Eroszi Akaki Mandzsgaladze, Erosi Manjgaladze (Ganiri, ma Szamtredia, 1925. március 3. – Tbiliszi, 1982. január 26.) szovjet, grúz színész, szinkronszínész, rádióbemondó és futballkommentátor. A Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság népművésze (1961).
Életpályája Kora gyermekkorát Ganiri faluban töltötte. Később, 1932-ben a Mandzsgaladze család Tbiliszibe költözött, ahol Eroszi a 34. számú Tbiliszi Középiskolában folytatta tanulmányait. Színészi tehetsége már gyerekkorában megmutatkozott, amikor iskolai darabokban szerepelt. Első szerepét – egy nyulat – 6 évesen játszotta. Tizedik osztályos korában döntött a színészet mellett, amikor Borisz Andrejevics Lavrenyov „A szünet” és Akaki Csereteli „Kis Kahi” című darabjában szerepelt, amelyet a Rusztaveli Színház színésze, Zaza Machabeli vitt színre, nagy elismerést kapott . Ennek ellenére első felvételije a Színházi Intézetbe nem járt sikerrel, eleinte csak vendéghallgatóként fogadták, 1942-ben lett főiskolai hallgató. Dimitri Aleksidze rendező osztályában végzett.
17 évesen jelentkezett a Grúz Állami Rádióbizottság bemondói meghallgatására, amelynek eredményeként rádióbemondó lett. Ugyanakkor a Színházi Intézetben is tanult, ahol 1945 -ben, harmad évesen sikeresen alakította Tyetyerev szerepét Makszim Gorkij „A mester” című darabjában, amelyet Giorgi Tovsztonogov rendezett. Eroszi Mandzsgaladze 1947-ben kapott színészi diplomát a Tbiliszi Színházi Intézetben. Egy ideig a Koszta Hetagurov Csinvali Színházban dolgozott. Debütáló szerepét a "Mély gyökerek" című darabban játszotta. 1948-tól a Sota Rusztaveli Akademiai Színház színésze lett, ahol élete végéig dolgozott; Tehetségével és páratlan improvizációs képességével rendkívül népszerűvé vált a közönség körében .
Nagyszerű művészi képessége és bársonyos hangja miatt Eroszi Mandzsgaladze a művészi felolvasás mesterének számított. Rendszeresen foglalkoztatottt bemondó és kommentátor volt a rádióban és a televízióban. A második világháború idején "grúz Levitánnak" hívták fronthírek tudósítása miatt.
1958-tól szerepelt filmekben.. A színészi munkája mellett szinkronszínészként is dolgozott grúz és orosz nyelven egyaránt. A grúz sportriportok úttörője volt, különösen futballkommentjeivel vált híressé. Eroszi 1946-ban debütált futballkommentátorként. Ez volt az első grúz nyelvű rádiós futballközvetítés . 1975-ben dolgozott utoljára rádióskommentátorként.
1961-ben megkapta a Grúz Szovjet Szocialista Köztársaság Népművésze címet. A Munka Vörös Zászló Érdemrenddel is kitüntették.
Az 1970-es években a Grúzia Filmstúdióban filmszínészként dolgozott, a színházban rendezőként és színészként. Rádiós és televíziós produkciókban is részt vett, számos emlékezetes alakítást nyújtott. Eroszi Mandzsgaladze a szerepek hiánya miatt élete utolsó évében mély lelki válságban élt , ami végül halálához vezetett. 1982. január 26-án hirtelen szívroham következtében halt meg Tbilisziben az írók és közéleti személyiségek Didube panteonjában nyugszik.
Emlékezete Szülővárosában, Szamtrediában elneveztek róla egy művelődési házat és futballstadiont.
Rádiós sportújságírói és a színházat népszerűsítő televíziós munkái tiszteletére és emlékére létrehozták a róla elnevezett Eroszi Mandzsgaladze-díjat. .
Családja, magánélete Apja, Akaki Mandzsgaladze közgazdász volt. Édesanyja, Tamar Bendukidze a Kutaiszi Gimnáziumban érettségizett. Három gyermekük született: Rezo, Eroszi és Bella. Több tragikus esemény is történt a családban: 12 éves volt, amikor édesanyja leesett egy fáról, és ez a baleset végleg ágyhoz kötötte. 1941-ben bátyja, Rezo nyomtalanul eltűnt a háborúban, 1943- ban apját letartóztatták, ezért komoly felelősség hárult rá családfenntartóként.
A kortársai szerint népszerűsége ellenére is szerény életet élt, és visszafogott volt. Gátlásainak leküzdésében segítette a színpad, ahol szerepeiben ki tudta fejezni magát. Később a televízióban Szaba Tabidze szerepében a szerep nélkül maradt színész alakjában a saját személyes életérzéseit is eljátszotta.
Felesége Elene Kipsidze színésznő volt, de a házasságuk csak néhány hónapig tartott.
Filmográfia 1959: "Utolsó nyár" rendezők: Neli Nenova, Geno Csulaija (Alexander) 1961: "Csiakokona" rendező: Jurij Kavtaradze (Hoszro) 1962: "Nevető babák" rendező: Nikoloz Sanisvili (Szeverian) 1965: „Sajnálom, a halál vár rád” rendező: Karaman (Guguli) Mgeladze (Datiko Hucisvili) 1966: "Londre" rendező: Tamaz Meliava (Prieszt) 1966: "Találkozás a múlttal" rendező: Sziko Dolidze (A vándor) 1967: "Valakinek késik a busza" rendező: Nana Mcsedlidze 1967: "Barátom Nodar" rendező: David Rondeli (Saul) 1969: „Dicsőség és az unokák” rendező: Nana Mcsedlidze (A fogorvos) 1970: "A korsó" rendező: Irakli Kvirikadze (A rendőrség vezetője) 1971 "Nyakék kedvesemnek" rendező: Tengiz Abuladze (Duldurum) 1973: "Én és a szomszédaim" rendező: Revaz Csarhalasvili 1973: „A Veri negyed dallamai” rendező: Giorgi Sengelaja (Aga Geurkov) 1973: „A Hold elrablása” rendező; Tamaz Meliava (Gvandzs Apakidze) 1974: "Éjszakai látogatás" rendező; Nikoloz Szanisvili (Főnyomozó) 1975: "Hőmérő" rendező: Ramaz Sarabidze 1975: "A lépcsőház" rendező: Revaz Csarhalasvili 1976: "Gyermekek" rendező: Givi Vepvadze 1976: "A kívánság fája" rendező: Tengiz Abuladze (Bumbula) 1976: „Séta Tbilisziben (Egy igazi tbiliszi polgár és a többiek)” rendező: Nana Mcsedlidze 1976: "Anara városa" rendező: Irakli Kvirikadze 1978: „A Kodzsri-erdő álmai” (animációs film) rendezők: Revaz (Rezo) Gabriadze, Giorgi Topuria (Tavadi Fantijev-Nahicsevanszkij-Alpijszkij) 1978: "Break" rendező: Bahadur Csuladze 1978: "Kvarkvare" rendező: Devi Abasidze (Kakuta) 1980: „Tbiliszi, Párizs, Tbiliszi” rendező: Leila Abasidze (Durmishan tábornok)
Szerepeiből Rusztaveli Színház Vlagyimir Szolovjov – "A nagy cár" (Rettegett Iván) Gabriel Szundukian – "Pepo" (Zimzimov) John Fletcher és Philip Messenger – "A spanyol pap" (Lopez) Polikarpe Kakabadze – "Kvarkvare Tutaberi" (Kvarkvare) Leo Kiacseli – "Gvadi Bigva" (Gvadi) Szophoklész – "Oidipusz király" (Oidipusz) Iona Vakeli – "Business Man" (Aprakune) Giorgi Nahucisvili – "Csincsraka" (medve) Avkszenti Csagareli – "Hanuma" (Vano Pantiasvili herceg) Bertolt Brecht – "A kaukázusi krétakör" (Azdak) Julius Fucik – "Emberek, legyetek éberek" (Pesek) Viktor Rozov – "Vacsora előtt" (Alexander) Alexander Gelman – "Mi, alulírottak" (Jurij Devjatov, vezető bíró)
Televíziós szerepei Guram Docsanasvili, „Egy dolog szeretete, amit titkolni kell” rendező. Zurab Kandelaki (Szalva Kezseradze) Guram Docsanasvili "Az ember, aki szerette az irodalmat" rendező. Zurab Kandelaki (Vasiko Kezseradze) Rezo Cseisvili "Szaliko Hvingiadze kalandjai". rendező: Giorgi Kahabrisvili (Szaliko) Leo Kiaceli "Gvadi Bigva" rendező: Giorgi Kahabrisvili (Gvadi) Giorgi Erisztavi "Az érinthetetlenek kalapja" rendező: Giorgi Kahabrisvili (kereskedő) Konsztantine Gamszahurdia "A szőlő virágzása" rendező: Giorgi Kahabrisvili (Korintosz professzor) "Szaba Tabidze hétfői" rendező: Giorgi Kahabrisvili (Szaba Tabidze színész) Alexander Csaidze "A híd" rendező: Miheil Tumanisvili és Giorgi Kahabrisvili (a város főügyésze)
Díjai, elismerési A Grúzia Szovjet Szocialista Köztársaság Népművésze (1961) A Munka Vörös Zászló Érdemrendje
Irodalom გვათუა ი., ქართული საბჭოთა ენციკლოპედია, ტ. 6, თბ., 1983. — გვ. 422. ზ. ბაბუნაშვილი, თ. ნოზაძე, „მამულიშვილთა სავანე“,გვ. 247, თბ., 1994
Jegyzetek
Fordítás
További információk
Kategória:Grúz színészek Kategória:1925-ben született személyek Kategória:1982-ben elhunyt személyek