Ladislav Fuks cseh regényíró. Főleg pszichológiai regényekre összpontosított, a Csehszlovákia német megszállása alatt élő emberek kétségbeesését és szenvedését ábrázolva. Korának egyik legjelentősebb és legötletesebb cseh írójának tartották.
Élete és munkássága Fuks Prágában született 1923. szeptember 24-én, Vaclav Fuks (rendőr) és Marie Frycková Fuksová fiaként. A Truhlářska utcai gimnáziumban tanult, ahol először volt szemtanúja zsidó barátai náci üldözésének. 1942-ben gondnok volt Hodonínban, az ArbeitseinsatzAz Arbeitseinsatz a náci Németországon belüli internáltak kényszermunka (németül: Zwangsarbeit) intézményeinek a neve volt a második világháború idején. tagjaként.
Később filozófiát, pszichológiát és művészettörténetet tanult a prágai Károly Egyetem Filozófiai Karán, ahol 1949-ben doktorált. Tanulmányai után a Nemzeti Örökségvédelmi Igazgatóság tagja, 1959 után pedig a Nemzeti Galériában dolgozott. Az 1960-as években lett hivatásos író. Nagy figyelmet keltett debütáló munkája, a Pan Theodor Mundstock, amely 1963-ban jelent meg, majd egy évvel később Mí černovlasí bratři című novellagyűjteményével.
A kommunista időszakban Fuks azt mondta, hogy "szívesebben választotta a megbékélést és a toleranciát, mint a vakmerő dacot és az ellenállás bátorságát". Az 1970-es évekből származó munkáinak egy része erősen kötődik a korszakhoz, amelyben létrejött; Például a Návrat z žitného pole (Visszatérés a rozsföldről) az 1948-as kommunista puccs utáni emigráció elleni regény. Tagja volt a Cseh Írók Szocialista Szövetségének (Svaz českých spisovatelů) is. Bár szerzett némi nemzetközi elismerést, élete utolsó éveiben egyedül és barát nélkül maradt. 1994-ben halt meg a prágai Dejvice negyedben, a Národní obrany 15. szám alatti lakásában.
Művei Zámek Kynžvart (Kynžvarti kastély) – 1958: Szakmai tanulmány Pan Theodor Mundstock (Mundstock úr) – 1963: Egy prágai zsidó története, aki folyamatosan attól tart, hogy koncentrációs táborba deportálják. Igyekszik felkészülni – egy fadeszkán alszik, éhségtől kínozza magát, és nehéz dolgokat cipel. Emellett gyakori hallucinációkat és beszélgetéseket él át saját árnyékával. Mundstock úr – Európa, Budapest, 1965 (Modern könyvtár) · · Fordította: Zádor Margit, utószó: Zádor András Mí černovlasí bratři (Fekete hajú testvéreim) – 1964: Egy fiú története, aki a megszállás miatt elveszíti az összes zsidó barátját – novellagyűjtemény, amely az egyéni sorsukat jelzi. Variace pro temnou strunu (Változatok sötét húrra) – 1966: Csehszlovákia németek megszállása előtti élet története egy kisfiú szemével. A valóság keveredik a mesékből, történetekből és pletykákból származó ötletekkel, amelyeket a fiatal fiú a család szolgájától hall. Változatok sötét húrra – Európa, Budapest, 1968 · · Fordította: Zádor András · Illusztrálta: Engel Tevan István Spalovač mrtvol (A hullaégető) – 1967: Pszichológiai horrortörténet egy krematóriumi munkásról, aki a náci propaganda és a keleti filozófia hatására mániákussá válik, meggyilkolja az egész családját, hogy halállal "megtisztítsa" őket. Ebből 2969-ben filmA hullaégető (film) készült Rudolf Hrušínský, Fuks társszerzője főszereplésével, Juraj Herz rendezésében. A hullaégető – Európa, Budapest, 1971 · Fordította: Zádor Margit A hullaégető – General Press, Budapest, 2003 · · Fordította: Zádor Margit Smrt morčete (A hörcsög halála) – 1969: 10 balladikus novellából álló gyűjtemény zsidó motívumokkal. Myši Natálie Mooshabrové (Natalia Mooshabrová egerei) – 1970. Mooshaberné egerei – Európa, Budapest, 1984 · · Fordította: Zádor Margit Příběh kriminálního rady (A bűnügyi jogtanácsos meséje) – 1971. Az utolsó ügy – Európa, Budapest, 1979 · · Fordította: Zádor Margit Oslovení ze tmy (Hang a sötétből) – 1972 Utazás az ígéret földjére / Hang a sötétből – Európa, Budapest, 1975 · · Fordította: Zádor Margit Nebožtíci na bále (Boldogultak bálja) – 1972 Boldogultak bálja – Európa, Budapest, 1977 · · Fordította: Zádor Margit · Illusztrálta: Ivan Popovič Boldogultak bálja – Háttér, Budapest, 1990 · · Fordította: Zádor Margit Návrat z žitného pole (A visszatérés a rozsföldről) – 1974 Mrtvý v podchodu (Halottak márciusa) – 1976 Pasáček z doliny (Pásztorfiú a völgyből) – 1977 Křišťálový pantoflíček (A kristálypapucs) – 1978 Obraz Martina Blaskowitze (Martin Blaskowitz arcképe) – 1980 Martin Blaskowitz arcképe – Európa, Budapest, 1983 · · Fordította: Rácz Olivér Vévodkyně a kuchařka (A hercegnő és a szakácsnő) – 1983 Cesta do zaslíbené země (Utazás az ígéret földjére) – 1990 Utazás az Ígéret Földjére / Hang a sötétből – Európa, Budapest, 1975 · · Fordította: Zádor Margit Moje zrcadlo (Tükröm) – 1995: Posztumusz emlékiratok.
Jegyzetek
Fordítás
További információk
ujszo.com
Kategória:1923-ban született személyek Kategória:1994-ben elhunyt személyek Kategória:Cseh regényírók Kategória:LMBT költők, írók Kategória:Prágaiak