Bierbauer István magyar építész, Borbiró Virgil építész édesapja.
Élete A székesfehérvári Szent István Katolikus Gimnáziumban, majd a kalocsai Érseki Főgimnáziumban tanult, és ott érettségizett 1879-ben.Gottdank, i. m. A bécsi műegyetemen folytatott tanulmányokat Heinrich von Ferstel mellett. Oklevele megszerzését követően Hauszmann Alajos építész irodájában kezdett el dolgozni. 1890-ban állami szolgálatba lépett, és Nyíregyházán, Kolozsvárt és Nagyenyeden, majd 1893-tól Budapesten működött.Művészeti Lexikon, II. kiadás, 111. o Számos középületet, különösen postapalotákat tervezett országszerte. Rövid ideg Alpár Ignác mellett is dolgozott.
Kolbenheyer Viktorral közösen az 1896-os millenniumi ünnepségek kivitelezésért felelő műszaki iroda főmérnöki tisztségét.Székely, i. m. 36. o.
Később a Magyar Királyi Posta műszaki főigazgatója is volt, és 1912-ben ő állította fel az első állami tervezőintézetet a posta saját beruházásainak megvalósításához.https://lechnerkozpont.hu/cikk/egy-emberibb-oszintebb-es-racionalisabb-epiteszetert
Utolsó, és valószínűleg legnagyobb munkája a Hübner Jenővel közösen tervezett Magyar Posta Központi Járműtelep. A hatalmas, és – Bierbauer korábbi eklektikus épületeivel szemben – már modern-art déco jellegű stílusban megalkotott létesítmény manapság is a budapesti postahálózat egyik központi eleme.
Munkásságért a Ferenc József-rend lovagjává választották.Vállalkozók Lapja, 1939. február 16. (60. évfolyam, 7. szám)
1926-ban vonult nyugalomba. 1931-ben még közreműködött a berlini Bauausstellung Garage kiállításán, ezt követően már csak tudományos, építészettörténeti kutatásokat folytatott. 1939-ben hunyt el 77 éves korában. A Székesfehérvári úgynevezett Hosszútemetőben helyezték nyugalomra.
Családja
Édesapja Bierbauer János (1828–1901) kereskedő, fivére Bierbauer Viktor (1855–1918) orvos.
Felesége Seefehlner Margit, Seefehlner Gyula (1847–1906) leánya volt. Gyermekei: Bierbauer Virgil (1893–1956) építész, vezetéknevét Borbíróra magyarosította Bierbauer Clarisse (1895–1971) tánc- és tornatanárnő
Ismert épületei 1896: Igazságügyi csarnok az 1896-os millenniumi ünnepségeken, Budapest, Városliget (alkalmi épület, később elbontották)Gelléri, i. m., 207. o. 1896: A közoktatásügy csarnoka az 1896-os millenniumi ünnepségeken, Budapest, Városliget (alkalmi épület, később elbontották)Gelléri, i. m., 209. o. 1906: Bierbauer-villa, Budapest, Rómer Flóris u. 57.https://hu.pinterest.com/pin/423549539947703579/http://www.epa.hu/00000/00003/00047/pdf/188353353.pdf 1909: villa, Budapest, Bimbó u. 45. 1909: Posta- és távírdapalota, SzatmárnémetiSzendrei, i. m., 198. o 1912: villa, Budapest, Tapolcsányi u. 12/a. 1912: Postapalota, Eszékhttps://kepesujsag.com/a-magyar-szecesszio-epuletei-eszeken/ 1913: Posta- és távírdapalota, Salgótarján 1910-es évek: Postapalota, Marosvásárhely 1910-es évek: Postapalota, Sopron 1910-es évek: Postapalota, Temesvár 1923/1924–1928: Magyar Posta Központi Járműtelep, Budapest, Egressy út 35-51. (Hübner Jenővel közös munka)https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZAK_KOHI_Kk_05_Tagulo/?pg=82&layout=s – a tervek már 1914-re elkészültekhttps://zglmedia.hu/latogatas-a-posta-jarmutelepen/ 1924–1925: Postapalota, Kaposvár, Bajcsy-Zsilinszky utca 15. (Borbiró Virgillel és Müller Pállal közös alkotás)https://adt.arcanum.com/hu/view/UjSomogy_1939_02/?query=%22Bierbauer%20Istv%C3%A1n%22&pg=95&layout=shttps://urbanistak.hu/borbiro-virgil/
Tervezett épületeket (körülbelül 40-et) a budapesti Wekerletelepre is.https://pestbuda.hu/cikk/20210926_a_kispesti_wekerletelep_is_orzi_a_szaz_eve_elhunyt_miniszterelnok_emlekethttps://foto.fszek.hu/WebPac_kep/CorvinaWeb?pagesize=60&view=long&sort=0&page=0&perpage=0&action=look&actualsearchset=LOOK+LINKS+%5B773%5D+B804253&actualsort=0&language=¤tpage=result&text0=&index0=&whichform=&showmenu=&itemOrder=&itemOrderAD=&edocOrder=ROWNUM&edocOrderAD=a&resultview=long&recnum=469593&marcposition=8&text0=&index0=&ccltext=&resultsize=1
Részt vett Hauszmann Igazságügyi palotájának (Budapest, Kossuth Lajos tér) tervezésében is.
Tervben maradt épületek 1887: Debreceni takarékpénztár bérháza, Debrecen (I. díj)https://doktori.btk.elte.hu/art/papp/diss.pdf 1888: lóvasúti vásárcsarnok (II. díj) 1888: festőterem (I. díj) 1900: a Budapesti Magyar Királyi Távbeszélő Hálózat Telefonpalotája, Budapest
Írásai Az Országos Szépművészeti Múzeum ismertetése. Budapest: Országos Magyar Szépművészeti Múzeum; Pátria Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság nyomása, 1913 A magyar szerzetes-tanítórendek régi építkezéseiről, Budapest, Stephaneum Nyomda Rt., 1930
Jegyzetek
Források
(szerk.) Gelléri Mór: Az ezredéves Országos Kiállítás kalauza, Budapest, 1896 Gottdank Tibor: Dinasztiák: Bierbauerek és Borbirók – térben és formában (epiteszforum.hu, 2021. febr. 21.)
Egyéb irodalom (szerk.) Bakos János – Kiss Antalné – Kovács Gergelyné: Postaépítészet Magyarországon, Távközlési Könyvkiadó, Budapest, 1992, Bierbauer István halála In: Építőmesterek Lapja – A Munkaadó, 1939. febr. 16. (26. évfolyam, 7. szám)
Kategória:Magyar építészek Kategória:1861-ben született személyek Kategória:1939-ben elhunyt személyek Kategória:Székesfehérváriak