Vukšić Gornji település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 9, közúton 11 km-re nyugatra, a Szávamenti-síkságon, a Száva jobb oldali mellékvize, a Tinja mentén, 90-94 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-2 Településrészei: Endek és Martinovići.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb10Bosnyák02Horvát805575Jugoszláv40Egyéb112Összesen821579
Története A régészeti leletek tanúsága szerint a település területe már az őskor óta lakott. Erre utalnak a „Bara” lelőhely vaskori leletei. Középkori településre utalnak az „Madžarsko greblje” lelőhely késő középkori sírkövei.
A település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során a Brčkói járáshoz és Bukvik Dolnji községhez tartozó Vukšić településnek 60 háztartása és 615 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 86. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Bukvik községhez tartozó településen 41 háztartást és 450 római katolikus lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 76. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik.
Nevezetességei Bara – a lelőhelyen a kelta La Téne-kultúrához tartozó kerámiákat és egy üvegpasztából készített karkötőt találtak. Madžrsko Greblje – középkori temető maradványai, stećak sírkövekkel, melyek mára a földbe süllyedtek. Assisi Szent Ferenc tiszteletére szentelt római katolikus kápolnája az ulicei plébánia filiája.
Jegyzetek
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései