogén lámpa Különböző fémek jodidjaival, néha bromidjaival adalékolt lámpa. Különböző fémek kombinációjával egyedi színeket vagy kiváló színvisszaadást tesz lehetővé. Tipikus fényhasznosítás: 90-110 lm/W Xenonlámpa Leginkább a gépjárműtechnikában alkalmazott, gyors gyújtású lámpa. Erősen pontszerű fénye és jó színvisszaadása miatt vetítéstechnikában is alkalmazzák.
Egyéb fényforrások 200px|bélyegkép|Cserenkov-sugárzás 200px|bélyegkép|He-Ne lézer
Radiolumineszcencia A radiolumineszcens anyag ionizáló (pl. béta) sugárzás hatására bocsát ki fényt. A foszfor a tríciumból kiszabaduló elektronok hatására világít. A két elem keverékét pl. vészkijárat-jelzőtáblák készítésénél használják. Szonolumineszcencia A szonolumineszcencia hang (szono) hatására létrejövő fénykibocsátás. Nagy energiájú, jól fókuszált ultrahang folyadékokban üregeket hoz létre. Az üregek gyors összeomlásakor keletkező energia hő és fény formájában sugárzódik ki. Hőmérsékleti sugárzás