Egy, kettő, három (film, 1961)

Az Egy, kettő, három (One, two, three) 1961-ben bemutatott amerikai filmvígjáték, mely Molnár Ferenc azonos című színdarabja alapján készült. Az egyetlen irodában, valós időben játszódó színdarabhoz képest a karakterek személyiségjegye más, indítékuk sem azonos. A lényegesen kibővített cselekmény a megosztott Berlinben játszódik, néhány hónappal a határok lezárása és a berlini fal építése előtt. A kapitalizmust, kommunizmust, a burkoltan még jelenlévő nácizmust kifigurázó bő humorú, igen gyors tempójú vígjátékot Billy Wilder rendezte. A film szinte teljes egészét eredeti berlini helyszíneken, többek között a Coca-Cola üzemében forgatták.

A film a címét az eredeti színdarab után kapta, miszerint lehetséges egy embert egyetlen óra alatt átalakítani, mint egy bűvészmutatványban: „egy, kettő, három, abrakadabra, s láss csodát“.

Cselekmény

1961, Berlin. A város már régóta szektorokra osztott, de a keleti és nyugati városrész között még szabad az átjárás. Nyugaton zajlik az újjáépítés és pezseg az élet, a keleti rész még romokban, de a nyugat elleni ideológia hadviselés minden fronton zajlik. C.R. MacNamara, barátainak csak Mac, középkorú amerikai üzletember, a Coca-Cola cég berlini üzletágának a főnöke. Előtte a Közel-Kelet volt a terepe, de Benny Goodman miatt lefokozták és több kellemetlen kitérő után Berlinbe helyezték (Benny Goodman jótékonysági koncertet tartott volna, de a gépe homokviharba került és emiatt nem érkezett meg, a harmincezres tömeg haragjában a nagykövetség elé vonult, a rendőrség a tüntetőket szétverte, azok meg bosszúból felgyújtották a Coca-Cola helyi palackozó üzemét). Titkárának el is panaszolja, azelőtt kilenc ország, most meg egy fél város a felségterülete, de az is bármikor felrobbanhat...

Berlinben az üzlet remekül megy, csak a demokráciát megszokni nem képes, túl fegyelmezett, bokacsattogtató alkalmazottakat viseli nehezen. Titkára a szolgálatkész Schlemmer, aki a háború alatt a berlini földalattit vezette (ezért úgymond semmit nem tudott a fent zajló eseményekből, ugyanis nekik ott lent senki nem szólt mi zajlik a felszínen). Titkárnője, egyben szeretője Fräulein Ingeborg, a platinaszőke, egyszerre jéghideg és tűzforró német bombázó. Mac legújabb terve, hogy Peripecsikov elvtárs és még két szovjet üdítőipari szakember (valójában egymást figyelő ügynökök) segítségével betörjön a szovjet piacra, ettől azt reméli, európai igazgatóvá nevezik ki Londonban. A szovjet elvtársakat Ingeborg látványa teljesen megbolondítja, ragaszkodnak hozzá, hogy ő vigye majd át a szerződéstervezetet Kelet-Berlinbe. Mac felesége a két gyerekkel épp Velencébe indulna nyaralásra, amikor Amerikából hívás jön, a nagyfőnök kéri, két hétig vigyázzanak a Berlinbe érkező 17 éves butuska, naiv, hisztis, meglehetősen forró vérű és nehezen kezelhető lányára. Azt is közli, hogy a cég üzletpolitikájába nem fér bele a keleti terjeszkedés. A család velencei nyaralása, Mac két szép hete Ingeborggal, valamint a szovjet piacra betörés odalett.

A két hétből lett két hónap viszonylag nyugalomban telik el, mikor a nagyfőnök jelzi, repülővel másnap Berlinbe érkezik, hogy hazavigye a lányát. Ugyanekkor csöng a telefon, felesége hívja, Scarlett eltűnt, érintetlen az ágya, nem tudni hol van. A cég sofőrje elárulja, hogy a lány minden éjjel keletre megy és csak reggel jön vissza, ő hozza és viszi, de erre nagyon komoly oka van, napi 50 márka a fuvarért és 50 a hallgatásért. Mac pánikba esik, ha nem tud elszámolni a lánnyal, neki vége. Már riadóztatná a rendőrfőnököt, a nagykövetet, mikor beállít az eltűnt Scarlett. Közli, szerelmes lett Ottóba, egy kelet-berlini kommunista fiúba, aki a ház előtt várakozik. A motorkerékpáros fiú Scarlett kérésére nagy nehezen feljön, majd szónoklatot tart a kapitalizmus romlottságáról és a kommunizmus dicsőségéről, szavait hallgatva Scarlett el van olvadva a szerelemtől és az elragadottságtól. Közli, hiába jön holnap a papa, ők már titokban összeházasodtak és az esti vonattal utaznak Moszkvába, mire ide ér, ők már a Vörös téren sétálgatnak. A vonat esti indulásáig mindketten hazamennek pakolni.

MacNamara eldönti, hogy a szökést bármi áron meg kell akadályozni. Úgymond nászajándékul Ottónak adja a falon lévő, a Yankee Doodle dallamát zenélő kakukkosórát. Schlemmer a motor kipufogójára egy „oroszok menjetek haza“ feliratú léggömböt erősít. A léggömb eredetileg keleti volt, „jenkik menjetek haza“ feliratát Schlemmer festette át. A fiú visszamegy keletre, de mire átér, a kipufogógáz felfújja a léggömböt. A rendőrök pont akkor érik utol, amikor a kakukkosóra is működésbe lép a Yankee Doodle dallamával. A fiú hiába tiltakozik, hogy párttag és elkötelezett kommunista, amerikai propaganda és kémkedés vádjával beviszik a rendőrségre.

A probléma megoldódott volna, ám ekkor még rosszabb helyzet áll elő. Kiderül, hogy Scarlett terhes, tehát apát kell felmutatni, vagyis Ottót ki kell hozni a keleti rendőrségről. Erre csak Peripecsikov képes, az akcióért Ingeborg a fizetség, akire régóta pályázik. Az üzletet a lerobbant Hotel Patyomkinban (előző nevei Hotel Göring, Hotel Bismarck) kötik meg, egy hektikus buli keretében. Otto ekkorra a kínzások hatására már bevallotta, hogy amerikai kém, alá is írta a vallomását. Peripecsikov és elvtársai szovjet rendőröknek mondva magukat kihozzák a rendőrségről, ezután az amerikaiak visszaindulnak vele nyugatra. Mivel egy ügyes trükkel a „vételárat“, Ingeborgot is visszaszöktetik, Peripecsikovék a nyomukba erednek, az akcióból humoros Mercedes-Moszkvics autós üldözés lesz a romos Kelet-Berlinen át. Az üldözés során a szovjetek Moszkvicsa fokozatosan szétesik, majd a Brandenburgi kapu egyik oszlopán rommá törik.

Ottó visszamenne keletre, de mivel bevallotta, hogy amerikai kém, ott börtön vár rá. Noha még mindig hisz az eszmében, rájön, itt kommunista, ott kém, nincs hazája, nincs semmije. Mac eszébe juttatja, hogy van viszont egy gazdag felesége. Ekkor megcsörren a telefon, a főnök már Londonban van, ahol egy üzenetből megtudja, hogy hamarosan nagypapa lesz. A táviratot Mac felesége küldte. Főhősünk kénytelen azt hazudni, hogy Scarlett férje egy kiváló családból származó, tanult, szorgalmas, kulturált fiatalember. Három órája maradt a londoni járat megérkezéséig, vagyis a szedett-vetett, ágrólszakadt Ottó teljes átalakítására is ennyi ideje van csak.

Mac riadót és teljes mozgósítást rendel el osztályán, amitől Schlemmer bokáját összecsapva fellelkesül: „ó, azok a régi szép idők“. MacNamara igen határozott intézkedésekbe kezd. Elegáns ruha-, cipő- és kalapszalonoktól kér azonnali kiszállítást, fodrász, manikűrös, ügyvéd, jegygyűrűs, nyakkendős, virágos is azonnal kell. Az iroda hamarosan egy ruhakereskedésre kezd hasonlítani. Amikor meghozzák az ebédet, kiderül, Ottót meg kell tanítani kulturáltan enni is. Az átalakítás szépen halad, de Ottó kissé naiv és utópista kommunista eszméi maradnak.

A származással viszont továbbra is gond van. Waldemar von Droste-Schattenburg gróf az egyik legrégibbi német nemesi család sarja. Tökéletesen elszegényedett, jelenleg a Kempinsky szálloda mosdójában dolgozik, mint vécésbácsi, de úri modora és méltósága ennek ellenére megmaradt. Bizonyos összeg fejében vállalja, hogy Ottót fiává fogadja és a nevére veszi. Ötszáz dollár extra pénz fejében a családi címert is odaadja, valamint egy képet a háborúban lebombázott családi kastélyról. A kastélyt nem az amerikai légierő, hanem a török csapatok bombázták le, 1683-ban...

Ruha és cím már van, ezután egy névleges állást kreál számára, ő lesz a palackozási üzemág vezetője. Ottó kinézetre már tökéletes úriember, de kommunista eszméi továbbra is megmaradtak, amikor beállít a lóvá tett és felháborodott Peripecsikov elvtárs. Ottó vissza akar vele menni keletre, de az nehéz lesz, Peripecsikov ugyanis a botrányos eset után beárulta a két másik ügynököt, majd egyikük papírjával átszökött nyugatra. Mentsége, ha ő nem teszi meg azokkal, ők tették volna meg vele. Ottó ezeket hallva végképp kiábrándul nem csak az eszméből, de a teljes emberiségből is. Mivel Peripecsikovnak az ellopott szovjet árukkal való üzleteléshez szüksége van egy két nyelven beszélő titkárnőre, kéri az odaígért Ingeborgot. Ellenállhatatlan ajánlata: könnyű munkakör, rugalmas munkaidő, sok szabadidő, igen jó fizetés, sok utazás és rengeteg járulékos szolgáltatás... Mivel Mac teljesen biztos a londoni állásában, átengedi neki titkárnőjét.

Scarlett szülei megérkeznek a repülőtérre, csak perceken múlt a teljes siker. Az egész család el van ragadtatva az átvedlett Ottótól, viszont az akció túl jól sikerült, a „kifogástalan származású és neveltetésű, szorgalmas Otto von Droste-Schattenburg", aki három órával korábban még Otto Ludwig Piffl néven ágrólszakadt kommunista volt, lesz kinevezve Londonba európai igazgatónak. Cserébe MacNamarát is kiemelik, az atlantai központban lesz aligazgató, amit az Atlantát és az unalmas életmódot nem kedvelő Mac büntetésnek érez, az évek óta tartó folyamatos ide-oda költözködésektől és a férje nagyon szolgálatkész titkárnőitől megcsömörlött felesége viszont a legnagyobb örömmel fogad.

Szereposztás Szerep SzínészSzereposztás az IMDb.com szerint Magyar hangja (1. szinkron) Magyar hangja (2. szinkron) C.R. MacNamara, a Coca-Cola cég berlini igazgatója James Cagney Maros Gábor Barbinek Péter Phyllis MacNamara, a felesége Arlene Francis Menszátor Magdolna Bessenyei Emma Otto Ludwig Piffl, keletnémet kommunista ifjonc Horst Buchholz Rékasi Károly Wendell P. Hazeltine, amerikai igazgató Howard St. John Perlaki István Dobos Imre Scarlett Hazeltine, a lánya Pamela Tiffin Tóth Auguszta Vadász Bea Melanie Hazeltine, a felesége Loïs Bolton Czigány Judit Csíky Ibolya Schlemmer, készséges titkár Hanns Lothar Borbély László Berzsenyi Zoltán Peripecsikov felügyelő, kövér szovjet elvtárs Leon Askin Ujlaki Dénes Medgyesfalvy Sándor Borogyenko, kopasz szovjet elvtárs Ralf Wolter Csuja Imre Vári Attila Miskin, bajuszos szovjet elvtárs Peter Capell Palóczy Frigyes Bolla Róbert Fritz, MacNamara sofőrje Karl Lieffen Varga T. József Waldemar von Droste-Schattenburg gróf Hubert von Meyerinck Buss Gyula Kiss Csaba Zeidlitz, MacNamara ügyvéde Karl Ludwig Lindt Melis Gábor Meleg Vilmos Ingeborg kisasszony, MacNamara szőke titkárnője Liselotte Pulver Kiss Erika Krause, a palackozó üzem vezetője John Banner Végh Ferenc Berta, házvezetőnő Rose Renée Roth Némedi Mari Bányai Irén Rövidárus Jaspar von Oertzen Kardos Gábor Újságíró, egykori SS-tiszt Til Kiwe Török Sándor Dr. Bauer, háziorvos Henning Schlüter Meleg Vilmos A Hotel Patyomkin zenekarának karmestere, énekese Friedrich Hollaender (saját hangján) (saját hangján)

Koncepció és forgatás

A film Molnár Ferenc 1929-es színműve alapján készült, melyben egy bankigazgatónak mindössze egy órája van, hogy a nála vendégeskedő millimoslány nagyon egyszerű taxisofőr férjét elfogadható vejjé faragja. Billy Wilder ezt a történetet faragta át újabb cselekményvonal beiktatásával olyan politikai vígjátékká és hidegháborús szatírává, mely a háború utáni német „romfilmek“ (trümmelfilm) hangulatát is hozza. A cselekmény helyszíne egy bankigazgató irodája helyett az Európa megosztottságát és a hidegháborús hisztériát jelképező Berlin lett, azon belül is az egyik legamerikaiabb termék, a Coca-Cola berlini palackozó üzeme.

Cél volt egy üresjárat és lassítás nélküli, felfokozott tempójú, poénözönös vígjáték, melyben visszafogottan és humorosan ugyan, de az amerikai életforma ugyanúgy kigúnyolásra kerül, mint a kommunizmus, vagy a Németországban a felszín alatt még jelenlévő nácizmus. A filmben számos aktuálpolitikai utalás történik, pl. az NDK felvonulók Kennedyt és az U-2 kémrepülő ügyet említő plakátjai. MacNamara neve is az 1961-ben megválasztott Robert McNamara védelmi miniszterre utal, főként a nagyon hasonló arc és frizura miatt.