Shirley Hardie Jackson (San Francisco, Kalifornia, 1916. december 14. – North Bennington, Vermont, 1965. augusztus 8.) amerikai írónő, aki elsősorban horror- és rejtélyes műveiről ismert. Írói pályafutása több mint két évtizedet ölelt fel, ezalatt hat regényt, két memoárt és több mint 200 novellát írt.
A kaliforniai San Franciscóban született Jackson a New York-i Syracuse Egyetemre járt, ahol részt vett az egyetem irodalmi folyóiratának munkájában, és megismerkedett későbbi férjével, Stanley Edgar Hymannel.Stanley Edgar Hyman (1919. június 11. – 1970. július 29.) amerikai irodalomkritikus. A diploma megszerzése után a házaspár New Yorkba költözött, és a The New Yorker című lapnak kezdtek el írni, Jackson mint szépirodalmi író, Hyman pedig a „Talk of the Town” munkatársa volt. A házaspár 1945-ben, első gyermekük születése után a vermonti North Benningtonban telepedett le, amikor Hyman a Bennington College tanára lett.
Miután megjelentette The Road Through the Wall című debütáló regényét (Út a falon át, 1948), amely félig önéletrajzi ihletésű beszámolója kaliforniai gyermekkoráról, Jackson jelentős közfigyelmet kapott „The Lottery” (A lottó) című novellájával, amely egy bukolikus amerikai falu baljós árnyoldalait mutatja be. Az 1950-es években továbbra is számos novellát publikált irodalmi folyóiratokban és magazinokban, amelyek közül néhányat összegyűjtött és újra kiadott az 1953-as Life Among the Savages (Élet a vadak között) című memoárjában. 1959-ben jelent meg a The Haunting of Hill House (Hill House szelleme) című természetfeletti horrorregénye, amelyet széles körben a valaha írt egyik legjobb kísértettörténetként tartanak számon.The Haunting of Hill House has been ranked as the 8th "Scariest Novel of All Time" by horrornovelreviews.com, and in Paste magazine's unsorted "30 Best Horror Books of All Time", Tyler R. Kane said, "If you go by the consensus of the literary community, Haunting of Hill House isn't only a book that revolutionized the modern ghost story—it's also the best." 1962-ben Jackson utolsó műve, a We Have Always Lived in the Castle (Mindig is a kastélyban éltünk) című regénye egy gótikus fikció,A gótikus fikció, amelyet néha gótikus horrornak is neveznek (elsősorban a 20. században), a félelem és a kísértés laza irodalmi esztétikája. Az elnevezés az európai középkor gótikus építészetére utal, amely a korai gótikus regények színhelyeire volt jellemző. amelyet mesterművének neveztek.
Az 1960-as évekre Jackson egészségi állapota jelentősen romlani kezdett, és végül 1965-ben, 48 éves korában szívbetegség miatt meghalt.
Fiatalkora Jackson 1916. december 14-én született a kaliforniai San Franciscóban, Leslie Jackson és felesége, Geraldine (született Bugby) gyermekeként.Jackson később azt állította, hogy 1919-ben született, hogy fiatalabbnak tűnjön férjénél, bár valójában 1916-ban született. A legtöbb Jackson életében megjelent életrajzi anyag 1919-ről számol be.
A kaliforniai Burlingame-ben, San Francisco jómódú külvárosában nőtt fel, ahol a családja egy kétszintes házban lakott, a Forest View Road 1609. szám alatt. Édesanyjával feszült volt a kapcsolata, mivel a szülei fiatalon házasodtak, és Geraldine csalódott volt, amikor azonnal teherbe esett Shirleyvel, mivel már nagyon várta, hogy „együtt tölthesse az időt a daliás férjével”. Jackson gyakran nem tudott beilleszkedni a többi gyerek közé, és ideje nagy részét írással töltötte, anyja legnagyobb bánatára. Geraldine meg sem próbálta leplezni a fia, Barry iránti kivételezését, aki azzal magyarázta anyja Shirleyvel szembeni ellenszenvét, hogy „[Geraldine] egyszerűen egy mélyen konvencionális nő volt, akit elborzasztott a gondolat, hogy a lánya nem lesz mélyen konvencionális”. Amikor Shirley tizenéves volt, súlya ingadozott, ami önbizalomhiányt eredményezett, amivel egész életében küszködött.
A Burlingame High School-ba járt, ahol hegedült az iskolai zenekarban. A középiskola utolsó évében a Jackson család a New York állambeli Rochesterbe költözött, majd a Brighton High School-ba járt, ahol 1934-ben végzett. Ezután a közeli Rochesteri Egyetemre járt, ahol szülei úgy érezték, hogy fenn tudják tartani a felügyeletet a tanulmányai felett. Jackson elégedetlen volt az ottani óráin, és egy évig szüneteltette tanulmányait, mielőtt átjelentkezett a Syracuse Egyetemre, ahol kreatívan és társadalmilag egyaránt virágzott. Itt szerezte meg újságírói diplomáját. A Syracuse egyetemi hallgatójaként Jackson részt vett az egyetemi irodalmi magazin munkájában, és ezen keresztül ismerkedett meg későbbi férjével, Stanley Edgar Hymannel, aki később neves irodalomkritikus lett. A Syracuse-i egyetemi tanulmányai alatt az egyetem irodalmi magazinja közölte Jackson első novelláját, a „Janice” címűt, amely egy tinédzser öngyilkossági kísérletéről szólt.
Származás Jackson angol felmenőkkel rendelkezett, édesanyja, Geraldine pedig az amerikai függetlenségi háború hősére, Nathanael Greene tábornokra vezette vissza családi örökségét. Anyai dédapja, John Stephenson neves ügyvéd volt San Franciscóban – később az alaszkai Legfelsőbb Bíróság bírája –, míg dédapja Samuel Charles Bugbee építész volt, akinek munkái között szerepeltek Leland Stanford és Charles Crocker otthonai, valamint a mendocinoi presbiteriánus templom. Jackson azt mondta: A nagyapám építész volt, és az apja, és az ő apja. Az egyikük csak milliomosoknak épített házakat Kaliforniában, és onnan származott a családi vagyon, az egyikük pedig biztos volt benne, hogy San Francisco homokdűnéin is lehet házakat építeni, és oda ment a családi vagyon.
Jackson anyai nagymamája, becenevén „Mimi”, a Keresztény Tudományt gyakorolta, és nyugdíjazása után is folytatta a spirituális gyógyítást a családtagokon. Jackson ismert arról, hogy kritikusan értékelte az ilyen próbálkozásokat, és elmesélte, hogy Mimi egyszer azt állította, hogy eltörte a lábát, és egy éjszaka alatt imával meggyógyította, pedig valójában csak a bokáját rándította ki. Amikor Mimi meghalt, Jackson azt mondta a lányának, hogy „a keresztény tudománynak halt meg”. Bár úgy vélte, hogy a vallás könnyen válhat a károkozás eszközévé, a gyermekkorából származó vallási hatások egyértelműen megjelennek Jackson írásaiban, amelyekben a misztika, a mentális erő és a boszorkányság témái szerepelnek.
Házasság A diploma megszerzése után Jackson és Hyman 1940-ben összeházasodtak, és rövid ideig New Yorkban és a connecticuti Westportban éltek, végül a vermonti North Benningtonban telepedtek le, ahol Hyman a Bennington College oktatójaként dolgozott. Akkor kezdett anyagot írni, amikor Hyman kritikussá lett. Jackson és Hyman színes, nagylelkű házigazdaként volt ismert, akik irodalmi tehetségekkel vették körül magukat, köztük Ralph Ellisonnal. Mindketten lelkes olvasók voltak, akiknek személyes könyvtárát 25 000 könyvre becsülték. Négy gyermekük született: Laurence (Laurie), Joanne (Jannie), Sarah (Sally) és Barry, akik később anyjuk novelláiban önmaguk kitalált változataként saját irodalmi hírnevüket szerezték. Egy olyan korban, amikor a nőket nem bátorították arra, hogy az otthonon kívül dolgozzanak, Jackson lett a fő kenyérkereső, miközben a gyermekeket is nevelte. „Keményen dolgozott” – mondta fia, Laurence. „Mindig írt, vagy az íráson gondolkodott, és ő intézte a bevásárlást és a főzést is. Az ételek mindig időben érkeztek. De szeretett nevetni és vicceket mesélni is. Nagyon életvidám volt.” A szellemességére példaként számos humoros karikatúráját említi az olvasóknak, amelyek közül az egyik egy férjet ábrázol, aki figyelmezteti a feleségét, hogy terhessége alatt ne cipeljen nehéz dolgokat, de nem ajánlja fel a segítségét.
Jackson életrajzírói szerint házasságát Hyman hűtlenségei, különösen a diákjaival való félrelépései gyötörték, és a nő vonakodva fogadta el a férfi javaslatát, hogy tartson fenn egy nyitott kapcsolatot. Hyman a pénzügyeiket is ellenőrizte (a nő jövedelmének egy részét úgy osztotta ki neki, ahogyan ő jónak látta), annak ellenére, hogy a „The Lottery” sikere és későbbi munkái után a nő sokkal többet keresett, mint ő maga.
Írói karrier „The Lottery” és a korai kiadványok 1948-ban Jackson kiadta debütáló, The Road Through the Wall című regényét (Út a falon át), amely félig önéletrajzi ihletésű beszámolót közöl az 1920-as években a kaliforniai Burlingame-ben felnőtt gyermekkoráról. Jackson leghíresebb története, a „The Lottery”, amely először 1948. június 26-án jelent meg a The New Yorker című lapban, megalapozta a horror mese mestereként való hírnevét."Shirley Jackson". Contemporary Authors. Detroit: Gale, 2016. Retrieved via Gale Biography In Context database, October 24, 2016. "The Haunting of Hill House has become one of the most respected haunted house stories." A történet több mint 300 olvasói levelet váltott ki, sokan közülük felháborodtak azon, hogy az emberi természet egy sötét oldalát idézi meg, amelyet – ahogy Jackson fogalmazott – „zavarodottság, spekuláció és régimódi gyalázkodás” jellemzett. A San Francisco Chronicle 1948. július 22-i számában Jackson a következőket nyilatkozta válaszul az olvasók kitartó kérdéseire a szándékairól: „Nagyon nehéz megmagyarázni, hogy mit is akartam ezzel a történettel mondani. Azt hiszem, azt reméltem, hogy azzal, hogy egy különösen brutális ősi rítust a jelenbe és a saját falumba helyezek, a történet olvasóit a saját életükben tapasztalható értelmetlen erőszak és általános embertelenség szemléletes dramatizálásával sokkolhatom”.
A történet kritikai visszhangja egyértelműen pozitív volt; a történet hamarosan az antológiák standard darabjává vált, 1952-ben pedig televíziós adaptáció is készült belőle."Shirley Hardie Jackson". Dictionary of American Biography. New York: Charles Scribner's Sons, 1981. Retrieved via Gale Biography In Context database, October 24, 2016. 1949-ben a „The Lottery” Jackson The Lottery and Other Stories című novelláskötetében jelent meg.
Jackson második regénye, a Hangsaman (1951) hasonló elemeket tartalmazott, mint a Bennington College 18 éves másodéves hallgatójának, Paula Jean Weldennek 1946. december 1-jén történt rejtélyes eltűnése.Paula Jean Welden (született 1928. október 19-én; eltűnt 1946. december 1-jén) amerikai egyetemista volt, aki Vermont Long Trail túraútvonalán sétálva tűnt el. A helyi seriffeket kritizálták a nyomozás során elkövetett hibák miatt, amelyek a Vermont Állami Rendőrség létrehozásához vezettek. Ez az esemény, amely a mai napig megoldatlan, a dél-vermonti Bennington közelében lévő Glastenbury-hegy erdős vadonjában történt, ahol Jackson és családja akkoriban élt. A Hangsaman című regényben ábrázolt fiktív főiskola részben Jackson Bennington College-ban szerzett tapasztalatain alapul, amint azt a Kongresszusi Könyvtárban található Jackson iratai is jelzik. Az esemény ihlette a „The Missing Girl”, „Eltűnt lány” című novelláját is (először 1957-ben jelent meg a The Magazine of Fantasy and Science Fiction-ben, majd posztumusz a Just an Ordinary Day című kötetben).
A következő évben kiadta a Life Among the Savages című, félig önéletrajzi jellegű novellagyűjteményt, amely a saját és négy gyermeke életén alapult, és amelyből sok már korábban megjelent olyan népszerű magazinokban, mint a Good Housekeeping, a Woman's Day és a Collier's. Ezek a művek a házasságának és a négy gyermek felnevelésének félig fiktív változatai, és olyan „élethű, vicces háziasszonyi történetek”, mint amilyeneket később olyan írók, mint Jean Kerr és Erma Bombeck népszerűsítettek az 1950-es és 1960-as években.
Jackson vonakodva beszélt munkásságáról a nyilvánosság előtt, Stanley J. Kunitz és Howard Haycraft Twentieth Century Authors (1955) című könyvében azt írta: