A Visegrádi-hegység (németül: Plintenburger Gebirge) a Dunakanyar felett emelkedő vulkanikus eredetű hegyvonulat, amely szerkezetileg az Északi-középhegység középtája, földrajzilag azonban többnyire a Dunántúli-középhegység Dunazug-hegyvidékéhez sorolják. Az Északi-középhegység többi középtájával ellentétben a Duna jobb partján található. A hegyvonulatot a Pomázt Esztergommal összekötő egyenes mentén húzódó Dera- és Szentléleki-patak völgye választja el déli szomszédjától,.a Pilis-hegységtől. A hegység névadója a hegység északi oldalán, a Dunakanyarban, a Visegrádi-szorosban elhelyezkedő Visegrád kisváros. Az Országos Kéktúra is áthalad rajta. Régészeti jelentősége kiemelkedő. A trianoni békeszerződés előtt, a Szentendre-Visegrádi-hegységként említette a szakirodalom.
Kialakulása A hegység kialakulása a földtörténeti triász korig vezethető vissza. A terület több, mint 200 millió éven keresztül változatos, főleg tengeri, részben szárazföldi üledékképződés színtere volt. A felső triászban sekély tengeri karbonátos üledék rakódott le.
Az oligocén kor elején, kb. 35 millió évvel ezelőtt a hegység helyén egy, a mai Duna-deltavidékhez hasonló jellegű üledékgyűjtő terület alakult ki. A késő oligocénben tengerszint-süllyedés következett be, melynek hatására mocsaras, tengerparti őstáj alakult ki.
A hegység mai arculatát a fiatal, 14–15 millió éves, középső miocén kori vulkanizmus alakította ki. Az mocsári környezetben indult meg az a vulkáni tevékenység, ami a hegységet kialakította. A kisebb vulkáni kúpok és lakkolitok mellett egy hatalmas kaldera is rekonstruálható. A hegység a Börzsönnyel rokon, miocénkori vulkanikus eredetű andezitből épül fel.
A hegység kialakulása két szakaszra bontható. Ennek első szakaszából származó korai termékek egyrészt a felszín alatti kis mélységben megszilárduló telérkőzetek, szubvulkáni testek (lakkolitok) vagy lávadómok, dagadókúpok (extrúziók), másrészt ún. freatomagmás robbanásos kitörések nyomán képződött vulkáni törmelékek. Ez utóbbiak a karszt- és rétegvizekkel érintkezve nagyon heves robbanásokat produkálhattak, mert a területet piroklasztitokkal főleg ignimbritekkel borította el. Az első szakasz termékei andezites-dácitos összetételűek. Azonosítható központjaik Strázsa-hegy, Lencse-hegy, Babos-hegy a dunabogdányi Csódi-hegy stb.
A kialakulás második szakaszának vulkanitjai kőzettanilag piroxén-amfibolandezites, kitöréstermékek szempontjából pedig blokk- és hamuár-üledékek, néhol horzsakövek voltak. Az első nagyméretű, jó 10 km átmérőjű andezites rétegvulkán beszakadt peremének maradványa (szomma) a 700 m-es Dobogó-kőig húzódó gerincív, ami kisebb-nagyobb megszakadásokkal az Urak asztalánál át egészen a Nagy-Villámig azonosítható. A későbbi vulkáni működések hozták létre a „köveket”: a Prédikálószék és a Vadálló-kövek is így jöttek létre. A második szakasz végén alakul ki a Keserű-hegyi rétegvulkán, aminek maradványai a Keserű-hegy, majd a Lepence-völgyi lealacsonyodás után az Öreg-Pap-hegytől a Mátyás-hegyig ereszkedő vulkanitokban ismerhető fel.
Tehát 16 és 14 millió évvel ezelőtt keletkezett, fő tömege 14 millió éves, majd a jégkorszakban löszfelhalmozódás volt jellemző.
Történelem A területet a középkorban még a szomszédos Pilissel együtt említették, sűrű erdei miatt elsősorban királyi vadászterületként szolgált. Pontos szerepe a korszakban ma is vitára ad okot.
A 19.század végétől a természetjárásban vált meghatározóvá, azóta közkedvelt célpont a bakancsos turisták és a szabadidős túrázók számára.
Domborzata A hegység keleti részének legfontosabb kiemelkedései a Pilisszentlászlótól északra elhelyezkedő Öreg-Pap-hegy, illetve az Urak asztala. A hegység központi része a Dobogó-kő hegytömbje a Rám-szakadékkal, ill. a Prédikálószékkel. Ettől nyugatra az alacsonyabb Maróti-hegyek találhatóak. A Visegrádi-hegység-Pilis-vonulatok tíz legmagasabb pontja közül négy található a Visegrádi-hegységben: a negyedik legmagasabb a Dobogó-kő (699 méter), a hatodik Öreg-vágás-hegy (654 méter), a kilencedik Prédikálószék (639 méter) és a tizedik, az Urak asztala (593 méter). A teljes Dunazug-hegységen belül ez a lista csaknem azonos, azzal a különbséggel, hogy a Gerecse legmagasabb pontjának számító, 634 méteres Nagy-Gerecse miatt az Urak asztala már nem fér be az első tíz közé.
Fontosabb hegyek
Urak asztala
Az 593 méter magas kiemelkedés csúcsa katonai körzet, légvédelmi bázis. A hegy vonulatához kapcsolódik a Nyerges-hegy, illetve a Vörös-kő is, amely népszerű kilátó. Mogyoró-hegy
A Mogyoró-hegy Visegrád felől könnyen megközelíthető, erdei játszóterekkel, autóparkolóval, séta- és turistautakkal igen sok hétvégi kirándulót vonz. A hegyen működik a Madas László Erdészeti Erdei Iskola, ahol nyári gyermektáborokat rendeznek. 1984-ben hozták létre itt az 1,5 hektár területű vadbemutató kertet, ahol gímszarvasok és vaddisznók élnek. A hegyen több, tűzrakóval és kiszolgálóegységekkel ellátott táborozóhelyet is kialakítottak, ahol nagyobb sátortáborok is állíthatók. A környezet állat- és növényvilágát, földrajzi jellemzőit tanösvények segítségével ismerhetik meg a túrázók, melyhez az Erdei Művelődés Házában kaphatók segédanyagok.bélyegkép|Túrázás a Rám-szakadékban|alt=
Dobogó-kő
A Visegrádi-hegység legmagasabb pontja a Dobogó-kő, itt áll az 1898-ban átadott báró Eötvös Loránd menedékház és itt hozták létre a mai Magyarország első sípályáját. Rám-szakadék
Magyarország egyik legnépszerűbb, legtöbbet látogatott szurdokvölgye a Rám-szakadék. A kirándulók az egy kilométeres szurdok két végpontja között 112 méter szintkülönbséget küzdhetnek le, a szurdok sziklafali néhol elérik a 35 méteres magasságot. Az esős időben felduzzadó, nagy esésű patak és a sziklás terep miatt az utat vasalták. A kapaszkodók felújítására legutóbb 2006-ban került sor, amikor több acélsodronyos vagy láncos szakaszt fix kapaszkodókkal láttak el, növelve a turistaút biztonságát. Az útvonal járhatósága az időjárás függvénye, így indulás előtt érdemes tájékozódni. Pilisszentkereszti szurdok
A Pilis és a Visegrádi-hegység határán folyó Dera-patak által mélyített 1-1,5 km hosszú, kelet-nyugat irányú szurdokvölgyben turistaút és tanösvény vezet. A Dera néhol a felszín alá futva búvópatakként halad a völgyben. A patak neve is a szűk szurdokra utal; rést, szakadékot jelent. A víz által vájt meredek szurdokfalakon láthatók a két hegység eltérő kőzeteinek rétegződései. A szurdokon keresztülhalad az Országos Kéktúra útvonala is.bélyegkép|Az új kilátó a Prédikálószéken, 2016-ban
Holdvilág-árok
Vadálló-kövek
A Prédikálószék északnyugati lejtőjén, egy oldalgerincen vulkanikus eredetű sziklaképződmények sorakoznak, melyeket Vadálló-köveknek neveznek. Anyaguk törmelékes vulkáni kőzet, andezit-agglomerátum. A sziklák neve: Nagytuskó, Széles-torony, Bunkó, Függőkő, Felkiáltójel és Árpád trónja. Prédikálószék
A hegység egyik legmagasabb kiemelkedése a Prédikálószék (639 m). 2016-ban új kilátóhelyet adtak át a csúcsán, melyből körpanoráma nyílik a Dunakanyarra. A csúcsra jelzett turistaút vezet piros háromszög jelzéssel a Vadálló-kövek illetve Pilisszentlászló irányából.
Egyéb jelentősebb hegyek
Bölcső-hegy Csikóvárak Nagy-Csikóvár Kis Csikóvár Kő-hegy (Pomáz)
Vízrajz bélyegkép|A Dunakanyar VisegrádrólA hegységet északról és keletről a Duna övezi, délről pedig a Dera-, illetve a Szentléleki-patak határolja el a pilisi hegyektől.
A környék vízrajzának meghatározó alakítója a Dunakanyar. Mialatt a hegység és az átellenes part hegyvidéke, a Börzsöny 2-300 méterrel is megemelkedett, a folyam ezzel lépést tartva mély szakaszos teraszt vésett ki (antecendes völgy). Más elképzelések szerint ez inkább epigenetikus völgy, azaz átöröklött meander.
Fontosabb vízfolyások
Duna (folyam) Szentléleki-patak Bükkös-patak Sztaravoda-patak Apátkúti-patak
A hegység jelentősebb forrásai
Lajos-forrás A Lajos-forrás a Bölcső-hegyen található, a környezetében a felújításra váró Lajos-forrási turistaházzal.
Kaán Károly-forrás A forrást először 1938-ban építették ki, melyet a szentendrei 914. számú Endre Cserkészcsapat készített. 1974-ben Bertényi Miklós erdőmérnök új foglalást készíttetett a forrásra. A forrás közelében erdei pihenőhely és tűzrakóhely található. A forrás vize iható. A forrás névadója Kaán Károly erdőmérnök.
Kárpát-forrás
A Pilisszentlászló közelében eredő Kárpát-forrás körül tűzrakóhely, erdei pihenőhely és táborozóhely található, így kedvelt hétvégi túraállomás. A forrás vize iható, hozama jellemzően igen kicsi. Vize a közeli Bükkös-patakot táplálja. Közelében található a Németh Ferenc-pihenőhely tűzrakóval, asztalokkal. Vízadó kőzete miocén andezittufa.
Szilágyi Bernát-forrás A Sikárosi-rét közvetlen közelében található időszakos foglalt forrás. Foglalása körül kőfal áll, melyen emléktáblák is állnak. Vízadó kőzete miocén andezittufa.
A hegység barlangjai
A hegységben található Bölcső-hegyi-barlang Magyarország legmélyebb nem karsztos kőzetben kialakult barlangja (33 méter mély). Egyik jellemző barlangképző tényező a hegységben a kőzetcsuszamlás, például a Vasas-szakadékban. A Visegrádi-hegységben található, legalább 10 méter hosszú barlangok a következők: névalapkőzethossz (méter)településmegjegyzésBölcső-hegyi-barlang85PomázDisznós-árki-barlangandezitagglomerátum70PilismarótVasas-szakadéki 1. sz. barlangandezitagglomerátum50SzentendreApátkút-völgyi-barlangandezittufa40Visegrádrészben mesterséges, eltűnt (valószínűleg beomlott)Vasas-szakadéki 3. sz. barlangandezitagglomerátum29,5SzentendreVasas-szakadéki 4. sz. barlangandezitagglomerátum25SzentendrebeomlottVasas-szakadéki 2. sz. barlangandezitagglomerátum25SzentendreÖtlyukú-barlangandezitagglomerátum18,5DömösKőtorony-alatti-barlangandezitagglomerátum16DömösDomini-barlangandezittufa15,9PomázDömör-kapui-barlangandezit13Szentendrerészben mesterséges (konzekvenciabarlang)Hársas-zsombolyandezitagglomerátum10,5VisegrádVarga-lyukandezitagglomerátum10PilisszentkeresztTűfok-barlangandezittufa10Esztergom (Pilisszentlélek)
A barlangokon kívül van még néhány barlangnak nevezett, a turistatérképeken barlangjellel feltüntetett mesterséges üreg is a hegységben. Ilyen üreg a Macska-lyuk, a Sas-kövi-barlang, a Vízesés-alatti-barlang, a Weislich-barlang és az Y-ágú-barlang.
Élővilág Flóra bélyegkép|165x165px|Kosbor A Visegrádi-hegység a Bakonyicum flóravidék, ezen belül a Visegradense flórajárás része, mely utóbbi magáról a hegységről kapta a nevét. A Visegrádi hegységben 6-800 különféle növényfaj lelhető fel, melyek közül kb. 40-60 faj védett.
A Visegrádi-hegység és a Pilis növényzete, bár történetük és talajviszonyaik eltérőek, sok hasonlóságot mutat. A Visegrádi-hegység vulkáni andezites, illetve a Pilis üledékesmészkő-eredetű talaján ugyanis olyan növénytársulások állományai vannak jelen, melyek mindkét talajtípushoz jól alkalmazkodnak. Az andezit kalciumtartalma a kőzet mállásakor felszabadul, mely lehetőséget nyújt a mészkedvelő növények megtelepedésének.
A Visegrádi-hegység a környezetéhez képest némileg csapadékosabb, és az átlaghőmérséklete is kicsivel alacsonyabb. Az átlagos évi középhőmérséklet 9,3 fok, az éves csapadékösszeg 590 mm körüli. A hegységben sok a vízfolyás, a lehulló esővíz a vulkanikus kőzet mélyedéseiben kisebb-nagyobb tavacskákat hoz létre. Ezek ökológiai szempontból igen értékes élőhelyek. A patakok, tavacskák, kis lápok élettereiben (például a Kerek-tó környékén, ill. a Búbánat völgyében) gazdag élővilág fejlődik ki. A mocsári és vízparti növények közül jelen van a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris), a mocsári aszat (Cirsium palustre), a vidrafű, a hússzínű ujjaskosbor (Dactylorhiza incarnata), a mocsári kakastaréj (Pedicularis palustris), a mocsári csorbóka (Sonchus palustris), a nádi boglárka (Ranunculus lingua), többfajta árvalányhaj, illetve a tőzegpáfrány is. bélyegkép|110x110px|A szentendrei rózsa termése