Rózsa György (Budapest, 1925. március 4. – Budapest, 2008. július 2.) magyar művészettörténész. A művészettörténeti tudományok kandidátusa (1971), a művészettörténeti tudományok doktora (1985).

Életpályája 1943-ban érettségizett a budapesti Szent Imre Gimnáziumban. 1948-ban diplomázott a Pázmány Péter Tudományegyetem latin–görög szakán, ahol középiskolai tanári oklevelet kapott és művészettörténetből tanári alapvizsgát tett. 1949-ben az egyetemi reformmal kapcsolatos rendelkezések miatt doktori vizsgát már nem tehetett, helyette 1950-ben összevont muzeológusi alap- és szakvizsgát tett. 1949–1951 között a Magyar Nemzeti Múzeum gyakornoka volt.

1952–1963 között a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnok Fényképgyűjteménye segédmuzeológusa és muzeológusa volt. 1958-ban az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán művészettörténetből doktorált. 1959–1960 között az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Művészettörténeti Tanszéke előadó tanára volt.

1961-től a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Bizottsága tagja volt. 1962-től az Acta Historiae Artium technikai szerkesztője, 1986–1992 között főszerkesztője, 1986–2008 között a szerkesztőbizottság tagja volt. 1963–1995 között a Magyar Nemzeti Múzeum Történelmi Képcsarnokának vezetője volt.

1972–2000 között a Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve szerkesztőbizottságának tagja volt.

1980-tól a Magyar Tudományos Akadémia-Tudományos Minősítő Bizottság (MTA-TMB) Művészettörténeti-Régészeti-Építészeti Szakbizottsága tagja volt.

2006-tól a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat tiszteletbeli tagja volt.

Családja Szülei Rózsa Richárd/Rikárd (1897–1980) és Nyikos Sarolta (1902–1977) voltak. Felesége, Kaposy Veronika (1923–1993) művészettörténész volt. Két gyermekük született: Rózsa Mária (1960–) irodalomtörténész, sajtótörténész, az MTA doktora és Rózsa György (1962–) középiskolai tanár, művészettörténész, műfordító.

Temetése a Farkasréti temetőben történt.

Művei Önálló művei Régi várképek. A Magyar Nemzeti Múzeum történeti emlékei (A Magyar Nemzeti Múzeum kiadványa; Budapest, 1955) A Birckenstein-féle metszeteskönyv. Justus van der Nypoort magyar vonatkozású művei (Magyar Könyvszemle, 1957. 1. és külön: Az Országos Széchényi Könyvtár kiadványai. 36. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1957) A magyar arcképmetszés legkiemelkedőbb mesterei a felvilágosodás idején és a reformkorban (Egyetemi doktori értekezés; Budapest, 1958) Régi magyar csataképek. A Magyar Nemzeti Múzeum történeti emlékei (A Magyar Nemzeti Múzeum kiadványa; Budapest, 1959) Budapest régi látképei. 1493–1800. 96 táblával. (Monumenta historica Budapestinensia 2. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1963; 2. átdolgozott kiadás; Új Művészet Kiadó, 1999) Magyar történetábrázolás a 17. században (monográfia és kandidátusi értekezés. 62 táblával, 226 fényképpel; Budapest, Akadémiai Kiadó, 1973) Negyvennyolc a kortársak szemével. Képek, nyomtatványok és iratok (Spira Györggyel; A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata kiadványa. Budapest, 1973) A Történelmi Képcsarnok legszebb festményei. 26 táblával. (Művészeti album) (A Magyar Nemzeti Múzeum kincsei. Budapest, Corvina Kiadó, 1977; angolul: Selected Paintings of the Historical Gallery, 1977; franciául: Les plus beaux tableaux de la Galerie Historique, 1977; németül: Dies schönsten Gemälde der Historischen Bildergalerie, 1977 és oroszul is) Goethe: A műalkotások igazságáról és valószerűségéről. Válogatott képzőművészeti írások. 16 táblával. Fordította: Rajnai László és Rónay György. (Válogatta, szerkesztette, az utószót írta: Rózsa György. Az előszót írta: Walkó György. (Művészet és elmélet; Budapest, Corvina Kiadó, 1980) A Magyar Tudományos Akadémia palotája (Budapest, Akadémiai, 1982) Csataképek a felszabadító háborúk korából (Doktori értekezés; Budapest, 1984) Schlachtenbilder aus der Zeit der Befreiungsfeldzüge (Monográfia; A doktori értekezés német nyelvű átdolgozott kiadása; Budapest, Akadémiai Kiadó, 1987) Városok, várak, kastélyok. Régi magyarországi látképek. – Towns, Castles, Mansions. Old Hungarian Views. – Städte, Burgen, Schlösser. (Budapest, HG & Társa Kiadó Kft., 1995 és utánnyomás: 2004) Budapest legszebb látképei. – The Finest Views of Budapest. – Die schönsten Veduten von Budapest. (Budapest, HG & Társa Kiadó Kft., 1997 és utánnyomás: 2004) Grafikatörténeti tanulmányok. Fejezetek a magyar vonatkozású grafikai ábrázolások múltjából. 80 táblával. (Művészettörténeti füzetek 25. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1998) Öt évszázad pápai látképei. 36 táblával. – Ansichten von Pápa aus fünf Jahrhunderten. Fekete–fehér és színes reprodukciókkal, kihajtható mellékletekkel. (A Jókai Mór Városi Könyvtár kiadványa. Pápa, 2000) Birckenstein, Anton Ernest Burckhard von: Das Geometriebuch des Kronprinzen. Vorgelegt und mit einer Studie von György Rózsa. – A trónörökös mértankönyve. Közreadta és a bevezető tanulmányt írta: Rózsa György. Hasonmás kiadás: Magyar és német nyelvű kísérőfüzettel. (Az Országos Széchényi Könyvtár és a Balassi Kiadó közös kiadványa Budapest, 2001) Wideman, Elias: Icones Illustrium Heroum Hungariae. – Hírneves magyarok arcképcsarnoka. Wien, 1652. Hasonmás kiadás. Szerkesztette: W. Salgó Ágnes. A kísérőtanulmányt írta: Rózsa György (Az Országos Széchényi Könyvtár és a Helikon Kiadó közös kiadványa; Budapest, 2004) Pápa ábrázolások a Jókai Mór Városi Könyvtárban. Metszetleírások, értékelések. Az előszót írta: Hermann István. (A Jókai Mór Városi Könyvtár kiadványa. Pápa, 2006)

Tudományos dolgozatai, adatközlései Az igazi Petőfi-arc. Előkerült a dagerrotípia (Szabad Művészet, 1949. 5.) Petőfi képmásai. (A centenáriumi pályázatra, a Magyar Történelmi Társulat díját elnyert pályamunka.) (Irodalomtörténet, 1951. 2.) Adatok Borsos József arcképfestészetéhez (A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség évkönyve, 1951. Budapest, 1952) Czetter Sámuel. Egy magyar rézmetsző a 18–19. század fordulóján (A Magyar Művészettörténeti Munkaközösség évkönyve, 1952. Budapest, 1953) Adat a magyar vonatkozású grafika történetéhez (Művészettörténeti Értesítő, 1953) Történelmi dokumentum. Ismeretlen kép Rulikowski Kázmér kivégzéséről (Új Világ, 1953. 36.) Karl Henrik ismeretlen levelei (Numizmatikai Közlöny, 1953–1954) Megjegyzések a magyar történeti ikonográfia néhány kérdéséhez (Folia Archaeologica, 1954) Buda és Pest ábrázolásai (Seenger Ervinnel és Vayer Lajossal; Budapest műemlékei. I. kötet; Budapest, 1955) Friedrich John és a magyar felvilágosodás írói (Művészettörténeti Értesítő, 1955; németül: Acta Historiae Artium, 1956) Rákóczi fogadtatása a szultánnál (Folia Archaeologica, 1956) Johann Niedermann magyar vonatkozású arcképei (Folia Archaeologica, 1957) Kazinczy Ferenc a művészetben (Művészettörténeti Értesítő, 1957) Friedrich John und die Schriftsteller der Aufklärung in Ungarn (Acta Historiae Artium, 1957. 4.) Visegrád és Vác ábrázolásai (Pest megye műemlékei; Budapest, 1958) Ehrenreich Ádám forrásai. – A magyar történeti festészet témáinak barokk feldolgozásai (Művészettörténeti Értesítő, 1959) Egy lőcsei rézmetsző a XVII. században (Folia Archaeologica, 1960) Oláh Miklós legrégibb arcképe. Járt-e Hans Sebald Lautensack Magyarországon? (Magyar Könyvszemle, 1960. 4.) Batsányi János egykorú képmásai. (Batsányi János összes művei. II. kötet; Budapest, 1960 és Batsányi János irodalmi munkássága és egykorú képmásai; Veszprém, 1963) Művészettörténeti jegyzetek a Kazinczy-levelezés 23. kötetéhez. – Nógrád várának ábrázolása (Művészettörténeti Értesítő, 1961) A budai oldal városkép-ábrázolásai (Seenger Ervinnel; Budapest műemlékei. II. kötet; Budapest, 1962) Alauda Keresztély lőcsei festő (Folia Archaeologica, 1963) Pracher és Szerelmey. Adatok a magyar és osztrák litográfia történetéhez (Művészettörténeti Értesítő, 1963) Georg Philipp Rugendas budapesti arcképe (Folia Archaeologica, 1965) Romeyn de Hooghe és a magyarországi török háborúk (Művészettörténeti Értesítő, 1965. 1.) A Magyar Tudományos Akadémia allegóriája (Magyar Tudomány, 1965) Szatmári Pap Mihály képmása (Numizmatikai Közlöny, 1965–1966) Egger Vilmos öröksége (Művészettörténeti Értesítő, 1968. 1-2.; németül: Das Erbe Wilhelm Eggers (Zeitschrift für schweizerische Archäologie und Kunstgeschichte, 1967) Nádasdy Ferenc és a művészet (Művészettörténeti Értesítő, 1970. 3.) A Nádasdy Mausoleum és Nikolaus Avancini (Irodalomtörténeti Közlemények, 1970. 4.) Lackner Kristóf, a rézmetsző. 1–2. (Soproni Szemle, 1971. 3.–1971. 4.) Vázlat a magyar országgyűlések ikonográfiájához (Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1972) Janus Pannonius síremléke (Memoria Saeculorum Hungariae 2. Janus Pannonius. Tanulmányok. Szerkesztette: Kardos Tibor és V. Kovács Sándor. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975) Magyarország XVII. századi képe a francia népies grafikában (Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1976) II. Rákóczi Ferenc ikonográfiájához (Irodalomtörténeti Közlemények, 1976. 4.) Buda visszafoglalása Itália egykorú művészetében (Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1979) Szathmári Pap Károly erdélyi látképei (Művészettörténeti Értesítő, 1979. 2.) Kazinczy, a műbíráló (Ars Hungarica, 1981. 2.) Johann Vincenz Reim és Magyarország (Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1983) A Történelmi Képcsarnok és a magyar történettudomány (Művészettörténeti Értesítő, 1984. 1-2.) Vízkelety Béla litografált magyar királyképsorozata (Magyar Könyvszemle, 1995. 1.) Schrefl Anna, az első budai rézmetszőnő (Művészettörténeti Értesítő, 1995. 3-4.) Batthyány Lajos ikonográfiája (Batthyány Lajos gróf első magyar miniszterelnök emlékezete. Szerkesztette: Körmöczi Katalin. A Magyar Nemzeti Múzeum kiadványa; Budapest, 1998) Daniel Suttinger soproni látképe 1861-ből (Művészettörténeti Értesítő, 1998. 1-2.) A kartográfus Lipszky János és rézmetszői: Karacs Ferenc és Prixne Gottfried (Művészettörténeti Értesítő, 2000. 3-4.) A budai várpalota lotharingiai falikárpitjainak sorsa (Tanulmányok Budapest múltjából, 2001) Egy újra hazakerült ritka budai ostromkép (Művészettörténeti Értesítő, 2002. 3-4.) Rumy Károly György csak külföldön nyilvántartott műve (Magyar Könyvszemle, 2004. 1.) Adalékok Seenger Ervin Budapest 19. századi vedutáinak befejezetlen katalógusához (Ars Hungarica, 2006. 1.) Elias Wideman rézmetszetsorozata és a wesztfáliai béke. Adatok a 17. századi magyar portréfestészet történetéhez. (Művészettörténeti Értesítő, 2006. 2.; németül: Eine Widemans druckgraphisches Porträtsammelwerk und der Westfälische Frieden. Acta Historiae Artium, 2006. 1-4.) Buda visszafoglalása – 1686. szept. 2. – a bécsi Szent Család Társulat röplapján (Knapp Évával; Magyar Könyvszemle, 2007. 3.) A hadvezér és költő Zrínyi ikonográfiája Amerikában. Adatok a Zrínyi-értékelés történetéhez (Művészettörténeti Értesítő, 2008. 1.).

Népszerű írásai Rembrandt és kortársai. Kiállítás-ismertetés (Szabad Művészet, 1950) Magyar szabadságharcos hagyományok tükröződése a képzőművészetben (Szabad Művészet 1951) A Szépművészeti Múzeum Magyar rézmetszet és rézkarc kiállítása (Szabad Művészet, 1954) Tíz év új szerzeményei a Történeti Múzeumban (Művészettörténeti Értesítő, 1955) A Petőfi dagerrotípiáról (Fejős Imrével; Múzeumi Híradó, 1956) A Magyar Történeti Képcsarnok rézlemezgyűjteménye (Cennerné Wilhelmb Gizellával; Folia Archaeologica, 1959) A Magyar Történelmi Képcsarnok néhány biedermeier képe (Folia Archaeologica, 1961) Velazquez: X. Ince pápa képmása (Művészet, 1962. 10.) Régi magyar várak (Múzsák. Múzeumi magazin, 1970. 4.) Ismeretlen pest-budai látkép Londonban (Budapest, 1974. 4.) Ismeretlen festmények a Vár 1686-os ostromáról (Budapest, 1982. 8.) Százéves a Történelmi Képcsarnok (Folia Historica. A Magyar Nemzeti Múzeum Évkönyve, 1984) Batsányi vagy Kininger? (Kortárs, 1985. 2.) Törökellenes harcok a művészetben (Budapest [folyóirat], 1986. 9.) Mányokitól Aba-Novákig. Magyar képzőművészek a Szovjetunió múzeumaiban (Művészettörténeti Értesítő, 1989. 1-4.)