Tekućica (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Doboj községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 7, közúton 11 km-re délkeletre, az Ozren-hegység lejtőin, 148-320 méteres magasságban, a régen Tekućicának nevezett Velika rijeka partján található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_10/dob_10.html Topografska karta Derventa 425-3-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb725622Bosnyák06Horvát04Jugoszláv80Egyéb36Összesen736638
Története A település középkori előzményéről tanúskodott a késő középkori temető maradványa, mely a falun átfolyó patak feletti magaslaton volt. A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Maglaji járáshoz tartozó településen 97 háztartást 508 ortodox és 12 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 102. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Maglaji járáshoz tartozó községnek 537 lakosa volt, melyből 525 ortodox, 11 muszlim és 1 római katolikus volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 238. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került.
Nevezetességei Džinovsko Greblje – középkori temető maradványai a patak feletti dombon, ahol 8 középkori stećak volt található. A temető időközben megsemmisült. Szent Petka tiszteletére szentelt ortodox temploma.
Jegyzetek
További információk Doboj város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései