A hyperacusis, hiperakúzis vagy túlhallás fokozott hangérzékenység és környezeti zajok alacsony tűrőképessége. A hiperakúzis definíciói jelentősen eltérhetnek; gyakran a kengyel, a stapedius izom (vagy kengyelizom) vagy a dobhártya feszítő tensor tympanicus károsodása vagy diszfunkciója körül forognak. Gyakran négy altípusba sorolják: hangosság, fájdalom (más néven noxacusis), bosszúság és félelem. Ez az ember számára egy erősen meggyengítő hallászavar lehet.
Számos oka és kockázati tényezője van, amelyek közül a leggyakoribb a hangos zajnak való kitettség.Tyler RS, Pienkowski M, Roncancio ER, Jun HJ, Brozoski T, Dauman N, et al. (December 2014). "A review of hyperacusis and future directions: part I. Definitions and manifestations". American Journal of Audiology. 23 (4): 402–19. doi:10.1044/2014_AJA-14-0010. PMID 25104073. Gyakran egybeesik a fülzúgással. Az irodalomban felvetett mechanizmusok közé tartozik az agy, a belső fül vagy a középfül nem megfelelő működése.
A hyperacusis prevalenciájáról keveset tudunk, részben a fogalom definíciójának eltérései miatt. Tyler RS, Pienkowski M, Roncancio ER, Jun HJ, Brozoski T, Dauman N, et al. (December 2014). "A review of hyperacusis and future directions: part I. Definitions and manifestations". American Journal of Audiology. 23 (4): 402–19. doi:10.1044/2014_AJA-14-0010. PMID 25104073. A jelentett prevalencia-becslések széles skálán mozognak, és további kutatásokra van szükség a jó népegészségügyi adatok megszerzéséhez.
Diagnózis bélyegkép|263px| Hangossági diszkomfort szintek (LDL) : halláskárosodás nélküli hiperakúzis betegek csoportadatai. Felső vonal: átlagos hallásküszöb. Alsó hosszú sor: ebbe a csoportba tartozó LDL-ek. Alsó rövid vonal: normál hallású referenciacsoport LDL-értékei. Az ábrán a nagyobb hangerő lefelé helyezkedik el. Sheldrake J, Diehl PU, Schaette R (2015). "Audiometric characteristics of hyperacusis patients". Frontiers in Neurology. 6: 105. doi:10.3389/fneur.2015.00105. PMC 4432660. PMID 26029161. Az alapvető diagnosztikai teszt hasonló a normál audiogramhoz . A különbség az, hogy minden egyes vizsgálati frekvenciánál a hallásküszöb mellett a legalacsonyabb kellemetlen hangszintet is megmérik. Ezt a szintet hangossági diszkomfort szintnek (LDL) vagy kellemetlen hangossági szintnek (ULL) nevezik. A hiperakúzisos betegeknél ez a szint gyakran jóval alacsonyabb, mint a normál alanyoknál - általában a hallásspektrum legtöbb részén. Tyler RS, Pienkowski M, Roncancio ER, Jun HJ, Brozoski T, Dauman N, et al. (December 2014). "A review of hyperacusis and future directions: part I. Definitions and manifestations". American Journal of Audiology. 23 (4): 402–19. doi:10.1044/2014_AJA-14-0010. PMID 25104073. Nincs azonban egyetértés abban, hogy mi számít normális LDL-nek. Az LDL és az önbevallással megállapított mindennapi életben előforduló hangokkal szembeni tolerancia közötti kapcsolat nem tisztázott. Jahn, Kelly N. (July 2022). "Clinical and investigational tools for monitoring noise-induced hyperacusis". The Journal of the Acoustical Society of America. 152 (1): 553–566. Bibcode:2022ASAJ..152..553J. doi:10.1121/10.0012684. ISSN 0001-4966. PMC 9448410. PMID 35931527.
Az önbeszámolós kérdőíveken kívül az audiológusok számos egyéb technikát alkalmazhatnak a zajérzékenységben szenvedő betegek hallási funkcióinak értékelésére. Ha hangok adásával járó vizsgálatot végeznek (melyek a betegnek kellemetlen érzést vagy fájdalmat okozhatnak) létfontosságú, hogy a vizsgálat előtt tájékoztassák a pácienst a kiadandó hangok hangerejéről és időtartamáról. Óvatosan kell kezdeni, alacsony hangerővel és fokozatosan kell növelni a hangerőt. Az audiológusnak és a páciensnek fel kell készülnie arra, hogy a beteg tüneteitől függően bármikor leállítsa a vizsgálatot.
Lásd még Hallási rendszer A zajszennyezés egészségügyi hatásai Fülzúgás Mizofónia Otoakusztikus emisszió Biztonságos hallgatás Érzékszervi feldolgozási érzékenység Toborzás (gyógyászat) A hallás világnapja Hallásegészségügyi Alapítvány
Fordítás
Jegyzetek
Kategória:Halláskárosodás