Prisoje () falu Bosznia-Hercegovinában, Bosanska krajina területén, a Szerb Köztársaságban, Jezero községben.
Fekvése Bosznia-Hercegovina közép-nyugati részén, Banja Lukától légvonalban 47, közúton 70 km-re délre, községközpontjától légvonalban 2, közúton 3 km-re északkeletre, a Pliva bal partján található ott, ahol a Pliva a Pliva-tóba ömlik. Tengerszint feletti magassága 430-től 850 méterig tart, mert határa a Pliva völgyéből az északra emelkedő Navis-hegy magaslataira húzódik fel. Több, kis településből áll, melyek közül Gavrići, Memići és Savičići az említésre méltók.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb348106Bosnyák00Horvát1050Jugoszláv10Egyéb20Összesen456106
Története A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, majd az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során Prisoje önálló község volt, mely Gogići, Gverići, Gjurmezlie, Ljoljići és Savatići településekből állt. A községben 56 házat és 370 ortodox szerb lakost számláltak.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 67. o. 1910-ben a község neve már Jezero-Prisoje volt, ahol a Prisojéhoz tartozó településeken 155 házat, 560 ortodox szerb, 200 muszlim és 49 katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 282. o. A monarchia szétesésével 1918-ben előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben Jezero-Prisoje községnek összesen 373 háza és 1799 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beogradu, Sarajevo, 1924. 143. o. Jugoszlávia megszállása után a falu a Független Horvát Állam (NDH) része lett. 1945-től a település a szocialista Jugoszlávia része volt. A településen az 1991-es népszámlálás adatai szerint 456-an éltek. A Bosznia-Hercegovinában zajló polgárháború idején a falu a Boszniai Szerb Köztársaság része volt. A háború előtt Jajca községhez tartozott. A háború végén, 1995-ben a Horvát Köztársaság fegyveres ereje szállta meg, lakossága nagyrészt elmenekült. A daytoni békeszerződés aláírása után a két entitás közötti demarkációs vonal elválasztotta Jajcától. A Szerb Köztársaság Nemzetgyűlésének 1996. júniusi határozatával megalapították Jezero községet, melynek a része lett.
Jegyzetek
További információk Jezero község hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései