Suho Polje (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Doboj községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 9, közúton 9 km-re kelet-délkeletre, a Boszna-folyó jobb oldali mellékvize, a Spreča bal partján, 145-330 méteres magasságban található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_10/dob_10.html Topografska karta Derventa 425-3-2 Két fő része a főként szerbek lakta Gornje Suho Polje és a muszlimok lakta Donje Suho Polje.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb379311Bosnyák527300Horvát61Jugoszláv100Egyéb210Összesen924622
Története A vegyes lakosságú település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Maglaji járáshoz és Boljanić községhez tartozó Suhopolje Srpsko településnek 32 háztartása és 158 ortodox lakosa, Suhopolje Tursko településnek 107 muszlim lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 88. o. 1910-ben a Maglaji járáshoz tartozó Suhopolje Srpsko településen 29 háztartást és 174 ortodox lakost, Suhopolje Tursko településen 156 muszlim és 12 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 102. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Maglaji járáshoz tartozó Suhopolje Srpsko községnek 184 lakosa volt, mind ortodoxok. Suhopolje Tursko településnek 187 lakosa volt, melyből 175 muszlim és 12 római katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 236. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került.
Nevezetességei A Szent Kereszt feltalálása tiszteletére szentelt ortodox temploma. Az építés 1992-től 1995-ig tartott. Felszentelése 1997-ben volt. A falu mecsete. A mecsetet hivatalosan 1967. november 22-én nyitották meg, de a boszniai háború során a szerb erők lerombolták. A háború után egy új mecsetet építettek, amelyet hivatalosan 2006. július 8-án nyitottak meg.
Jegyzetek
További információk Doboj város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései