Az AGS JH22 egy Formula–1-es versenyautó, amelyet az AGS csapat tervezett és versenyeztetett az 1987-es Formula–1 világbajnokság során. Egyetlen autójukat két versenyző is vezette: Pascal Fabre, illetve a szezon végén Roberto Moreno.
Áttekintés Az autó az előző modell továbbfejlesztése volt, amely a Renault RE40 alapjain nyugodott. A robusztus kialakítást az első néhány nagydíjon egy szokatlan elem tarkította: a pilóta háta mögött egy önálló, nagyméretű légbeömlő, amit leginkább az 1970-es években használtak a Formula–1-ben. Az AGS megszabadult a Motori Moderni turbómotorjaitól, és eleinte a Renault egységeit szerették volna megszerezni. Mivel azonban a gyártó akkor egy időre épp kivonult a sportágból, így a Ford-Cosworth DFZ szívómotorokra esett a választásuk. Ezek teljesítménye azonban jóval szerényebb volt a turbókénál, ezért abban az évben meghirdették a Colin Chapman-kupát a szívómotoros autóknak, valamint a Jim Clark-kupát a pilótáiknak. Az AGS-t ebben a bajnoki küzdelemben is rangsorolták.
A csapat továbbra is csak egy autót indított, viszont két kasztnit is megépített. Főszponzoruk az El Charro cipőgyár maradt, nekik köszönhetően lettek az autók fehér-piros színűek. Versenyzőjük az a Pascal Fabre lett, aki pár évvel korábban a Formula–2-ben is versenyzett velük.
A szezon Lassú autó volt, Fabre szinte mindig utolsóként kvalifikált, jó egy másodperces lemaradással az előtte haladó mögött. A versenyeken azonban stabilan szerepelt, az első kilenc versenyen nyolcon behozta a célba a JS22-est, noha körhátrányban. Legjobb eredménye a francia és a brit nagydíjon elért kilencedik helyezés volt. Ugyan az osztrák nagydíjat is teljesítette, de akkora hátrányban, hogy nem is rangsorolták. Időközben azonban az Osella és a Larrousse & Calmels csapatok beneveztek még egy autót, és a Coloni is megjelent a sportágban, ami nagymértékben megnehezítette a dolgát. A következő négy versenyből háromra nem is tudott kvalifikálni.
A japán nagydíjtól kezdve Fabre helyére az a Roberto Moreno ült be, aki utoljára 1982-ben versenyzett a Lotusszal. Neki mindkét versenyen sikerült a kvalifikálás, a szezonzáró, sok kiesőt hozó futamon hetedikként. Aztán Ayrton Sennát kizárták a túlméretezett fékvezetékei miatt, ezért Moreno előrelépett a hatodik helyre, és ezzel szerzett egy pontot.
Ezzel a pontszerzéssel a konstruktőri tizenkettedik helyen zártak, a Colin Chapman-kupában pedig harmadikként. Fabre ötödik lett a Jim Clark-kupában, Moreno pedig hatodik, és megszerzett pontjával az egyéni világbajnokságban is rangsorolták.
A fennmaradt két autó közül az egyik az AGS gyűjteményében található, a másikat pedig egy lohéac-i múzeumban állították ki.
Eredmények
Formula–1-es eredmények ÉvCsapatMotorGumikPilóták12345678910111213141516PontokHelyezés1987Team El Charro AGSCosworth DFZBRASMRBELMONDETFRAGBRGERHUNAUTITAPORESPMEXJPNAUS112.Pascal Fabre121310131299KI13NRNKNKKINKRoberto MorenoKI6
Colin Chapman-kupa ÉvCsapatMotorGumikPilóták12345678910111213141516PontokHelyezés1987Team El Charro AGSCosworth DFZBRASMRBELMONDETFRAGBRGERHUNAUTITAPORESPMEXJPNAUS413rdóó.Pascal Fabre3333232KI4NRNKNKKINKRoberto MorenoKI3
Jegyzetek
Kategória:1987-es Formula–1-es autók