Žarkovina (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaságban, Teslić községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina középső részének északi szélén, Dobojtól légvonalban 21, közúton 24 km-re nyugat-délnyugatra, községközpontjától légvonalban 3, közúton 4 km-re északra fekvő dombvidéken, az Usora bal partján található. Tágabb értelemben a falu magában foglalja a meglehetősen elszigetelt Stojkovići községet, valamint a Žarkovac-medence területét az Usora folyó jobb oldalán, egészen Škrebin Kamenig. A szomszédos Vrela falucskát a múltban gyakran hivatalosan szintén Žarkovinának nevezték. Žarkovinát keleten és délen az Usora-folyó határolja. Nyugaton Ružević faluval határos, amellyel nincs jó közúti összeköttetése. Radnja falutól északon egy szélesebb domb- és erdősáv választja el. Az egyetlen közlekedési kapcsolat az Usora-folyón átívelő híd, amelyet a 21. század elején a folyó áradása jelentősen megrongált, majd néhány hónap múlva felújítottak.
A falu Usora jobb oldalán fekvő része a Žarkovac-mező. A mező délnyugat-északkelet irányban húzódik, és a 20. század 80-as éveiig főként mezőgazdasági terület volt. Az 1980-as évek elején ipari területté változtatták, és 2009-re a területen hat gyár és egy bevásárlóközpont épült fel itt. 1968-ig a Žarkovac-mezőn keresztezte a helyi út az Usora—Pribinić vasútvonalat, ezért a helyi nyelvben a „Žarkovacka rampa” kifejezést ma is használják erre a helyre.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb441309Bosnyák00Horvát75Jugoszláv200Egyéb181Összesen486315
Története 1323-ban, amikor Boszniát II. István bosnyák bán uralta, Grgur Stipanić kenézt küldte el, hogy hozza el neki jegyesét a bolgár királytól, majd a feladat elvégzése után kiadott egy oklevelet, amelyben szolgálata fejében öt falut biztosított neki. A hagyomány szerint Žarkovinát Grgur Stipanić egyik fiáról, Žarkóról nevezték el.„Теслић у НОБ“, аутор Адван Хозић, 1985, издавач СО Теслић
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Tešanji járáshoz és Ranković községhez tartozó településnek 18 háztartása, 108 ortodox, 10 muszlim és 8 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 41. o. 1910-ben a Tešanji járáshoz tartozó településen 26 háztartást és 176 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 218. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Tešanji járáshoz tartozó községnek 163 lakosa volt, mind ortodox szerbek.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 156. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A háború utáni területmegosztáskor a Szerb Köztársaság területéhez és Teslić községhez csatolták.
Oktatás Žarkovinának nincs iskolája, és templomot is csak 1996-ban kapott először, egy eredetileg temetőkápolnának szánt épület felújításával.
Nevezetességei A Szentháromság tiszteletére szentelt ortodox temploma.
Jegyzetek
Fordítás
További információk Teslić község hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései