Ekrem İmamoğlu (Akçaabat, Trabzon, hivatalos adatok szerint 1970. június 4.; saját közlése szerint 1971. június 3.) török politikus és üzletember, Isztambul 2019-ben megválasztott, 2025 márciusa óta tisztsége gyakorlása alól felfüggesztett főpolgármestere. A Köztársasági Néppárt (CHP) politikusa; 2014 és 2019 között Beylikdüzü, Isztambul egyik nyugati kerületének polgármestere volt, majd 2019-ben kétszer is megnyerte az isztambuli főpolgármester-választást. A márciusi választás szűk győzelmét a török választási hatóság megsemmisítette, a júniusi megismételt választáson azonban İmamoğlu jóval nagyobb különbséggel győzött.
İmamoğlu a 2019-es győzelme után országosan ismert ellenzéki politikussá vált, mert az isztambuli főpolgármesteri tisztség a török politikában hagyományosan országos jelentőségű pozíció. Recep Tayyip Erdoğan is Isztambul polgármestereként vált országosan meghatározó szereplővé az 1990-es években. İmamoğlu 2024-ben újraválasztást nyert Isztambulban, amikor a CHP országos szinten is jelentős sikert ért el a helyhatósági választásokon.
2025. március 19-én İmamoğlut több mint száz más személlyel együtt őrizetbe vették. A hatóságok korrupcióval, közbeszerzési visszaélésekkel és szervezett bűnözéssel kapcsolatos gyanúkat, valamint külön eljárásban terrorizmussal összefüggő állításokat fogalmaztak meg. İmamoğlu és pártja tagadta a vádakat, és az eljárásokat politikailag motiváltnak nevezte; a török kormány álláspontja szerint az igazságszolgáltatás függetlenül jár el. Március 23-án előzetes letartóztatásba helyezték, a belügyminisztérium pedig felfüggesztette főpolgármesteri tisztsége gyakorlása alól.
A CHP 2025. március 23-i előválasztásán İmamoğlu volt az egyetlen jelölt; a párt ezt követően őt nevezte meg a következő török elnökválasztásra szánt jelöltjeként. Indulásának jogi feltételeit ugyanakkor bizonytalanná tette, hogy az Isztambuli Egyetem 2025. március 18-án érvénytelenítette diplomáját. A török szabályozás szerint az elnökjelöltséghez felsőfokú végzettség szükséges.
Családi háttere és tanulmányai İmamoğlu a Fekete-tenger vidékén, Trabzon tartomány Akçaabat körzetében született. Családja kereskedelemmel és építőipari tevékenységgel foglalkozott. Gyermekkorát Akçaabat környékén töltötte, majd családja 1987-ben Isztambulba költözött. Középiskolai éveiben sportolt, különösen a labdarúgás és a kézilabda érdekelte.
Egyetemi tanulmányait az Észak-ciprusi Török Köztársaságban kezdte, majd az Isztambuli Egyetem üzleti karán folytatta. Hivatalos életrajzai szerint üzleti adminisztrációból szerzett diplomát, később pedig emberierőforrás-menedzsment területén folytatott mesterszakos tanulmányokat. 2025 márciusában az Isztambuli Egyetem azzal az indokkal érvénytelenítette alapdiplomáját, hogy a korábbi átvételi és beiratkozási eljárásban szabálytalanságok történtek. İmamoğlu és támogatói szerint a döntés politikai következményei miatt különösen jelentős, mivel az elnökjelölti induláshoz a török jog felsőfokú végzettséget ír elő.
Tanulmányai után családja építőipari és ingatlanfejlesztési vállalkozásában dolgozott. A 2000-es évek elején sportvezetői tevékenységet is folytatott; kapcsolatban állt a trabzoni sportélettel, és a Trabzonspor környezetében is szerepet vállalt.
Politikai pályakezdése İmamoğlu családja részben jobbközép politikai háttérből érkezett, ő maga azonban a 2000-es évekre a CHP felé fordult. 2008-ban lett a Köztársasági Néppárt tagja. A párt helyi szervezetében gyorsan előrelépett: 2009-ben a CHP Beylikdüzü kerületi szervezetének elnökévé választották, ezt a tisztséget 2013-ig töltötte be.
Beylikdüzüben a CHP helyi szervezetének kiépítésével, civil kapcsolatokkal és helyi kampányokkal szerzett politikai tapasztalatot. 2014-ben a CHP jelöltjeként indult a kerület polgármesteri tisztségéért. A választáson 50 százalék feletti eredményt ért el, és legyőzte a hivatalban lévő AKP-s jelöltet.
Beylikdüzü polgármestere İmamoğlu 2014 és 2019 között volt Beylikdüzü polgármestere. A kerület Isztambul nyugati, gyorsan növekvő városrészei közé tartozik, ezért az önkormányzati munka fő témái közé az urbanizáció, a közterületek, a parkok, a közlekedés és a helyi szolgáltatások tartoztak. İmamoğlu ebben az időszakban mérsékelt, helyi ügyekre összpontosító politikusként építette fel profilját.
Beylikdüzüi polgármesterként több városi közterületi és szociális programot indított. Ezek pontos hatását különböző politikai szereplők eltérően értékelték, de a kerületi tisztség országos láthatóságot adott számára a CHP-n belül. 2017-ben, Kadir Topbaş isztambuli főpolgármester lemondása után a CHP őt jelölte az isztambuli közgyűlésben tartott főpolgármester-választásra, de a testületben az AKP jelöltje, Mevlüt Uysal kapta a többséget.
Isztambuli főpolgármesteri kampányai
A 2019. márciusi választás A CHP 2018 decemberében jelölte İmamoğlut Isztambul főpolgármesteri posztjára. A választási versenyben fő ellenfele Binali Yıldırım, az AKP és a kormánypárti szövetség jelöltje, korábbi miniszterelnök volt. İmamoğlu kampánya a pártpolitikai szembenállás helyett a helyi problémákra, a városi szolgáltatásokra és a társadalmi békére igyekezett helyezni a hangsúlyt. A kampányban gyakran használt üzenet volt a „Her şey çok güzel olacak” („Minden nagyon szép lesz”), amely a 2019-es isztambuli ellenzéki kampány egyik legismertebb jelszavává vált.
A 2019. március 31-i választáson İmamoğlu szűk különbséggel végzett az első helyen. A választási eredményt az AKP megtámadta, elsősorban a szavazatszámlálásra és a szavazatszámláló bizottságok összetételére hivatkozva. A török Legfelsőbb Választási Tanács május 6-án úgy döntött, hogy megismételteti az isztambuli főpolgármester-választást, de ugyanazon választási napon leadott más önkormányzati szavazatokat nem semmisítette meg. A döntést a kormánypárti oldal jogi korrekcióként, az ellenzék a választói akarat figyelmen kívül hagyásaként értelmezte.
A 2019. júniusi megismételt választás A megismételt választást 2019. június 23-án tartották. İmamoğlu 4 742 082 szavazatot, 54,22 százalékot szerzett, míg Binali Yıldırım 3 936 068 szavazatot, 45 százalékot kapott. A különbség meghaladta a 800 ezer szavazatot, ami jóval nagyobb volt a márciusi eredménynél. A vereséget Yıldırım és Erdoğan is elismerte. İmamoğlu június 27-én vette át mandátumát, és megkezdte főpolgármesteri ciklusát.
A győzelem politikai jelentőségét az adta, hogy Isztambult az AKP és elődpártjai 1994 óta irányították. A város gazdasági, társadalmi és médiapolitikai súlya miatt az isztambuli önkormányzat elvesztése országos politikai következményekkel járt.
A 2024-es újraválasztás İmamoğlu a 2024. március 31-i helyhatósági választáson újraindult Isztambul főpolgármesteri tisztségéért. Fő ellenfele Murat Kurum, az AKP jelöltje volt. İmamoğlu 51 százalék feletti eredménnyel nyerte meg a választást, miközben a CHP országos szinten is jelentősen erősödött, több nagyvárosban megtartotta vagy megszerezte a polgármesteri tisztséget.
A 2024-es eredmény megerősítette İmamoğlu országos szerepét az ellenzéken belül. Több nemzetközi és török elemzés ettől kezdve Erdoğan egyik legfontosabb lehetséges kihívójaként értelmezte a politikai pályáját, bár a török elnökválasztási szabályok, a CHP belső döntései és később a 2025-ös jogi eljárások mind bizonytalanná tették tényleges indulási lehetőségét.
Főpolgármesteri tevékenysége İmamoğlu főpolgármesteri programjában a szociális támogatások, a közlekedés, a városi környezet, a közbeszerzések átláthatósága és az önkormányzati szolgáltatások szerepeltek hangsúlyosan. Támogatói szerint vezetése alatt az isztambuli önkormányzat több, alacsony jövedelműeket célzó programot indított; kritikusai szerint a kormányzattal és az isztambuli közgyűlési többséggel fennálló politikai konfliktusok korlátozták a városvezetés mozgásterét.
Az önkormányzat szociális programjai közé tartozott a gyermekeknek szánt tejtámogatás, a rászoruló családok és diákok támogatása, valamint később az alacsony áron ételt kínáló városi étkezdék hálózatának kiépítése. A városvezetés a közlekedési kedvezmények és a diákoknak nyújtott támogatások területén is intézkedéseket vezetett be.
Környezetvédelmi és városi szolgáltatási intézkedései közül nemzetközileg is ismertté vált az Adalar szigetein használt lovas kocsik fokozatos kiváltása elektromos járművekkel. A városvezetés a Haliç megtisztítását, az autóbusz-pályaudvar felújítását és a tömegközlekedési hálózat bővítését is kiemelt feladatként mutatta be.
İmamoğlu hivatali ideje alatt az isztambuli önkormányzat és a központi kormányzat közötti viszony gyakran feszült volt. A pénzügyi források, a közlekedési beruházások engedélyezése, a közterületi kampányok, valamint a városvezetés kommunikációja visszatérő politikai viták tárgyát képezték. A 2025-ös letartóztatás után az önkormányzat vezetését ideiglenesen Nuri Aslan főpolgármester-helyettes vette át.
Országos politikai szerepe İmamoğlu 2019 után a CHP egyik legfontosabb országos politikusává vált. A 2023-as török elnök- és parlamenti választás kampányában az ellenzéki tábor egyik ismert kampányszereplője volt. A választási vereség után a CHP megújulását sürgette, és a párton belüli változás egyik nyilvános szószólójaként jelent meg. A 2023 végén tartott pártkongresszuson a CHP élére Kemal Kılıçdaroğlu helyett Özgür Özel került, amit sok elemző a párton belüli változási igény eredményeként értelmezett.
A 2024-es isztambuli győzelem után İmamoğlut egyre gyakrabban említették a következő elnökválasztás lehetséges ellenzéki jelöltjeként. A CHP 2025. március 23-án tartott előválasztásán ő volt az egyetlen jelölt, és a párt hivatalosan a következő elnökválasztásra szánt jelöltként nevezte meg. Mivel azonban diplomáját röviddel az előválasztás előtt érvénytelenítették, jelöltsége jogi értelemben vitatottá vált.
Jogi eljárások és 2025-ös letartóztatása
A Legfelsőbb Választási Tanács tagjainak megsértésével kapcsolatos ügy İmamoğlu ellen már 2025 előtt is folyt büntetőeljárás. 2022 decemberében egy török bíróság több mint két év börtönbüntetésre és politikai eltiltásra ítélte a Legfelsőbb Választási Tanács tagjainak megsértése miatt. Az ügy egy 2019-es politikai nyilatkozathoz kapcsolódott. İmamoğlu tagadta, hogy választási tisztviselőket sértett volna meg, és fellebbezett. Az ítélet végrehajtása az eljárás későbbi szakaszaitól függött.
Diplomaügy 2025. március 18-án az Isztambuli Egyetem érvénytelenítette İmamoğlu diplomáját. Az egyetem szabálytalanságokra hivatkozott, az ellenzék viszont azt állította, hogy az intézkedés politikai célja az volt, hogy megakadályozza İmamoğlu elnökjelölti indulását. A döntés különösen jelentős volt, mert a török alkotmányos szabályok szerint az elnökjelöltséghez felsőfokú végzettség szükséges.
Őrizetbe vétel, letartóztatás és felfüggesztés 2025. március 19-én török rendőri egységek őrizetbe vették İmamoğlut, valamint számos önkormányzati tisztviselőt és üzletembert. A hatóságok korrupciós és szervezett bűnözési gyanúkra, továbbá külön ügyben terrorizmussal összefüggő állításokra hivatkoztak. Az Anadolu állami hírügynökség közlései szerint a nyomozások közbeszerzési szabálytalanságokat, pénzmozgásokat és önkormányzati szerződéseket érintettek.
2025. március 23-án İmamoğlut előzetes letartóztatásba helyezték és a Silivri közelében található Marmara börtönbe vitték. A belügyminisztérium ugyanazon a napon ideiglenes intézkedéssel felfüggesztette főpolgármesteri tisztsége gyakorlása alól. A terrorizmussal kapcsolatos külön gyanú ügyében a rendelkezésre álló nemzetközi beszámolók szerint nem ugyanazon a jogcímen rendelték el a fogva tartását; a fő letartóztatási alap a korrupciós ügy volt.