Urbancsok Zsolt (Makó, 1970. július 23. —) tanár, történész, főlevéltáros.
Életpályája Szülei Urbancsok József (1939-2011) és Kőrösi Ilona. 1988-ban érettségizett a makói Juhász Gyula Szakközépiskolában. Felsőfokú tanulmányait az Eötvös József Tanítóképző Főiskolán (1990-1993), a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán (1994-1996) és a Szegedi Tudományegyetemen (2004-2006) végezte. Pályáját tanárként kezdte. Királyhegyesen, majd Apátfalván tanított történelmet és etikáthttps://szegedjewisharchive.org/wp-content/uploads/2017/10/CV-Urbancsok-Zsolt.pdf, közben kutatott és publikált. 2007-ben elvégezte a Yad Vashem Nemzetközi Holokauszt Tanulmányok Iskolájának kurzusát, majd 2010-2011-ben a holokauszt oktatási szakértő képzést (HDKE). 2009-től a Csongrád Megyei Levéltár (mai nevén Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltára) főlevéltárosa, 2011-től a makói fióklevéltár osztályvezetője. Alapítója a Kecskeméti Ármin Egyesületnek és a Szirbik Miklós Egyesületnek, tagja a Lindberg-Holzer Alapítványnak. Elvált, egy fiúgyermek, Marcell (1999) apja.
Tudományos munka Az 1990-es évek közepén kapcsolódott be Tóth Ferenc mentorálásával a helytörténeti kutatómunkába; szerzője a Makó Monográfia 5. és 6. kötetének, amelybe közigazgatás- és gazdaságtörténeti, valamint rendészettörténeti tanulmányokat írt. Feltárta és megírta a vészkorszak makói történetét. Kutatási területe a 18-20. század politika- és társadalomtörténete, különös tekintettel a helyi zsidóság történetére.
Civil tevékenység 1994-től részt vett a Szirbik Miklós Társaság és a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület munkájában, utóbbinak 2016-2018 között elnökségi tagja volt. Alapítója és vezetője a makói zsidóság örökségének megőrzésével foglalkozó dr. Kecskeméti Ármin Egyesületnek (2010-2018, 2018-tól Kecskeméti Ármin Baráti Társaság), valamint alapítója és alelnöke a Szirbik Miklós Egyesületnek.
Kezdeményezésére 2004-től minden évben megemlékeznek a vészkorszakban elhurcolt makói zsidó polgárokról „Hozz egy követ, gyújts egy mécsest!” mottóval. 2005-ben közreműködésével a Világ Igazává fogadták a Paskesz családot megmentő Csala Sándorné Gyűrösi Rozáliát és édesanyját. 2007-es pályázata eredményeként hét botlatókövet (Stopersteine) helyeztek el a városközpontban és az egykori zsidó városrészben, valamint emléktáblát a József Attila Gimnázium elhurcolt diákjai és tanárai emlékére. A Kecskeméti Ármin Egyesület 2014-ben, a holokauszt 70. évfordulójára elkészíttette a Makói Zsidó Emlékjelet, amely a város zsidó közösségei és lerombolt zsinagógája mellett a vészkorszak 1200 áldozatának is emléket állít. 2014-2016 között tagja volt a Makó Város Fejlődéséért Közalapítványnak és Makó Város Értéktárának, valamint egyik kezdeményezője a Návay Lajos-szobor újraállításának, tagja a Návay-emlékbizottságnak.
Díjai Simon Wiesenthal-díj (2014) Apátfalva oktatásügyéért (2018) Lőw Lipót-díj (2018) Várhegyi György Magyar Zsidó Oktatásért Díj (MAZSIKE, 2021)
Fontosabb művei Mint fatörzsből gyönge ága. Apátfalva története diákoknak (Bíbic Könyvek, 1996) Felekezeti iskolák államosítása Makón. In. Marosvidék II. évf. 1. (2001) A város mezőgazdasága. Földbirtokviszonyok (Makó Monográfiája 5., 2002) A makói zsidóság a vészkorszakban (Makó Monográfiája 6., 2004) Közigazgatás, közrend, közbiztonság (Makó Monográfiája 6., 2004) Makói holokauszt emlékkönyv (Szeged, 2004) Emlékező macskakövek Magyarországon 2007 – Stolpersteine in Ungarn 2007. (szerkesztő, Budapest-Berlin, 2007) bélyegkép|A holokauszt gyermekei című kiadvány (2010)A holokauszt gyermekei. A holokauszt gyermek szemtanúinak visszaemlékezései (Makó, 2009) Végjáték. A makói Hollósy Kornélia Színház lebontásának története. In. Marosvidék 12. évf. 1. (2012) Kultúrpalotát Makónak! A színház és a leventeotthon ügye. In. Marosvidék 13. évf. 3. (2012) Utak és utazások a 18-19. század fordulóján Makón. In. Marosvidék 14. évf. 3. (2013) A makói zsidó társadalomban végbement változások hatása a temetkezési szokásokra és a jángori zsidó temetőre. In. Makó neológ zsidó temető emlékei (Makói Múzeum Füzetei 115, Makó 2014) A Pulitzer család stratégiái a 18-19. században. In. Hagyományláncolat és modernitás (SZTE Néprajzi- és Kulturális Antropológiai Tanszék, Szeged, 2014) Az emlékezés kultúrája In. Marosvidék 15. évf. 1. (2015) Volt egyszer egy zsinagóga In. Marosvidék 15. évf. 1. sz. (2015) Kitelepítések 1950-ben a déli határsávból a makói járás területéről. In. Marosvidék (XVI. évf. 3. szám, 2015) Együttélés és egymás mellett élés. Zsidók és magyarok a 18. században Makón. In. Emlékeztető 3-4. sz. (2016) Az iparoktatás története Makón. In. A csendőrlaktanyától az iskoláig. Szerk.: Horváth Zoltán (Makó, 2017) A viselet, mint a társadalmi presztízs kifejezője. A zsidó nők öltözködése a reformkorban Makón, hozományleveleik alapján In. Emlékeztető 2018 3-4.sz. Makói zsidó polgársors. Szemere (Schwarz) Manó élete és tevékenysége In. A Makói József Attila Múzeum Évkönyve II (2018) Mentés másként. Karsai Ildikó épületgrafikái (szerkesztőként, Makó, 2019) Hősökből áldozatok. Makói zsidó katonák a nagy háborúban és a vészkorszakban. In. Holokauszt, csend, beszéd, emlékezet, üzenet (Universitas Szeged, 2019) Kik voltak Makó első díszpolgárai? In. Marosvidék 24. évf. 1. (2023) Robotmegtagadás és úrbéri büntetőbíráskodás a Csanádi Püspökség Makói Uradalmában (1838-1847) In. A Makói József Attila Múzeum Évkönyve V. (2023) Fürdőkultúra Makón. Fürdő, strand, társadalom (szerkesztőként és szerzőként, SzME 2024) Közigazgatás, rendvédelem, "zsidókérdés" Makón 1944-ben. In. Az antiszemitizmustól az emlékezésig. Tanulmányok a magyarországi holokauszt 80. évfordulójára (Erőszakkutató Intézet, 2024) Néhány gondolat az emlékezésről a holokauszt 80. évfordulóján In. Marosvidék 25. évf. 3. (2024) A zsidóság megtelepedése Csanád vármegyében In. Belvedere Meridionale 36. évf. 3. (2025)
Projektmunkák, rendezvények Makói Zsidó Honlap (makoizsidosag.iwk.hu) Hét Stolperstein („emlékező-macskakő”/botlatókö) elhelyezésének megszervezése Makón „A holokauszt gyermekei” című oktatási projekt kidolgozása Makói Zsidó Emlékjel megvalósítása a makói neológ zsinagóga és a vészkorszakban elpusztított több, mint 1200 zsidó áldozat emlékére Erdélyi magyar fondjegyzék – a Csongrád, Csanád és Torontál megyei fondjegyzék összeállítása A Magyar Nemzeti Levéltár „Átélhető történelem” című digitális oktatási projektjeinek kidolgozásában részvétel Digitalizálási előkészítő munka – együttműködés az ARCANUM Digitális Tudástárral és a Hungaricanaval Makói Zsidó Kulturális Napok szervezése Makó Város Önkormányzatával és a MAZSIKE-vel közösen Szegedi Zsidó Közösség Archívumának kialakítása Információs- és kutatópont kialakítása a makói ortodox zsinagógában A szegedi gyűjtőtáborból deportáltak adatbázisának összeállítása. ’Reconstructing the Fate of Hungarian and Bačka-Serbian Victims of the Holocaust’ (a Clames Conference project) Csanád megyei zsidóság – Iratfeltárás és digitalizálás a Tudásmenedzsmentért, Tudás alapú Technológiáért Alapítvány részére Oktatófilm a vészkorszakról (pilot projekt MNL Szakmai Koordinációs Főosztállyal közösen) Megemlékezés-sorozat Makón, a vészkorszak 80. évfordulóján (a Makói Zsidó Közösséggel és Makó Város Önkormányzatával közösen) 2024. május 20. – 2024. július 16. között
Források Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna – Gergelyné Bodó Mária: Honismeret Csongrád megyében 1969–2011 – Tanulmányok Csongrád megye történetéből 39. (Szeged, 2011)
További információk Makói zsidó honlap Végső István: Szépülő Kis-Jeruzsálem, szakrális terek megújulása Makón
Jegyzetek
Kategória:A Csongrád-Csanád (Vár)megyei Levéltár levéltárosai Kategória:Magyar történelemtanárok Kategória:Magyar helytörténészek Kategória:Makóiak Kategória:1970-ben született személyek Kategória:Élő személyek