Ulice település Bosznia-Hercegovinában, a Brčkói Körzetben.
Fekvése A település Bosznia-Hercegovina északi részén, Brčkótól légvonalban 9, közúton 11 km-re nyugatra, a Szávamenti-síkságon, a Száva jobb oldali mellékvize, a Tinja mentén, 92-99 méteres magasságban fekszik.Topografska karta Tuzla 426-1-2 Településrészei: Jasenovac, Lukići, Rogozan és Ugara.
Népessége Nemzetiségi csoport Népesség1991 Népesség2013Szerb13686Bosnyák12Horvát1108801Jugoszláv70Egyéb143Összesen1266892
Története Az ulicei plébánia területe, amint azt a régészeti leletek is igazolják az őskorban és az ókorban is lakott volt. A török uralom (1520) és az oszták-török háború (1683–1699) jelentős demográfiai és etnikai változásokat hozott magával. A katolikus, azaz horvát lakosság növekedését 1743 és 1974 között statisztikailag dokumentálták, majd ezt követően a kivándorlás miatt az Ulice plébánián állandó jelleggel élő horvátok száma csökkenni kezdett.Marko Babić: Iseljavanje Hrvata iz rimokatoličke župe Ulice u Bosanskoj Posavini, Migracijske i etničke teme, Vol. 7 No. 1, 1991.
Az ulicei rómia katolikus plébánia a zoviki plébániáról való leválás útján jött létre, először káplánságként (1814), Goricében, Rajićban, majd 1835-től Ulicében működő központtal, 1838-ban pedig plébániává nyilvánították. Külön anyakönyveket 1817-ben kezdtek vezetni, de ezeknek csak kis része maradt fenn azóta. 1837-ben kápolnát építettek Ulicében, amelyet 1849-ben kibővítettek és felújítottak. 1851-ben az ulicei ferencesek megnyitották a Brčko régió első elemi iskoláját.
A horvát település 1878-ig tartozott az Oszmán Birodalomhoz. Ekkor a berlini kongresszus határozata alapján az Osztrák-Magyar Monarchia katonai megszállása alá került, mely 1908-ban annektálta Bosznia-Hercegovinát. 1879-ben az első osztrák-magyar népszámlálás során az Orašjei járáshoz és Kostrč községhez tartozó településnek 51 háztartása és 331 római katolikus lakosa volt.Haupt übersicht der politischen Eintheilung von Bosnien und der Herzegovina 1879. 92. o. 1910-ben a Brčkói járáshoz és Obudovac községhez tartozó településen 84 háztartást, 584 római katolikus és 9 ortodox lakost találtak.Die ergebnisse der volkzählung in Bosnien und der Herzegovina 1910. Statistichendepartment der landesregierung, Sarajevo, 1912. 76. o. A monarchia szétesésével 1918-ban előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd 1929-től a Jugoszláv Királyság része lett. Az 1929-es törvény értelmében, amikor Bosznia-Hercegovinát négy banovinára, Drinskára, Vrbaskára, Zetskára és Primorskára osztották, a település a Drinska banovina (Drinai Bánság) része lett, amelynek székhelye Szarajevó volt. A második világháborúban Jugoszlávia megszállása után a Független Horvát Állam (NDH) része lett. A második világháború után 1992-ig a település a szocialista Jugoszlávia keretében a Bosznia-Hercegovinai Népköztársaság része volt.
A boszniai háború idején 1992. május 8-án a falut elfoglaló szerb erők a település házait és templomát lerombolták, a lakosságot elűzték. A boszniai háborút lezáró daytoni békeszerződés rendelkezése alapján az ország területét felosztották a Boszniai Szerb Köztársaság és a Bosznia-hercegovinai Föderáció között. Ennek során a település Brčko község részeként a Brčkói Körzethez került, mely különleges státuszt élvez a Szerb Köztársaság és a Föderáció között, így nagy fokú autonómiával rendelkezik. Az újjáépítés a horvát lakosság vissztérésével 2000-ben kezdődőtt.
Sport NK Posavina Ulice labdarúgóklub
Nevezetességei A Kisboldogasszony tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemplomát 1966 és 1969 között építették Franjo Neidhardt tervei alapján. Mérete 35x20,5 méter volt. A harangtorony Dragutin Antolković tervei alapján épült. Több művészi alkotás díszítette. 1978-ban Josip Bifel akadémikus festőművész több nagyméretű fal- és olajfestményt készített a tempomba: Feltámadás (750x614 cm), Pünkösd (750x256 cm), Szűz Mária a néppel (750x256 cm), Szent Ferenc karácsonyt ünnepel (olaj, 240x360 cm), Hegyi beszéd (olaj, 240x360 cm), és a Keresztút 14 állomása. A presbitériumot D. Rakić tervei szerint díszítették. A templomban egy Š. Bifel által készített bronzkereszt is volt található. A boszniai háborúban a templom súlyosan megrongálódott, a tornyot pedig aláaknázva teljesen lerombolták. A templomban lévő műalkotások is megsemmisültek. A háború után a lerombolt templom helyén egy új templomot építettek. Sokáig dilemma volt, hogy érdemes-e helyreállítani ezt a templomot, annyira leromlott állapotban volt. Végül az újjáépítés 2012-ben kezdődött meg. Az új templom felszentelését Tomo Vukšić vrhbosnai érsek végezte 2022. augusztus 7-én. Bašćurine – őskori hamvasztásos temető maradványai. A lelőhelyen őskori kerámiák, hamvak találhatók, melyek valószínűleg a késő bronzkorból származnak.
Jegyzetek
További információk A Brčkói Körzet hivatalos oldala
Kategória:Brčkói Körzet települései