Mót vagy más nevein Mút (föníciai: 𐤌𐤕) és Mávet (héber: ) a halál és az alvilág kánaáni istene volt. Ismerték Ugaritban és Föníciában is, ahol elterjedt a kánaánita vallás.
A kánaáni mitológia vele kapcsolatos fő információforrása az Ugaritban felfedezett szövegekből származik, de említik őt a föníciai Szanhuniathon iratainak görög fordításának fennmaradt töredékei is.
Mót a mitológiában Él főisten egyik fia és Baál esőisten fő ellenfele. Mót volt ura a sivatagi szárazságnak, az alvilágnak és mindennek, ami ellenkezik az élettel, míg Baál éltető vize termékenységet hozott a földnek.
Mót különösen fontos volt Kánaán földjén, ahol Mezopotámiától és Egyiptomtól eltérően nem volt nagy folyó, és amely régiónak nagyrészt az égi csapadékra kellett támaszkodnia a termés bőségéhez. A kánaáni mitológiában Mót és Baál egy ciklikus harcba keveredett, amelyben Mót ideiglenesen legyőzte Baált.
A Mót és Baal közötti harc Illés próféta Baál prófétáival vívott bibliai történetben is megjelenik, amely egy hosszú időn át tartó pusztító aszály és szárazság időszakában játszódik.1Kir 17-18. rész Az izraelitáknak dönteniük kell, hogy elfogadják-e azt a kánaáni nézetet, hogy Baál megfelelő kiengesztelésével remélhetik, hogy visszatér az eső, vagy követik Illés tanítását, miszerint Izrael Istene a szárazságot és az esőt egyaránt uralja.
Jegyzetek
Kategória:Levantei istenek