Brezik (), település Bosznia-Hercegovinában, a Bosanska Krajina és a Bosanska Posavina közötti átmeneti területen, Prnjavor község területén, a Szerb Köztársaságban.
Fekvése Bosznia-Hercegovina északi részén, Banja Lukától légvonalban 31, közúton 51 km-re keletre, községközpontjától légvonalban 6, közúton 8 km-re délnyugatra fekvő dombvidéken, 212-319 méteres tengerszint feletti magasságban található.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb186115Bosnyák912Horvát00Jugoszláv00Egyéb2711Összesen304128
Története A térség 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Prnjavori járáshoz tartozó településnek 9 háztartása és 59 ortodox lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 37. o. 1889-től az osztrák uralom, alá került Dél-Lengyelországból és Nyugat-Galíciából számos lengyel és ukrán család települt be a faluba. A jobbágyok helyzete Lengyelországban, különösen Krakkó környékén nagyon nehéz volt. Amikor az osztrák hatóságok felhívást küldtek, hogy ha a lengyelek Boszniába akarnak menni, ingyen földet kaphatnak, a lengyel jobbágyok küldöttségüket Boszniába küldték. Amikor a delegáció jó hírekkel tért vissza, egyre többen jelentkeztek, hogy Boszniába települnek. Galícia ugyancsak Ausztria fennhatósága alá tartozott, onnan görög katolikus ukránok (ruszinok) vándoroltak be Bosznia-Hercegovinába. Bár termőföldet ígértek nekik, a korábban beköltözött lakosok által elfoglalt termőföld híján az ukránok többnyire megművelhetetlen területekre települtek.
1910-ben a Prnjavori járáshoz tartozó településen 29 háztartást, 91 ortodox, 59 görög katolikus, 13 római katolikus és 1 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 210. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része. 1921-ben a községnek 45 háztartása és 193 lakosa volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 115. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után a település a szocialista Jugoszláviához tartozott. A háború után a lengyel lakosság visszatelepült Lengyelországba, míg az ukránok nagy része a Vajdaság és Szlavónia nagyobb településeire költözött. 2013-ban Breziken mindössze 10 ukrán élt. A daytoni békeszerződést követő területfelosztásnál a település Prnjavor község részeként a Szerb Köztársaság területéhez került.
Nevezetességei A faluban 1986-ban épült a mai Keresztelő Szent János görög katolikus kápolna. A 20. század elején fatemplom épült itt. Ennek a templomnak a helyén épült egy második, majd 1940-ben egy harmadik. A kápolna egyszerű építésű, téglalap alaprajzú, alacsonyabb, kiemelkedő bejárattal, nyeregtetővel fedett, amelyből egy piramis alakú toronysisakkal ellátott torony emelkedik ki. A falak díszítetlenek, vakoltak és fehérre festettek.
Jegyzetek
További információk Prnjavor város hivatalos oldala
Kategória:A Banja Luka-i régió települései