Az Apple számítógépek az Apple Inc. által gyártott és forgalmazott, nevükben az Apple szót viselő számítógépek. A közbeszédben szokás Apple gépnek nevezni az Apple által gyártott bármilyen számítógépet, a megnevezés gyűjtő fogalomként is használt. Az Apple nevet elsőként az 1976 áprilisában bemutatott Apple I viselte, az utolsó Apple nevet viselő gép az Apple IIe Platinum volt, amelynek gyártását 1993 novemberében fejezte be a cég. Az Apple III bukása után Jobs megfogadta, hogy többé számítógép nem viselheti az Apple nevet, a számítógép sikertelensége ne kötődjön össze a cég nevével. Más, nem számítógép termék is viselte, viseli (Apple TV, Apple pencil) az Apple nevet.
Az Apple gyártotta hardver eszközök összefoglaló táblázatot az oldal alján találod két részre bontva: 1998 előtti és utáni eszközök.
Története Az Apple I-ből alig kétszáz darabot adtak el, de ez is elég pénzt hozott ahhoz, hogy a cég megtervezze és piacra dobja az Apple II-t. Az Apple II óriási siker lett, a gépből és változataiból – Apple II (), II Plus (), IIe (), IIc (), IIc Plus () és IIGS () – majd hat és félmillió darabot értékesítettek.
A befolyó pénz nem csak ifjú multi-milliomossá tette a cég alapítóit, de lehetőséget adott a következő Apple-gép fejlesztésére. Három irányba is elindultak, párhuzamosan fejlesztették az Apple III-t, a Lisát és a később Macintosh 128k néven megismert gépet.
Apple III sorozat
Az Apple III Steve Wozniak, az Apple egyik alapítójának, a projektje volt, de a másik alapító, Steve Jobs folyamatosan módosította az elvárásokat. Az Apple III dicstelen pályát futott be. Jobs dizájn-imádata odáig fajult, hogy előbb készült el a számítógépház, mint az alaplap, így a mérnökök a tervezéskor még egy korláttal kellett, hogy megküzdjenek. Szintén Jobs ötlete volt a "néma" számítógép, így ventilátorról szó sem lehetett. Az elektronikus eszközök pedig hőt adnak le. Mivel az Apple II mérhető mennyiségben szennyezte az elektromos környezetét, a gép fehér zajt sugárzott, ezért az Amerikai Frekvenciagazdálkodási Intézet büntetést szabott ki. Jobs, levédendő a sugárzást, az Apple-III házát alumíniumból terveztette. Úgy vélte, hogy az alumínium a hűtési problémákat is megoldja. Nem oldotta meg, hanem fokozta. A baljós előjelek fokozódtak, amikor kiderült, az egyik chip nem tudja azt, amit a gyártója állított róla, az Apple viszont már az Apple-III több olyan szolgáltatását beharangozta, ami erre a chipre épült volna. A gép bemutatása emiatt fél évet csúszott.
A gyártósorról lekerülő gépek húsz százaléka selejt volt. A legnagyobb gondot az okozta, hogy a chipek némi melegedés után szinte kibújtak a foglalatukból, vagy az alaplapból. A hivatalos Apple szerviz javaslat az volt, hogy emeljük fel a gépet tíz centi magasra és dobjuk le! Az Apple-III minden módosítás és arcfelvarrás ellenére a cég első fiaskója volt. Az új operációs rendszer sem volt tökéletes, ráadásul Jobs üzletpolitikai megfontolásból kezdetekben az Apple-III gépet alkalmatlanná tette az Apple-II programjainak futtatására. Később elkészült az Apple-II-kártya, amelyet a négy csatolóhely egyikébe helyezve a gép már tudott Apple-II-ül.
Az Apple-III szállítását 1980 decemberében kezdték meg, 1983-ban felhagytak a fejlesztésével és 1984 áprilisában a forgalmazásával is. Összesen 65 ezer darabot adtak el. Az Apple-III gépet újabb, Apple névre hallgató már nem követte, legalábbis számítógép nem. Monitoroknak, kameráknak és nyomtatóknak, szkennereknek, billentyűzeteknek és egereknek még adta a nevét a cég, de gépnek többé soha.
Az Apple Lisa gépek bélyegkép|Lisa Nicole Brennan-Jobs (született: Brennan; 1978. május 17.) amerikai író, az Apple társalapítójának, Steve Jobsnak és Chrisann Brennannek a lánya. Jobs kezdetben több éven át megtagadta az apaságát, ami pereskedéshez és nem kívánt média-nyilvánossághoz vezetett. Lisa és Steve Jobs végül kibékült, Jobs elfogadta az apaságát. Brennan-Jobs újságíróként és magaziníróként dolgozik A Palo Alto-i Xerox központban (PARC) dolgozók feladata az volt, hogy megálmodjanak olyan technikai újdonságokat, amelyek előbbre viszik a világot - és közben nem kellett tekintettel lenniük a kitalációk eladhatóságára. Három év alatt a számítástechnika számos "elsőjét" állították elő. Ilyen "első" az első személyi számítógép, az első "bit mapping",Bit mapping: ahelyett, hogy előre tárolt karaktereket jelenítettek volna meg a képernyőn, azokat pixelekből rajzolták ki az első Ethernet, az első objektum alapú programnyelv (Smalltalk), amelyben először használtak újrahasználható, önálló kódszegmenseket. A géphez három gombos egér csatlakozott, ezt 1960-ban alkotta meg Douglas Carl Engelbart. A kifejlesztett számítógépet a Xerox soha sem árusította, nem is gyártotta, a léte ismert volt az egész Szilícium-völgyben. A fejlesztők büszkék voltak a gépükre, aki kíváncsi volt a gépre, annak meg is mutatták.
bélyegkép|A Xerox Alto számítógépe Az egyik látogatójuk, Jef Raskin volt, aki akkoriban az Apple-nél dolgozott egy teljesen új feladaton, a projekt kódneve, később, Macintosh lett. Mire sikerült Jobst rávenni egy látogatásra, a Xerox ráébredt, hogy amit ingyen mutogat, az érték, amit őrizni kell, nem mutogatni. Az Apple részvényeinek öt százalékát (egy millió dollár érték) ajánlott fel egy részletes bemutatóért. A bemutatón rész vett Michael Scott elnök, Thomas Whitney alelnök, és fél tucat vezető szoftver-fejlesztő. A PARC fogadó csapata úgy gondolta, hogy gyorsan bemutatják a Dorado névre keresztelt számítógépet, az Apple csapata rendesen felkészült, és a pontos részletek után érdeklődött.
Amennyire a Xerox nem érzett rá arra, milyen értéket állítottak elő alkalmazottai, Jobs annyira megtette ezt. Amikor meglátta, hogy a Smalltalk fejlesztői környezet egymást kitakaró ablakokat, felpattanó menüt használ, tudta, hogy erre van szüksége, és a Lisa csapatot utasította, hogy ebben az irányban fejlesszen.
Lopott-e az Apple a Xerox-tól?
Sokan úgy vélik, hogy az Apple egyszerűen ellopta az Alto gépet a Xeroxtól és Lisa néven dobta piacra. Amit az Apple kapott a Xeroxtól, az az ötlet és inspiráció. De nem kapott rajzot, leírást, műszaki támogatást, a Lisa hardver és szoftver megoldásai az Apple mérnökeit dicsérik.
1980 márciusára készült el a leírás, amely meghatározta a Lisa ismérveit: grafikus felhasználói felület, fogd és vidd, egér, lokális hálózat, fájl-szerver és új (WYSIWYG) szoftverek, menüsor, a legördülő menü, az egygombos egér, kivágás-másolás-beillesztés, vágólap és kuka. Az Apple volt az első vállalat, amely a felsoroltakat sorozat gyártott számítógépen kínálta. A felsorolt ismérvek és az a cél, hogy a Lisa ára alatt legyen, összeegyezhetetlennek tűnt. Júliusban megjelent az első Xeroxból átcsábított dolgozó, szeptember végéig további 15 Xeroxos vált Apple munkatárssá.
Mire a Lisa 1983. január 19-én forgalomba került, addigra 200 mérnökévnyi munka és 50 milliós fejlesztési költség volt a gépben, az Apple II fejlesztése két mérnökévet kívánt. A gépet az Apple Kevin Costnerrel népszerűsítette:
Az Apple számos szoftvert ad a géphez, ám ez a fejlesztőket távol tartotta, mivel legtöbben az Apple által elkészített programokhoz hasonlóak írásában rendelkeztek tapasztalattal. Ráadásul a Lisa nagyon lassú volt. Jobs kezdeményezésére saját floppy-meghajtót fejlesztettek, amely a Lisa legmegbízhatatlanabb része volt. A Lisa értékesítését rontotta, hogy kiderült, az Apple hasonló tudású gépen dolgozik, amelynek az ára harmadannyi lesz, mint a Lisáé. Hiába felezték a Lisa árát, javították a hardver képességeit – Lisa 2 –, a gép sikertelen volt, összesen hatvanezer Lisát adtak el 1986-ig.
A Lisa 2 átdolgozott verziója Macintosh XL néven debütált és felejtődött el alig három hónapos pályafutása alatt 1985 januárja és áprilisa között.
Lisa elásva A gyártás befejezése után egy Utah állambeli kis cég fémáron átvett ötezer Lisát, amelyet postai utánvéttel árusított egészen 1989-ig. Ekkor az Apple a maradék egész egyszerűen elásta, a gondos feljegyzés szerint ehhez helyre volt szükség. A gépek hatóság által felügyelt megsemmisítésére azért volt szükség, mert az Apple így adójóváírásra lett jogosult.
Ezt követően a Xerox pert indított az Apple ellen a Lisa - és a Macintosh - grafikus felülete kapcsán. Hét évvel a bemutató után. 1990. március 23-án a bíróság elvetette a Xerox indítványát.Info World, 1994 január, 16. évfolyam, 5. számMacUser, 1990 július, 6. évfolyam, 7. szám, 47. oldal
Az Apple számítógépek
Az Apple számítógépek technikai adatai A táblázat nem tartalmazza az összes műszaki paramétert. Az egyes modelleknél a bemutatáskor érvényes adatokat soroljuk fel, a későbbi frissítéseket nem.