Ševarlije (), település Bosznia-Hercegovinában, a Szerb Köztársaság északi régiójában Doboj községben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Dobojtól légvonalban 6, közúton 8 km-re délre, a Boszna jobb partján és az Ozren-hegység lejtőin, 150-385 méteres magasságban, található.https://www.topografskakarta.com/jugo/download/srb_25/doboj_10/dob_10.html Topografska karta Derventa 425-3-2
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb2020Bosnyák17391273Horvát00Jugoszláv290Egyéb48Összesen17921301
Története A Boszna partja mentén előkerült számos őskori lelet tanúsága szerint itt már a paleolitikum időszaka óta fejlett emberi élet folyt. A Vinogradine lelőhelyen az i. e. 5. és 3.évezred között, egészen a rézkorig virágzott vinča-tordosi kultúra jelentékeny leletei kerültek elő, mely Európa egyik legnagyobb és legjelentősebb neolitikus kultúrája volt és először a 19. században az erdélyi Tordos falu közelében fedezett fel Torma Zsófia, majd 1908-ban a szerbiai Vinča falu közelében azonosították. Ugyanitt a késő rézkor uralkodó kultúrájának a báden-péceli kultúrának a leletei is előkerültek. Ez a kultúra az i. e. 3500 és 2500 közötti időben virágzott.Pl.: A magyar régészet az ezredfordulón, Budapest 2003 kötet V. Rézkor fejezetének (http://www.regeszet.org.hu/images/regeszet2000/h_005.pdf ) szerzői: Horváth László András, M. Virág Zsuzsanna, Bodnár Mária, Bánffy Eszter
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz, ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia része lett. 1910-ben a Maglaji járáshoz tartozó településen 114 háztartást és 601 muszlim lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 102. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. 1921-ben a Maglaji járáshoz tartozó községnek 695 lakosa volt, melyből 673 muszlim, 15 római katolikus és 7 ortodox volt.Popisa stanovnistva u Kraljevini Srba, Hrvata i Slovenaca 1921. godine – izdanje Državne Statistike u Beograd u, Sarajevo, 1924. 238. o. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Vrbaska banovina része lett, amelynek székhelye Banja Luka volt.
A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Bosznia-hercegovinai Föderáció és a boszniai Szerb Köztársaság között. A békeszerződés utáni területmegosztási megállapodás értelmében a Boszniai Szerb Köztársasághoz és Doboj községhez került.
Nevezetességei A mecsetet 1856-ban építették, a boszniai háború idején a szerbek lerombolták, a tető és a minaret sérült meg a legnagyobb mértékben. Az újjáépítés 2002-ben kezdődött és 2004-ben fejeződött be. Ma a mecsetnek van egy minaretje két sereffel. Ez a ševarlije-potočani gyülekezet egy mektebbel is rendelkezik, amelyet szintén felújítottak. Krčevina – őskőkori telep maradványai. A Hadrovac nevű magaslat alatt a felszínen megmunkált köveket és kőszerszámokat találtak, melyeket nem tudtak egyetlen kultúrával sem azonosítani. Vinogradine – őskori erődített település maradványai a Boszna völgye feletti domináns magaslaton. A kultúrréteg egy-másfél méteres mélységig található. A szakemberek két kulturális fejlődési időszakot azonosítottak. Az első és egyben fontosabb réteg a vinča-tordosi kultúrához, annak is az észak-boszniai típusához tartozik. A másik réteget a bádeni kultúrával azonosították.
Jegyzetek
További információk Doboj város hivatalos oldala
Kategória:A Doboji régió települései