A magyar történelem során több különböző cím viselőjét is főkapitánynak nevezzük.
A Magyar Királyság hét főkapitánya a kiskorú V. László magyar király régensi tanácsa, mely a hadseregeinek főparancsnoka volt 1445-ben. A tanács tagja volt Hunyadi János és Újlaki Miklós erdélyi vajdák, Rozgonyi György országbíró, Bebek Imre, Ország Mihály, Szentmiklósi Pongrác és Jiskra János. A hét kapitány csak egy évig volt hivatalban, mivel Hunyadi Jánost 1446-ban a rendi országgyűlés kormányzói jogkörökkel ruházta fel.
1453-ban Hunyadi lemondott a kormányzóságról, V. László ezt követően nevezte ki országos főkapitánnyá, ezzel Hunyadi maradt az ország hadseregének főparancsnoka. Halála után Cillei Ulrik, majd Hunyadi László töltötte be a tisztséget. Utóbbi után a mindenkori nádor lett a cím viselője.
A 16. és a 17. században a magyar királyi főkapitányságok élén is a főkapitány állt. Ő volt a katonai körzet katonai parancsnoka a Habsburg-török háborúk idején a királyi Magyarország területein.
A 7 főkapitány időszaka A főkapitányi cím I. Ulászló halála után jött létre 1444-ben. Az uralkodó nélküli Magyar Királyság trónjára behívták Albert király fiát, Habsburg Lászlót. A fiatal Lászlót azonban III. Frigyes német-római császár őrizte Tirolban. A magyar főurak kérték, hogy engedje el Lászlót, de Frigyes ezt elutasította. Ez a főurak között is összetűzéseket okozott. Mielőtt egyetlen régenst neveztek volna ki, úgy döntöttek, hogy hét nemes és nagy befolyású főurat választanak meg hét különböző magyar főkapitányság irányítására.
Ebben az időszakban nagy küzdelem folyt a magyar főurak között földbirtokaikért, emiatt a főkapitányok közül néhányan vissza is éltek hatalmukkal. Rablóbáró lett többek között Szentmiklósi Pongrác és Jiskra János is.
Még ez idő alatt is fontolgatták, hogy leváltsák-e V. Lászlót, főleg a szlavón és horvát nemesek. Bebek Imre ideje nagy részét ezek meggyőzésével töltötte. Végül Bebeknek sikerült a király oldalára állítania a szalvón nemesség jelentős részét.
Bebek Imre Hunyadi kinevezésével végül 1446-ban visszalépett a főkapitányi címtől, majd 1448-ban a rigómezei csatában vesztette életét.
Főkapitányok Főkapitány TerületEgyéb tisztségei <center>hercegHunyadi János(1407–1456) <center>ismeretlen <center> <center>Újlaki Miklós(1410–1477) <center>ismeretlen Bosznia királya (1471–1477)Tituláris Erdélyi vajda (1441–1458; 1462–1465) horvát, dalmát és szlavón bán (1472) Macsói bán (1430-1477) <center>sempteiRozgonyi György(?–1458) <center>ismeretlen Országnagy (1450–1454) Országbíró (1441–1446) <center>guthiOrszágh Mihály(1410–1484)<center>MátyusföldA Duna, Vág és Morva folyó közötti terület Nádor (1458–1484) Ajtónállómester (1453-1458) Főkamarás (1433–1436) Kincstartó (1436-1438; 1440–1453) <center>Szentmiklósi Pongrác(?–1474) Liptó vármegye főispánja Országkapitány <center>vámosiBebek Imre(?–1448) <center>Erdély székely ispán (1438–1441) erdélyi vajda (1446–1448) <center>Giskra JánosJan Jiskra(1400–1469) <center>Felvidék
Országos főkapitány
#PortréFőkapitányHivatal kezdeteHivatal végeUralkodóMegjegyzés <center>1 100px <center>hercegHunyadi János(1407–1456) <center>1453. január 30. <center>1456. augusztus 11.<center>V. László <center>Hivatalban elhunyt <center>2 100px <center>grófCillei Ulrik(1406–1456) <center>1456. augusztus 11. <center>1456. november 9. <center>A Hunyadiak riválisa, Hunyadi László öleti meg. <center>3 100px <center>grófHunyadi László(1431–1457) <center>1456. november 9. <center>1457. március 16. <center>A király lefejeztette, hivatalban hunyt el <center>ismeretlen (1457–1543) <center>4 100px <center>báró nádasdi és fogarasföldiNádasdy Tamás(1498–1562) <center>1543 január <center>1546 <center>I. Ferdinánd <center>Az állandó pénzhiány miatt lemond <center>üres (1546–1548) <center>(4) 100px <center>báró nádasdi és fogarasföldiNádasdy Tamás(1498–1562) <center>1548 <center>1552 december <center>I. Ferdinánd <center>Ismét lemond Hunyadi László halála után nem ismert, ki lett az új főkapitány. Később a cím a mindenkori nádorhoz került, így ő lett az állandó országos főkapitány.
A három részre szakadt Magyarország alatt
A három részre szakadt Magyarország Habsburg-részén (Királyi Magyarország) létrejövő kapitányságok (vagy főkapitányságok) élén álló vezetők viselték a királyi főkapitány címet.
Dunáninneni főkapitányok 1542. január–október: Perényi Péter 1542–1552: ecsedi Báthory András 1552. július–december: gyarmati Balassa Menyhért 1552–1554: üres 1563-tól: Dersffy István
Bányavidéki főkapitányok 1554. augusztus: lepoglavai Krusich János 1555–1562: gyarmati Balassa János 1562–1564: ruszkai Dobó István
Erdélyi udvari kapitányok
Jegyzetek
Fordítás
Kategória:Magyar történelmi tisztségek