Csepregi Lajos (Lápafő, 1818. november 1. (keresztelés)Lápafői ref. keresztelési anyakönyv, 1818. év. – Gödöllő, 1890. február 14.) énekes-színész, színházi titkár, színházvezető, drámafordító.

Élete

Református szülőktől származott, apja Csepregi Sámuel iskola rektor, anyja Rózsás Eszter. Gazdasági pályára készült, hajlamai azonban a színészetre terelték. Előbb vidéki, de nem szereplő színész lett, majd egyre inkább a színügy munkása. 1938–1839-ben került a Nemzeti Színházhoz, hol mint kardalnok, színész, énekes, ügyelő, gondnok működött. 1843–1846 között a gróf Károlyiaknál gazdasági írnok volt, utána azonban ismét visszatért a színházhoz és régi szenvedélyének élt. 1860-ban Szigligeti Edétől vette át a titkári munkakört. Mikor Zichy Antal 1871-ben intendánsi állásáról leköszönt, a félesztendei interregnum alatt rábízták a színház adminisztratív igazgatását.

Igen kiművelte magát és sok idegen nyelvet jól megtanult. A Nemzeti Színház három első évtizedében ő fordított le legtöbb színdarabot (francia, angol, olasz, német nyelvekről) a játékrend számára. Prózáját a színészek véleménye szerint jól lehetett beszélni a színpadon. A Nemzeti Színház első félszázadának krónikása volt.

Pontos, szorgalmas, érdes modorú ember volt. 1889. január 1.-én nyugdíjaztatott, ekkor koronás arany érdemkeresztet kapott és Gödöllőre költözött, ahol 1890. február 14-én agyonlőtte magát. A Radnótfáy-alapból, melyet ő kezelt, hiányzott és midőn e miatt a királyi ügyész elé idézték, maga vetett véget életének, mire Podmaniczky Frigyes báró, a Nemzeti Színház volt intendánsa, a hiányt rögtön kifizette.

Csepregi utolsó levelében, melyet 1890. február 12.-én nejéhez írt, ártatlannak vallotta magát és szerencsétlenségének okát a pénztárkezelésben való teljes járatlanságának tulajdonította. A levél még abban az évben a Színészek Lapjában (8. szám) megjelent.

Munkái

A vindsori vig nők, vig opera 3 felv. Shakespeare után irta Mosenthal, zenéje Nicolai Ottótól. Pest, 1859 Dinorah, vagy a ploermeli búcsu, vig opera 3 felv. Carré Mih. és Barbier után, zenéje Meyerbeertől. Uo., 1860 Lalla Roukh, vig opera 2 felv. Carré és Battu után. Uo., 1863 A pártbaj, dr. 5 felv. Ferrari Pál után, olaszból ford. Uo., 1872 (Nemz. Szinh. Könyvt. 33.) II. Károly Anglia királya, tört. vigj. 5 felv. Giacometti Pál után. Bpest, 1873 (Nemz. Szinház Könyvtára 46.) A mentor, vigj. 3 felv. Fredro J. S. után. Uo., 1875 (Nemz. Szinház Könyvtára 56. és Arad, 1877.)

Perthes Karolina életrajzát írta a Család Könyvébe (III. 1857.)

Fordított 65 színművet és 7 opera- és operettszöveg-könyvet. Ezek betűrendben a következők: Apát keres, Scribe és Vanderbuch után; Antverpi árvák, Bouchardy (Egressy Bénivel); Attila, opera, zenéje Verditől; Benoiton család, Sardou; Bohó Misi de Hájas, Goldschmidt (Aszalaival); Családi dráma, Carré és Barbier (Egressivel); Diogenes, Pyat Bódog; Edda, Weilen; Egy napi dicsőség, Deligni; Egy szinésznő élete, Bourgeois; Elizondói leány, operette, zenéje Offenbachtól; Evangelium és családélet, Souvestre (Egressyvel); Fehér és piros rózsa, Shakespeare (Tóth Józseffel); Férjem kószál, Carmon; Fiammina, Uchard Mario; Fortunio dala, operette, Cremieux és Halevy, zenéje Offenbachtól; A Gyárnok, Souvestre Emil; Hála Istennek terítve van, Gozlan; Három mellény, Desnoier; Házasság pénzért, Scribe; Herman gróf, Dumas (Egressyvel); Johanna és Jeanette, Scribe (Nemz. Szinház Zsebkönyve 1848.) Jól őrzött leány, Labiche; Kákán csomó, Bornier; Kápolna, Gozlan; Kedves, Girardin; Két anya gyermeke, Soulié; Két Philibert, Picard; Királyi csók, Bayard; Koldus nő, Bourgeois; Kőműves, Bayard; Lakat, Aldridge; Lavater, Dumanoir; Lecouvreur Adrienne, Scribe (Egressyvel); Londoni arszlánok, Bourcicault; Marianna, Bourgeois (Egressyvel); Marquisné vacsorája, Michel; Marsan herczegnő, D'Ennery; Márvány hölgyek, Borrier; Megyek Amerikába, Bayard; Narancsárusnő, Masson; Nem mind arany a mi fénylik, Thomas; Nép és aristokratia, Dumersan és Delaborde (Egressyvel); Női harcz, Scribe; Pénz, dicsőség és nők, Cogniard és Delaborde; Saint-Georges lovag, Mellesville és Roger de Beauvoir; Sheridan, Langlé Aylié; Szamártej, Gabriel és Dupenty; Szerelmes pap, Laurener; Szökőév, Bukstone; Titkos ügyvivő, Hackländer; Tudtán kivül kém, Mellesville és Duveyrier; Tücsök leánya…; Válság, Feuillet; Veronai két nemes, Shakespeare (Tóth Józseffel).

A színházi év-, zsebkönyvek és almanachok, általában egyszerűen az előadott darabok címének felsorolására szorítkoztak, a szerzők nevének megemlítése nélkül. A Nemzeti Színház zsebkönyvét azonban 1868-tól Csepregi a színház titkáraként adta ki 1875-ig.Jónás Alfréd: Színházi évkönyvek, zsebkönyvek és almanachok a Nemzeti Múzeum Széchényi Könyvtárában, Magyar Könyvszemle LXIII. év. Harmadik folyam 3. füzet epa.oszk.hu - 1939. Júli.-Szept.Tóth Lajos: A Nemzeti Színház zsebkönyvei (502-504. oldal), Irodalomtörténeti Közlemények 41. évf. 4. füzet epa.oszk.hu - 1931.

Jegyzetek

Források

Kategória:Magyar írók Kategória:Magyar színészek Kategória:Magyar műfordítók Kategória:Református magyarok Kategória:Öngyilkos személyek Kategória:1818-ban született személyek Kategória:1890-ben elhunyt személyek