Krepšić ´() település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 8, közúton 10 km-re északnyugatra, a Szávamenti-síkságon, a Száva jobb partján, 82-84 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-2 Földrajzi elhelyezkedését és közlekedési kapcsolatait tekintve Krepšić kivételesen kedvező helyen fekszik. A falu egy sík, alföldi területen fekszik és egy nagyon fontos út szeli át, amely Brčkót Lončarin keresztül Tuzlával és Szarajevóval, Orašjén keresztül pedig a Horvát Köztársasággal köti össze. A Brčko-Banovići vasútvonal köti össze a várost a hátországgal, és a Száva folyón átívelő hídon keresztül a régiót a szomszédos Horvátországgal, ami az utóbbi időben nagyban hozzájárult a város gyors fejlődéséhez és erős gazdasági központtá vált. A falut két oldalról szegélyező csatornák vizei a Tinja-folyóba ömlenek, amely mindössze néhány kilométerre Krepšićtől a Száva folyóba ömlik. Településrészei: Umka és Zarići.
Éghajlata Az éghajlat mérsékelten kontinentális, meleg nyarakkal és hideg telekkel. A szelek ritkák, az északi és északnyugati irányú szél dominál, melyet közismert nevén Sjeveracnak neveznek.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb383439Bosnyák10Horvát721253Jugoszláv90Egyéb433Összesen1156696
Története A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már a kőkorszak óta lakott. Ezt igazolják a Boljikovice és Humka lelőhelyeken előkerült Vinča–tordosi kultúrához és a vaskori, a La Tène-kultúrához tartozó leletek.
A korabeli források szerint Krepšićet 1792-ben telepítették be katolikus horvátokkal. Betelepítője az akkori zoviki plébános, Filip Čović volt. Krepšić falu első írásos említése a zoviki megkereszteltek anyakönyvében található, mely szerint az elsőként megkeresztelt személy Marko Krnjić és Andđa Matić fia Bartol volt és a keresztelőre 1792. július 15-én került sor. Krepšić 1813-ban már a boderištei plébániához tartozott, 1834-ben pedig a zoviki plébánia filiája volt. 1834 és 1854 között az ulicei plébániához, 1855-ben a vidovicei plébániához, 1856 és 1862 között ismét az ulicei plébániához, 1862 és 1869 között a brčkoi plébániához, 1869 és 1972 között pedig a goricei plébániához tartozott.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Obudovac községhez tartozó településen 92 háztartást, 268 római katolikus és 395 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 78. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt.
A krepšići Rózsafüzér Királynője plébániát 1975-ben alapították, miután már 1972-től önálló lelkészség volt. Az új plébánia megalakulásakor az ulicei plébániához tartozó Drenava falut (34 ház) is Krepšićhez csatolták. A templom építése 1972. május 27-én kezdődött, a plébánia megalapításakor, és az első misét még ugyanebben az évben, karácsony napján tartották ott. A templomot a Slavonski Brod-i projektiroda tervei alapján építették, a munkálatokat pedig a zágrábi vállalkozó, Mato Sablić végezte. A fő kőművesmester Ante Bilić volt Rumáról, és mindent a független káplán, Josip Kresić erőfeszítéseinek köszönhetően végeztek el. Felszentelésére 1980. október 5-én került sor.
A boszniai háború idején 1992-ben a szerb erők a falut elfoglalták, a horvátok házait kifosztották, amit a helyi horvátok nagy számban való elmenekülése követett. A szerbek, abban a hitben, hogy a horvátok nem térnek vissza, Bosznia-Hercegovina más részeiről származó szerb menekültekkel telepítették be a falut. A háború alatt Krepšić területe a Boszniai Szerb Hadsereg védelmi övezetének része volt, amely összekötötte a Boszniai Szerb Hadsereg keleti és nyugati egységeit. A háború után Boszniai Szerb Hadsereg 54 elesett katonájának emlékére, akik a 11. Dubica gyalogosdandárhoz tartoztak, továbbá az 1. Čelinac könnyűgyalogosdandár 63 halott és 7 eltűnt katonája, valamint Krepšić és Marković Polje környéki 11 halott katona és 3 civil áldozat emlékére Krepšićben épült meg a Szentháromság Emléktemplom.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik. Az elűzött lakosság visszatérése eleinte valóban nehéz volt, türelmesnek kellett lennünk, és meg kellett várnunk, amíg a (szerb nemzetiségű) menekültek elhagyják a falunkat, és csak ezután kezdhettek el adományokat kérni, vagy saját forrásainkból elkezdeni az újjáépítést.
A faluban teljeskörűen újjáépítették az elektromos hálózatot, kiépítették a közvilágítást, amely a falu összes fő útját lefedte, és 2008 decemberében üzembe helyezték egy 513 szám befogadására alkalmas kapcsolótáblával ellátott földalatti telefonhálózatot. 2008-ban befejeződött a faluban lévő út fennmaradó szakaszának aszfaltozása, így a falun átvezető összes út aszfaltozott. Sok adomány érkezett az újjáépítésre, és sokan voltak, akik nem akartak várni, és maguk építették újjá lerombolt házaikat. Egy gyalogutat is építettek a főút mentén a Merkur áruháztól a temetőig. Az elaknásított templomtornyot, a lerombolt templomot és a kápolnát szintén újjáépítették. A falu újabb, szebb és városiasabb külsőt kapott.
Nevezetességei A Rózsafüzér királynője tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma 1972-ben épült, felszentelése 1980. október 5-én volt. A templom 20x20 méteres méretű, harangtornya 19,5 méter magas volt. 1992-ben a szerb erők lerombolták. A háború után, 2001-ben újjáépítették. A Szentháromság tiszteletére szentelt ortodox temploma. A Boszniai Szerb Köztársaság hadserege elesett katonáinak szentelt emléktemplom. A templom mérete 14,18x7,28 méter. A templom építése 2000-ben kezdődött a batočinai "Space" Tervezőiroda tervei alapján. Az alapokat ugyanazon év június 20-án, pünkösd harmadik napján szentelte fel Vaszilje, Zvornik-Tuzla püspöke. Ugyanő szentelte fel a templomot 2006. október 21-én. A tölgyfa ikonosztázt a brčkói Milivoje Pištalović készítette. Az ikonosztázon lévő ikonokat a čačaki Goran Pešić festette. A templomot a čačaki Goran Pešić festette ki 2008-ban. Boljikovice – őskori település maradványai. A leletek kőkorszaki kerámiatöredékek és megmunkált kőeszközök, melyek a Vinča–tordosi kultúrához tartoznak. Szórványosan találtak vaskori, a La Tène-kultúrához tartozó leleteket is. Humka – a lelőhelyen valószínűleg őskori település volt. A felszínen számos kőkorszaki és vaskori eredetű kerámia található.
Jegyzetek
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései