A magyarországi neomór építészet vagy mórizálásSzékely, i. m., 57. o. a 19. század második felében jelen lévő építészeti stílusirányzat volt a historizmuson belül. Nem azonos a régi, magyarországi török-iszlám építészettel.
A neomór építészet A neomór építészet (, , ) a 19. századi historizmus neostílusainak egyike volt, és a középkori dél-spanyolországi arab építészetet használta mintának saját épületei megvalósításakor. Az eredeti mór stílus: „az iszlám művészet egyik építészeti stílusa. Észak-Afrikában, valamint a középkori Spanyolországban és Portugáliában az arab (mór) uralom időszakában (711–1492) virágzott. Jellemző rá a patkóív forma, a geometrikus és növényi formák alkalmazása, a kupolás építési mód használata. Előnybe részesítette a vörös tégla és a hármas árkádsor alkalmazását is.”Orbán, i. m.
A stílus gyakran keveredett már neostílusokkal is, például Ludwig Förster épületei esetében neoromán és egyéb (nem mór) keleti elemekkel.https://kultura.hu/a-romantika-epitomestere-feszl-frigyes/ Hasonlóan járt el Feszl Frigyes is.https://www.theatre-architecture.eu/hu/db/?theatreId=534
Magyarországon Zsinagógaépítészetben Magyarországon a stílus nem volt túlzottan elterjedt. Elsősorban a zsinagógaépítészetben használták a 19. század közepétől. Viszonylag korai, még a romantikus építészet időszakára tehető a hatalmas, mór elemeket felvonultató budapesti Dohány utcai zsinagóga (Ludwig Förster, 1854–1859). Mór stílusban épült meg a régi, Öntőház utcai budai zsinagóga is (Knabe Ignác, 1865–1866). Ez az épület ma már nem található meg, a második világháborúban elpusztult.https://2.kerulet.ittlakunk.hu/templom/130224/akkor-es-most-szepvolgyi-uti-kormeneti-kapolnahttps://pestbuda.hu/cikk/20200324_paar_eszter_szilvia_virtualis_seta_a_budavari_siklo_szuletesenek_150_evfordulojan_mit_lathattak_a_magasbol_az_utasok_1870_benhttps://maps.hungaricana.hu/hu/BFLTervtar/23726/?list=eyJxdWVyeSI6ICJrbmFiZSBpZ25cdTAwZTFjIn0 Már a romantikát követő historizmus időszakában épült meg a mórizáló budapesti Rumbach utcai zsinagóga (Otto Wagner, 1870–1873).https://epiteszforum.hu/megujult-a-rumbach-utcai-zsinagoga--ismet-vallasi-es-kulturalis-elet-koltozik-az-epuletbe A század vége felé mór stílusban épült meg az újpesti zsinagóga is (talán Jakob Gartner, 1885–1886).
A neomór stílus közkedvelt volt a vidéki zsinagógák esetében is. Ilyen stílusban épült a miskolci Kazinczy utcai zsinagóga (Ludwig Förster, 1856–1863), a kecskeméti zsinagóga (Zitterbarth János, 1863–1871),https://m.utisugo.hu/latnivalok/zsinagoga-kecskemet-45135.html a veszprémi zsinagóga (Zitterbarth János, 1863–1865, elpusztult),https://vportre.hu/cikk/145-veka a balassagyarmati zsinagóga (építész nem ismert, 1868, elpusztult),http://www.balassagyarmatizsidosag.hu/hu/hitkozseg/balassagyarmati-zsido-hitkozsegrol-es-muzeumrol a székesfehérvári ortodox zsinagóga (építész neve nem ismert, 1870),https://bennemeloeredet.hu/2022/07/02/sem-a-vitak-sem-a-gyulolet-puspoke-nem-tudta-legyozni-fehervar-zsidosagat/ a szombathelyi zsinagóga (Ludwig Schöne, 1880–1881), az esztergomi zsinagóga (Baumhorn Lipót, 1888),http://archiv.esztergom.hu/index.php/main/page/cikk/egy-mor-stilusu-zsinagoga-legendaja-1706 a makói ortodox zsinagóga (építész neve nem ismert, 1895), a debreceni neológ zsinagóga (Jakob Gartner, 1896, elpusztult),https://geocaching.hu/caches.geo?id=4936 a szekszárdi zsinagóga (Hans Petschnig, 1897), a salgótarjáni zsinagóga (Szvoboda Gyula, 1901–1902, elpusztult),https://betonfalakharmoniaja.hu/varoskozpont-deli-reszenek-atepitese/ a zalaegerszegi zsinagóga (Stern József, 1903).
Neogót stílusú, de hatalmas kupolával és móros díszítéssel készítette el Schömer Ferenc és Foerk Ernő tervét a Lipótvárosi zsinagóga épületére 1899-ben. A terv első helyezést ért, az építkezés viszont a magas költségek miatt nem történt meg később.(szerk.) Rozsnyai József: Építőművészek a historizmustól a modernizmusig, Terc Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. Szakkönyvkiadó Üzletága, Budapest, 2018, , 128. o. Ugyanerre az épületre keleties, az iszlám építészettől inspirált tervet adott még be Baumhorn Lipót,https://www.centropa.org/sites/default/files/centropa/d.jpg Bálint Zoltán és Jámbor Lajos (építész),https://24.hu/app/uploads/2015/09/tumblr_ns93ljra611qawvjfo9_1280.jpg illetve Scheer Izidor és Pollák Manó.https://zsido.com/wp-content/uploads/2019/11/Scheer-Izidor-%C3%A9s-Poll%C3%A1k-Man%C3%B3-terve-MZsL.jpg
Határon túlra került magyar területek zsinagógaépítészetében
Ugyan a trianoni békediktátum óta Románia területére került, de eredetét tekintve a magyar építészethez tartozik az 1890-ben felépült neomór stílusú nagyváradi ortodox zsinagóga (Bach Nándor).https://keletnyugat.hu/ujjaszulettek-a-nagyvaradi-zsinagogak/ Neomór stílusban épült fel 1891-ben a szatmárnémeti Várdomb utcai zsinagóga (Bach Nándor) is.
Egyéb példák teljes, illetve részleges mórizálásra: belvárosi zsinagóga, Temesvár (Carl Schumann, 1863–1865)https://akibic.hu/2022/05/09/kozel-40-ev-utan-nyilt-meg-ujra-temesvar-egyik-legfontosabb-zsinagogaja/ gyárvárosi zsinagóga, Temesvár (Baumhorn Lipót, 1889)https://www.welcometoromania.eu/Timisoara/Timisoara_Sinagoga_Fabric_m.htm józsefvárosi zsinagóga, Temesvár (Karl Hart, 1906–1910) nagykárolyi zsinagóga (1866)https://www.zothmar.ro/municipii/carei/sinagoga/index.html.hu.html neológ zsinagóga, Brassó (neogót-mór, Baumhorn Lipót, 1899–1901)https://www.explorecarpathia.eu/hu/magyarorszag/brasso-brasov/neolog-zsinagoga neológ zsinagóga, Kolozsvár (Hegner Izidor, 1886–1887)https://mazsihisz.hu/hirek-a-zsido-vilagbol/zsido-vilag/kolozsvar-utolso-finomitasok-a-megujult-neolog-zsinagoga-epuleten-1 dési zsinagóga (1907–1909)https://maszol.ro/kulfold/Jovojet-tervezi-a-desi-magyarsag marosvásárhelyi zsinagóga (Jakob Gartner, 1901)https://keletnyugat.hu/a-legszebb-erdelyi-zsinagogak/ verbói zsinagóga (Grätzel és Kittler, 1883)https://zsido.com/uj-tetovel-buszkelkedhet-egy-szlovakiai-zsinagoga/ neológ zsinagóga, Pozsony (1893)https://ma7.sk/tajaink/pozsony-az-elveszett-varos-elveszett-zsinagogaja malackai zsinagóga (Wilhelm Stiassny, 1886)https://religiana.com/synagogue-malacky nagyszombati status quo zsinagóga (1892)https://religiana.com/status-quo-synagogue-trnava breznóbányai zsinagóga (Alois Payerberger, 1902)https://busport-online.hu/tip/tip_260.html ungvári zsinagóga (Papp Gyula és Szabolcs Ferenc, 1904)https://nkozphoto.com/index.php/2019/03/02/a-forgotten-moorish-synagogue-amidst-uzhgorods-tangled-ethnic-history/ nagybecskereki zsinagóga (Baumhorn Lipót, 1896)https://jewish-heritage-europe.eu/serbia/heritage-and-heritage-states/ máramarosszigeti zsinagóga (1902)https://www.worldjewishtravel.org/listing/the-sephardic-synagogue/
Egyéb felhasználási helyeken Néhány esetben világi épületeken is előfordult a stílus. Feszl Frigyes Pesti Vigadóját (1859–1865) szokták példának említeni. Feszlnek a Dohány utcai zsinagóga (két lakóépület, és közöttük, hátrébb a templom),Komárik, i. m., 21. o. az OrszágházKomárik, i. m., 14. o. és a Magyar Tudományos Akadémia épületére készített, de meg nem valósult tervei szintén igénybe vették ezeket az elemeket.Komárik, i. m., 47-50. o. + III. színes melléklet hátulEgyéb irodalom: A Magyar Tudományos Akadémia Palotájának pályázati tervei 1861, Budapest, 1996 Ismert tőle egy mór fürdő terve,Komárik, i. m., 35. o. és lehet, hogy ő készítette az 1857-es királylátogatás keleties díszépítményének tervét is.Komárik, i. m., 56. o. (A fentiektől függetlenül a Dohány utcai zsinagóga belső kialakítását is végezte el, a külső Ludwig Förster munkája.)Komárik, i. m., 42-46. o.https://lechnerkozpont.hu/cikk/160-eves-a-dohany-utcai-zsinagoga
A stílust Ybl Miklós az Unger-ház esetében használta fel (Budapest, Múzeum körút 7.).https://welovebudapest.com/cikk/2022/11/15/latnivalok-es-kultura-az-unger-haz-tortenete-muzeum-korut Alpár Ignác az 1896-os millenniumi ünnepségekre beadott, történelmi főcsoport pályázatára móros formájú egységet tervezett.Székely, i. m., 38. o. A főcsoport, a mai Vajdahunyad vára (Budapest, Városliget) végül Alpár tervei alapján készült el, de nem az eredeti, hanem egy később beadott újabb terve szerint.Székely, i. m., 39-41. o. (A kiállításon végül a Zenepavilon lett keleties stílusú.)(szerk.) Gelléri Mór: Az ezredéves Országos Kiállítás kalauza, Budapest, 1896, 175. o. 1865-ben Szkalnitzky Antal tervezett móros színházat (Csokonai Nemzeti Színház) Debrecenben.https://csokonaiszinhaz.hu/
1896-ban épült meg ideiglenes jelleggel a Konstantinápoly Budapesten nevű városrész is felhasználva az iszlám építészet elemeit. A művárost már abban az évben lebontották.Bővebben: (szerk.) Kovács Máté Gergő: Konstantinápoly Budapesten, TERC Kft., Budapest, 2021, Hasonló szórakoztatónegyed volt az Ős-Budavára (1896, tervezte: Vidor Emil és Vogl Lajos), amelyben ugyancsak épültek móros jellegű épületek (pl. egy mecset). Ez a létesítmény 1910-ben került elbontásra. A valamivel korábbi, 1885-ös Országos Általános Kiállításon az úgynevezett Keleti pavilon és a Keleti kávéház volt ilyen stílusú.https://pestbuda.hu/cikk/20200502_gonczi_ambrus_rendkivuli_pompaval_nyilt_meg_135_evvel_ezelott_az_orszagos_altalanos_kiallitas_a_varosligetben A szomszédos Angol Park (a későbbi Budapesti Vidám Park) területén is álltak keleties épületek.https://images-hu-secure.gs-static.com/products/800x600/2024/04/21/5a8e856a3d093de9664f94e888661263.jpghttps://m.blog.hu/bu/budapest14/image/angol_park01130.jpg
A század végén Schmahl Henrik munkásságát jellemezte egyfajta neomór-historizálás. Mór elemek fedezhetőek fel a Caprice-mulató (ma: Uránia Nemzeti Filmszínház, 1893/1895, Budapest, Rákóczi út 21.),https://pestbuda.hu/cikk/20210217_mor_jegyek_egy_csipetnyi_velencevel_125_eves_az_urania_nemzeti_filmszinhaz_epulete a mára már elpusztult Stern-bérház (1898, Budapest, Rákóczi út 72.),https://pestbuda.hu/cikk/20220713_a_pesti_foutvonalak_epitesze_110_eve_halt_meg_schmahl_henrikhttps://adt.arcanum.com/hu/view/Orokseg_2010/?query=%22S.+Szab%C3%B3+Ferenc%22&pg=10&layout=s és Schmahl utolsó, legnagyobb szabású műve, a Párizsi udvar (Belvárosi Takarékpénztár, 1909–1912, Budapest, Ferenciek tere 10.) homlokzatán,https://epiteszforum.hu/ujra-tundokol-a-parisi-udvar illetve passzázsán.https://index.hu/urbanista/2019/06/03/a_parisi_udvar_szebb_lett_mint_valaha/ Hasonló elemeket alkalmazott Pollák Manó az 1899-ben felépült Róheim-villa (Hermina út 45.) belső kialakításánál.https://budapest14.blog.hu/2020/09/19/seta_a_hermina_uton
1911-ben Pártos Gyula adott be móros tervet a Fővárosi Könyvtár pályázatán.https://lajta.bparchiv.hu/index.php/hu/partos-gyula-palyaterve-homlokzat Jánosházy László Vízaknafürdőre készített hasonlót.https://www.kitervezte.hu/tervek/vendeglatas/a-vizaknai-furdo-palyaterve
Freund Vilmos a Kozma utcai izraelita temető ravatalozóját (1891, Budapest, Kozma utca 6.),https://24.hu/kultura/2016/02/25/ismeretlen-budapest-a-felbecsulhetetlen-ertekkel-teli-pusztulo-kozma-utcai-zsido-temeto/ Ray Rezső Lajos a Népgőzfürdőt (1893, Budapest, Frankel Leó út) készítette el neomór stílusban.https://24.hu/kultura/2021/01/22/ismeretlen-budapest-nepgozfurdo-frankel-leo-ut-furdo-duna-ipoly-nemzeti-park-felujitas/ (A Kozma utcai izraelita temetőben móros stílusú sír Weisz Imréé.)http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=10&cim=kozma-u-6-m&cimtxt=Kozma%20utca%206%20&scrwidth=1920
Mór elemeket is felhasznált Pártos Gyula 1903-ban a Rudas gyógyfürdő (Budapest, Döbrentei tér 9.) palotává fejlesztő tervében. (Az épület végül nem készült el.)Székely, i. m., 73. o. Nem épült meg az új budai zsinagóga sem, amelyre 1912-ben Gondos Imre neoromán-morizáló, Löffler Samu Sándor és Löffler Béla szecessziós-morizáló terveket adott be.Székely, i. m., 89. o. Nem készült el a székesfővárosi krematórium sem, erre Gerey Ernő 1915-ben neoromán-morizáló tervet készített.Székely, i. m., 95. o.